EU Bíróság: Jogsértő a külföldről támogatott civileket listázó törvény
2020 június 18., 08:21
Varga Judit: Az EU Bíróság ítélete megerősítette a civiltörvény jogszerűségét
A kormány elkötelezett a civil szervezetek átláthatósága iránt: a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló magyar szabályozásnak is ez a célkitűzése, „amelynek jogszerűségét a bíróság mai ítélete megerősítette” - reagált Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Unió Bírósága csütörtöki ítéletére,
amely uniós jogba ütközőnek nevezte a nagyobb külföldi támogatásból működő civil szervezetek regisztrációját előíró civiltörvényt.
Az MTI-ben kiadott közleményében Varga hangsúlyozta, a kormány nem ért egyet a bíróság álláspontjával: szerintük a magyar szabályozásban előírt nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettségek nem nehezítették meg a támogatott szervezetek finanszírozását vagy működését,
„és a bíróság ítélete nem hivatkozik egyetlen konkrét adatra vagy bizonyítékra sem, ami ilyen hatást igazolna”
- mondta.
Hozzátette, szerinte „jogos elvárás a társadalom részéről, hogy a civil szervezetek finanszírozásuk forrására is kiterjedően átláthatóan működjenek. A kormány a bíróság ítéletére is figyelemmel biztosítani fogja az ehhez szükséges eszközöket”- mondta.
Varga közleménye végül a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvényt súlyosan kritizáló bírósági ítéletből csak azt emelte ki, hogy a bíróság elismerte: az egyesületi finanszírozás átláthatóságának növelésére irányuló célkitűzés közérdeken alapuló nyomós indoknak minősülhet.
Az ítéletnek azt a részét már nem mutatta be, amely „hátrányosan megkülönböztetőnek„ és „indokolatlanul korlátozónak” minősítette a jogszabályt az érintett civil szervezetekre és potenciális támogatóikra nézve.
A bírósági ítélet szövegéből egyébként kiderül, hogy az uniós jogban léteznek olyan „pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre irányuló” rendelkezések, amelyek alkalmasak lehetnek a civil szervezetek finanszírozásának (uniós joggal összeegyeztethető) ellenőrzésére. A magyar törvényhozás azonban ezeket mindeddig nem harmonizálta a tagállami jogrendszerrel. Az ítéletben az is szerepel, hogy az eljárásban Magyarországra hárult a civiltörvény jogszerűségének bizonyítása, a kormány azonban nem tette meg ezt.