Inkább a közmunka hozza a falusi Fidesz-szavazatokat, nem a médiafölény

Az elmúlt években, különösen a 2018-as választások óta sokan próbálják megfejteni, miért olyan elsöprő a Fidesz támogatottsága a legszegényebb társadalmi rétegek körében. Ha az emberek a személyes életkörülményeik alapján szavaznának, logikus lenne, hogy ők más pártot keressenek maguknak. 

Elméletekből nincs hiány. Vannak, akik a kormánypárti médiafölényt, mások a feudalisztikus közmunkarendszert, a Fidesz jól kimunkált, ellenségképekre építő kommunikációját, vagy egyszerűen az ellenzéki pártok életképtelenségét okolják. Valószínű, hogy ezek mind szerepet játszanak, de nehéz megítélni, pontosan melyik, mennyire fontos. 

Ráadásul ezek csak a legegyszerűbb, leginkább kézzelfogható magyarázatok. Egy sor más, összetettebb társadalmi mechanizmus húzódhat a háttérben, amiket nehezebb tudományosan leírni, pláne a hétköznapokban érzékelni. 

Ha a teljes megfejtéshez nem is vezet el minket, bizonyos magyarázatokat akár statisztikai módszerekkel is lehet tesztelni. Megmérhető például, hogy a fideszes vezetésű településeken nagyobb-e a közmunka politikai hozadéka, mint máshol. Vagy meg lehet nézni, tényleg kormánypárti médiabuborékban élnek-e a legnehezebb helyzetben levők. 

Ilyen számításokat végeznek az újonnan alakult 21 Kutatóközpont első nyilvános anyagában. Az intézet vezetője Róna Dániel politológus, aki korábban több ellenzéki pártnak és politikusnak dolgozott, 2018 óta pedig a Momentumot segíti. (A kutatás egy része azzal foglalkozik, mennyire hibáztatják a kormányt a járvány miatti gazdasági visszaesés vesztesei. Erről külön cikkben írunk.) 

Fotó: botost/444.hu

Az elemzéshez 9 havi Medián-közvéleménykutatást vontak össze, a legrégebbi adatok 2018 szeptemberéből, a legújabbak tavaly novemberből származnak. 

Ha a különböző társadalmi csoportok politikai szimpátiáiról beszélünk, adódik a kérdés, mi alapján döntsük el egyáltalán, kit sorolunk „alulra”, és kit „felülre”. Vannak olyan hagyományos mutatók, mint az ember foglalkozása és iskolai végzettsége, amelyek fontosak ugyan, de önmagukban már kevésbé árulkodóak, mint akár néhány évtizeddel ezelőtt. (Ezért kerestek más megközelítést a Mobilitás Kutatási Centrumban is, ahol egy integrációs modellben írják le a társadalmat, és ezen keresztül próbálják magyarázni a politikai folyamatokat is. Részletesen írtunk róla, amikor választ kerestünk arra, megroppanthatja-e a mostani válság az Orbán-rendszert.) 

21 Kutatóközpont elemzői ezért az emberek jövedelmét, lakóhelyét, etnikai státuszát (roma vagy nem roma) és internethez való hozzáférését is figyelembe vették a munkájuk és iskolázottságuk mellett. Ezeket összegyúrva 14 részre osztották a társadalmat. Legalulra, az underclassba a 8 általánost végzett, keveset kereső, internettel nem rendelkező, kistelepülésen élő, segéd- vagy betanított munkásként dolgozó romák kerültek. Aki akár csak egy szempontból jobban állt, azt már egy lépcsőfokkal feljebb sorolták. 

Ha az emberek csakis a pénztárcájuk szerint szavaznának, logikusan ők lennének a legkevésbé fideszesek. A táblázatból látszik, ez mennyire nem így van. 

A teljes társadalom osztálybesorolása végzettség, jövedelem, vagyon, munkahelyi beosztás, internethasználat, lakóhely, etnikum szerint. 1=legalacsonyabb osztály, 14=legmagasabb osztály.Forrás: 21 Kutatóközpont/Medián

Ez alapján az underclassban találunk legnagyobb arányban kormánypártiakat, míg a legfelül levők többnyire ellenzékiek. Érdekes, hogy ez inkább vidéken igaz, Budapesten a szegények körében sincs ekkora Fidesz-túlsúly. 

Miért lehet ez? Képtelenség egyetlen okot beazonosítani, de adja magát a feltételezés, hogy a közmunkának is szerepe lehet a dologban. Kutatások és konkrét esetek mutatták, hogy a közmunkarendszerben sok kiszolgáltatott ember került a polgármester totális függőségébe, ami időnként látványos választási visszaélésekhez is vezetett. Bár az utóbbi években a kormány fokozatosan visszavágta a korábban óriásira duzzasztott rendszert, a válság miatt most ismét bővíteni kezdte.

Korábban is kiderült már, hogy a sok közmunkást foglalkoztató települések fideszesebbek az átlagnál, de ez másból is fakadhat, akár a méretükből vagy a fejlettségükből. Ezért a mostani elemzésben megnézték, hogy ha két település amúgy minden más szempontból hasonlít egymásra, vajon fideszesebb-e az, ahol több a közmunkás.

Kiderült, hogy igen. De ez elviekben azt is jelenthetné, hogy a közmunkások hálásak, amiért a segélynél magasabb bért vihetnek haza, ezért támogatják a kormányt. Ha így lenne, akkor ennek mindenhol érvényesülnie kellene, függetlenül a polgármester pártállásától. Csakhogy a statisztikai számítások alapján

a fideszes vezetésű településeken a közmunka sokkal inkább befolyásolta a választási eredményt, mint ellenzéki vagy független polgármester alatt.A Fidesz 2014-ről 2018-ra is többnyire olyan településeken tudta növelni a támogatottságát, ahol sok a közmunkás. Ez nem véletlenül alakult így: ahol fideszes a polgármester, ott a közmunkások száma sokkal erősebb hatást gyakorolt a szavazatszámok növekedésére mint ott, ahol ellenzéki vagy független. 

Róna szerint ezt a Budapest-vidék különbséget erősítheti a miliőhatás is, vagyis az, hogy egy budapesti szegény ember sokkal nagyobb eséllyel találkozik ellenzéki emberekkel, mint egy vidéki. Márpedig „ha az ember környezetében mindenki fideszes, és nem lát maga előtt más mintát, sokkal nagyobb eséllyel fog ő is a Fideszre szavazni, mint aki vegyes környezetben él”.

Az ellenzék képtelen megszólítani a lecsúszó szegényeket

Az, hogy valaki objektív mutatók alapján a társadalmi hierarchia alján van, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy elégedetlen a helyzetével. Sőt, egyfajta „lifthatás” miatt akár előrelépést is érezhet annak ellenére, hogy Magyarországon kifejezetten alacsony a mobilitás. 

Amikor megkérdezték az embereket, hogy az elmúlt egy évben javult, romlott, vagy stagnált az anyagi helyzetük, csak a teljes minta 23 százaléka mondta, hogy romlott, ami több évtizedes léptékben is jó arány (ekkor persze még szó sem volt járványról). 

A legszegényebbek többsége is egyszerűen változatlannak érzi a helyzetét.De még általában azok sem fordulnak a kormány ellen, akik azt mondják, hogy egyre rosszabb helyzetben vannak, hacsak nem eleve jobb pozícióból indulnak. Vagyis a lecsúszás a hierarchia felső részén hoz veszteségeket a Fidesz számára, az alsó részén alig. Ezen az ábrán látszik, mennyire nem tudja megszólítani az ellenzék a romló helyzetű szegényeket: 

Pedig nem mondhatni, hogy az embereket ne érdekelnék a pénztárcájukra ható politikai témák. A kutatás készítői azt találták, hogy - státusztól függetlenül - többnyire anyagi jellegű ügyeket említenek az adott hónap legfontosabb történéseként. Ez például tavaly ősszel fordult meg, amikor az ellenzék önkormányzati sikerei és a Borkai-ügy kerültek a középpontba. 

Amikor azt kérdezték, mit tartanak a Fidesz legjobb intézkedésének, az emberek többnyire szintén a rezsicsökkentést vagy a családtámogatást említették, nem mondjuk a migránsokkal kapcsolatos politikát. (Más kérdés, hogy ezt a két legsikeresebb intézkedést is „értékalapú narratívába” ágyazza a kormány, vagyis fontos szerepe van annak is, hogy milyen retorikát, ellenségképeket építenek köréjük.) 

Nem is olyan buborék az a buborék 

Végül, egy másik gyakori ellenzéki magyarázat szerint azért olyan népszerű a Fidesz a legrosszabb helyzetűek körében, mert úgy letarolta a vidéki nyilvánosságot, hogy más üzenet el se jut hozzájuk.

Ez annyiban igaz, hogy az internetes újságok - amik közt több a kormánykritikus, mint a tévék, rádiók közt - alig rúgnak labdába ezekben a társadalmi csoportokban. A tévéhíradók közül viszont az RTL-é a legnépszerűbb, ami nem mondható kormánypártinak, ráadásul még az Index-Origo páros is hasonlóan teljesít. A teljes fideszes buborék tehát még a legszegényebbek közt is ritka.

Azok százalékos aránya, akik legalább heti rendszerességgel fogyasztják a legnézettebb, legolvasottabb politikával is foglalkozó médiacsatornákatForrás: 21 Kutatóközpont/Mérték-Medián

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó