Szintet ugrott a fake news: itt a fake journalist

Új fejezet kezdődik a 444 életében.
Érdekel

A közel-keleti politika iránt érdeklődő jobboldali-konzervatív amerikai médiafogyasztók körében Raphael Badani mostanában kifejezetten ismert elemzőnek számít. 

A harmincegynéhány éves, jó amerikai egyetemet végzett, kisfiús mosolyú “geopolitikai krízistanácsadó és interaktív szimulációtervező”, aki eközben a nemzetközi kapcsolatok szakértő elemzője is, valamint szabadúszó újságíró, saját véleménykolumnát kapott a Newsmax-en, de az utóbbi hónapokban olyan további konzervatív amerikai kiadványokban jelentek meg cikkei, mint a Washington Examiner, a RealClear Markets, az American Thinker, és a The National Interest.

Főleg közel-keleti témákról ír, de a Newsmaxen elemezte a kínai-kanadai kereskedelmi kapcsolatokat és a hongkongi helyzetet is.

Raphael Badanival az az apró probléma, hogy nem létezik. 

Kitalált figura, akinek a véleményrovatában használt fotóját egy San Diego-i startup-vállalkozó weboldaláról lopták, a Linkedin-oldala pedig szintén az elejétől a végéig kitaláció. 

És Badani messze nincs egyedül. A kamuprofil egy olyan, legalább 19 nem létező, online megteremtett álújságíróból álló hálózat része, amit az amerikai Daily Beast friss oknyomozása leplezett le. 

A kamu újságírók nagyon is létező kitalálói az elmúlt egy évben legalább 90 véleménycikket tudtak leközöltetni 46 kiadványban. Főleg amerikaiakban, de sikeresen helyeztek el írásokat olyan ismert közel-keleti és más ázsiai lapokban, mint a Jerusalem Post, az Al Arabiya és a South China Morning Post.

A legtöbb írás a közel-keleti politikával foglalkozott, jellemzően az Egyesült Arab Emírségeket dicsérték és keményebb fellépést sürgettek Katarral, Törökországgal, Iránnal és a perzsa ország által támogatott iraki és libanoni milíciákkal szemben.

A Daily Beast oknyomozása felfedte az álújságírók közös jellemzőit. A 19 kamuszerző legtöbbje a sztorijuk szerint két weboldal, a The Arab Eye és a Persia Now szerzője. A Twitter-csatornáikat 2020 márciusában és áprilisában hozták létre. Jellemzően politikai tanácsadóként és szabadúszó újságíróként mutatkoznak be, a lakhelyükként európai fővárosokat megadva. 

A tudományos végzettségeiket és szakmai hátterüket kamu Linkedin-oldalak bizonyítják, lopott, hamis, a visszakeresést nehezítendő kissé megváltoztatott profilképeket, illetve mesterséges intelligencia által generált kamuportrékat használnak. A hitelességüket növeledő pedig előszeretettel hivatkoznak egymás írásaira.

A csapat “legöregebb” tagja a már 2019. júliusában publikáló nem létező biztonságpolitikai elemző, Lin Nguyen. Ő és egy másik álszerző, Cindy Xi főleg kelet-ázsiai témákban, azon belül is Hongkong gazdaságáról publikáltak.

De az egész mögött álló titokzatos csoport, titkosszolgálat vagy személy figyelme ezek után a Közel-Kelet felé fordult. Idén februárban ugyanazon a napon hozták létre a The Arab Eye-t és a Persia Now-t, azonnal “leszerződtetve” egy rakás frissen kitalált véleményújságírót. Viccelni is volt kedvük, az Arab Eye ugyanis “a fake news elleni védőbástyaként” definiája saját magát. 

A fenti két híroldalnak látszatra semmi köze egymáshoz, de a Daily Beast kinyomozta, hogy ugyanaz a Google Analytics account méri a látogatottságukat és ugyanarról az IP-címről hosztolják őket.

A megteremtett álújságíróknak természetesen van neve, de néha hamis élettörténete és arca is. Utóbbiakat változatos módszerekkel szerezték be a titokzatos online propagandisták. “Raphael Badani” megteremtéséhez egyszerűen ellopták egy abszolúte létező San Diego-i vállalkozó, Barry Dadon twitteres profilképét, illetve leszedtek róla egy fotót a felesége Facebook-faláról. Mikale Virtanen finn üzletember arcát, aki a Jewish News Service-nek írt véleménycikket, egy nyilvános képadatbázisból másolták ki. Az összes ilyen lopott arcképet megtükrözték és annyira megfilterezték, hogy az eredeti gazdáik a saját fotójukra keresve véletlenül se bukkanjanak rájuk. De egyes álszerzőknek a Daily Beast szakértői szerint mesterséges intelligencia segítségével generáltak arcot. 

Az arcokhoz gyakran egészen részletes életrajzok társultak. Egy Salma Mohamed nevű karakterről bátran be merték hazudni, hogy az AP hírügynökség londoni irodájában dolgozott, miközben ott persze sosem fordult meg ilyen nevű munkatárs. Ennél is merészebb húzás, hogy az Amani Shahan nevű karakter  a szakmai életrajzában azt írta, hogy nem más, mint a Daily Beast szellemírója, jóllehet a lapnál ilyeneket nem alkalmaznak. 

A hálózat tavaly óta működik, de a mostani nagy leleplezésükig mindössze egyszer keltettek gyanút:  az International Policy Digest szerkesztői 2019 szeptemberében publikálás után nem sokkal leszedtek egy tőlük származó véleménycikket, de a dolognak nem lett semmiféle visszhangja.

Arról egyelőre a világon semmi sem derült ki, hogy ki vagy kik állhatnak az egész mögött. 

Olvastátok, láttátok, hogy milyen világ lett itt. A járvány miatt fogynak a reklámok, a kormány miatt fogynak az újságok. Ebben a helyzetben a mi jövőnk is bizonytalanabbá vált, mint az elmúlt 7 évben bármikor. Ha folytatni akarjuk, akkor új fejezetet kell nyitnunk a 444 történetében.

Mi kitartóan mutatjuk, hogy milyen világ van. A szűkülő magyar nyilvánosság miatt most még fontosabb, hogy maradjon Magyarországon megbízható hírforrás. Olyan újságírók, akik megírják az igazat. Ehhez viszont - a ti segítségetekkel - változnunk kell.

Lépj a Körön belülre, regisztrálj, és járulj hozzá az újság működéséhez, cserébe még jobb, erősebb, nagyobb 444-et kapsz!

Koronavírus Hírek, háttér