Simicska emberének tartották, de Orbán Viktor most újra felemelte

Orbán Viktor pénteken új elnököt nevezett ki az energetikai- és közműszabályozási hivatal (MEKH) élére, Horváth Péter Jánost.

Az eddigi elnök, Dorkota Lajos hétéves mandátuma már a hónap elején lejárt, de még ezen a héten is azt nyilatkozta a Népszavának, hogy szívesen folytatná a munkát, ha Orbán Viktor ismét kinevezné. Nem nevezte ki, a pénteki Magyar Közlönyből derült ki, hogy a következő hét évben már Horváth vezetheti a hivatalt. Mérnöki diplomáját Oroszországban, a közgazdaságit Magyarországon szerezte.

Nagyon fontos pozíció

A MEKH felügyeli a hazai gáz-, áram-, távhő-, vízközmű- piacot, és a lakossági hulladékszállítást is. A hivatal döntései sok évre előre meghatározzák ezeknek a területeknek a fejlesztéseit, az itt működő cégek mozgásterét, a rezsi mértékét, és az állami óriásvállalatok stratégiáját is. Kereskedelmi engedélyek kiadásától a nemzetközi vezetékhálózatok fejlesztéséig igen sok dologban illetékes, az utóbbi évben főszereplője lett az orosz - magyar gázkereskedelmi alkudozásoknak is.

Egyszer már volt ott

A hivatal élére most kinevezett Horváth Péter János 2010 és 2013 között már vezette a szervezet jogelődjét, az akkor még valamivel kevesebb jogkörrel rendelkező energiahivatalt. Sokakat meglepett 2010-es kinevezése, mert akkoriban kevesen ismerték még az iparágban, addig a Mol egyik leányvállalatának szolnoki kirendeltségét vezette. Ugyanakkor ő volt egy ideig a városi Fidesz-szervezet vezetője is, pont abban az időben, amikor Várhegyi Attila volt a város polgármestere, aki mindig is igen befolyásos embere volt a Fidesznek.

Horváth érkezését a hivatal élére Simicska Lajoshoz, és akkori fő intézőjéhez, a szintén szolnoki Nyerges Zsolthoz is kötötték. 2010-ben a komoly gazdasági szereppel bíró állami intézményt mind Simicska emberei vették át.

Horváth első elnöki szereplése meglehetősen viharos volt a szervezetnél. Sorra mondtak fel a dolgozók, és volt olyan igazgatói pozíció (az EU-s lobbizásnál fontos nemzetközi kapcsolatokért felelős), amire egy évig sem találtak embert.

A hivatalban az volt a hangulat, hogy Horváth csak a kormány szempontjaira figyel, az iparági, jogi és elemzői véleményekre nem kíváncsi, és az elvben független szervezet csak a politikai igények szerint dolgozik.

A legfontosabb dolga a hivatalnak az akkoriban meghirdetett rezsicsökkentés előkészítése volt.

Röviden, de erős posztokon

2013-ban a kormány bővítette a hivatal hatáskörét, átnevezték MEH-ről MEKH-re, és ennek jegyében új vezetőt is nevezett ki Orbán Viktor az élére, Dorkota Lajos személyében. Akkor szakmai körökben sokan úgy értelmezték, hogy Horváth elmozdításával a politikai vezetés felismerte, hogy rossz irányba vitte a hivatalt - néhány addigra távozott munkatárs szerint egyenesen "a működőképtelenség határáig verte szét". Utólag azonban, az akkor éppen elkezdődött Simicska - Orbán háborúnak is betudható Horváth eltávolítása. Ugyanazon a nyáron cserélte le Orbán az EU-pénzek elosztásával megbízott hivatal éléről Petykó Zoltánt is, akit szintén Simicska-embernek tartottak, és visszatekintve úgy tűnik, hogy az ilyen befolyásos vezető leváltásaival indult meg a Fidesz két legerősebb embere közötti ellenségeskedés.

Horváth Péter János nem veszett el az állami energetika számára 2013-ban. Az MVM-nél, az állami energetikai óriásvállalatnál kapott igazgatói állást, ahol a német E.on-tól frissen megvásárolt gázkereskedelmi üzletágat vezethette. Csakhogy 2015-ben itt is utolérte az a belső fideszes háború, amit a Simicska - Orbán törésvonal mentén magyaráztak már akkoriban is: Seszták Miklós fejlesztési miniszter lecserélte az MVM több olyan vezetőjét, akik még Németh Lászlóné minisztersége idején szerezték meg az állásukat, és a leváltottak közé tartozott Horváth Péter János is.

A karrierje azonban ezután sem tört meg, mert az akkoriban alakuló állami közműholding, az ENKSZ elnök-vezérigazgatója lett, ami az aktuális terv szerint a teljes lakossági gáz- és áramszolgáltatás átvételére készült. Akkoriban szerveződött a takarékszövetkezetek-FHB-posta-közműholding négyes talapzatán egy új gazdasági birodalom, amit politikai vonalon Lázár János és Németh Lászlóné irányítottak, míg a magánszféra felől Spéder Zoltán bankár volt az építkezés kulcsszereplője, és a háttérben néhányan Simicska Lajos támogatását is tudni vélték.

A nagy tervből azonban nem lett semmi, mert Orbán Viktor szétverte a kezdeményezést. Spéder Zoltán ellen rendőrségi nyomozások kezdődtek, és durva hecckampány indult ellene a kormányzati sajtóban, Lázártól elvették az érintett területeket, Németh Lászlónét nyugdíjba küldték, és 2016-ban Horváth Péter Jánost is elküldték a közműholding éléről.

Mészáros Lőrinc rehabilitálta

Úgy tűnt, hogy végleg eltűnt az állami energetika világából, amikor sokak meglepetésére tavaly a Mátrai Erőmű vezérigazgatójának nevezte ki a tulajdonos, Mészáros Lőrinc. A kinevezés egyben azt is kellett hogy jelentse, hogy Orbán Viktor ismét bízik Horváthban, hiszen Mészáros Lőrinc üzleti döntései Orbán politikai akaratával nem mehetnek szembe.

Idén az erőművet megvásárolta az állami MVM Mészárostól, és ezzel új vezetőket neveztek ki, vagyis Horváth ismét készen állhatott az új kihívásokra. Nem is lépett félre előlük, hiszen tíz év után visszatér az energiahivatal élére, ahol többek között olyanokkal kezdhet együtt dolgozni, akik előző elnöksége idején menekültek el a szervezettől, majd a belső viszonyokat konszolidáló Dorkota alatt tértek vissza.