Formálisan megszűnt a Fidesz kétharmada, igen izgalmas lehet a borsodi időközi választás

Nem biztos, hogy mindenkinek feltűnt, de a múlt pénteken motorbaleset áldozatául esett fideszes Koncz Ferenc halálával 133-ról 132-re csökkent a kormánypárti képviselők száma, vagyis papíron megszűnt a Fidesz kétharmada. Azért papíron, mert a jobbikból kivált kvázi-ellenzéki Mi Hazánk és a német nemzetiség képviselő miatt a valós helyzet ennél sokkal bonyolultabb. De ettől még matematikailag és szimbolikusan is igaz, hogy a Fidesznek nincs kétharmada, és ha a párt elveszíti Koncz eddigi székét, akkor nem is lesz neki. (Update: Van, aki vitatja, hogy a jelen helyzetben megszűntnek tekinthető-e a kétharmad, mivel Koncz halálával nemcsak a Fidesz képviselőinek a száma csökkent eggyel, hanem a parlamenti képviselők létszáma is. Az azonban egészen biztos, hogy ha az időközi választást az ellenzék nyeri, a kétharmadnak vége.)

Koncz Ferenc választókörzetében, a borsodi 6-os számúban tehát időközi választást kell majd tartani. Ha ezt az ellenzék nyerné, a korábbi példák alapján kissé izgalmasabbá válhatna az egyre inkább ellaposodó parlamenti élet, hiszen a kormánypárt kompromisszumokra kényszerülne, ha nem is feltétlenül az ellenzékkel, de a csatlósaival mindenképpen.

De ez a körzet annak ellenére nem az ellenzéknek áll, hogy Koncz legutóbb 50 százalék alatti eredménnyel vitte el a széket és az ellenzék azóta - az másfél évvel későbbi önkormányzati választás eredményei szerint legalábbis - elvben erősödött.

Nézzük, mit érdemes tudni Koncz Ferenc választókerületéről, ahol a most elhunyt képviselő elődje maga a jogerősen börtönbüntetésre ítélt, szintén fideszes Mengyi Voldemort Roland volt!

Nagy terület kis falvakkal

A borsodi 6-os számú nem igazán nevezhető tipikusnak. Az a puszta tény, hogy a motorbalesetben meghalt fideszes jelölt 2018-ban “csak” a szavazatok 49,3 százalékával nyerte el a mandátumot, akár igen szoros eredményt is előrevetíthetne. Csakhogy ez a tiszaújvárosi központú 6-os tényleg nem egy átlagos választókerület.

A választókerületben, hiába van szó szokatlanul nagy területről, eleve nincsenek nagy, sőt közepes méretű települések sem. A központ, a messze legnagyobb és az ipara révén még annál is gazdagabb Tiszaújváros is mindössze 15 ezer lakosú, Szerencs 9 ezres sincs, Szikszó 5 ezres, Tokaj 4 ezres, vagyis az idetartozó városok inkább falu méretűek, a körzetben leginkább kisebb, jellemzően szegény települések találhatók.

A választókerület a lakosság iskolázottságát nézve kilóg az országos átlagból. A körzetre vonatkozó utolsó adat, amit találtam, 2011-es. Ekkor a diplomások aránya országosan 18,2 százalékos volt, a 6. számú borsodi körzet akkor majdnem pontosan 100 ezer lakója közül viszont mindössze 9358 volt diplomás, vagyis 10 százaléknál is kevesebben, ami durván az országos átlag felét tette ki.

A nagyrészt apró falvak lakói között sok a roma, a kifejezetten szegény és a közmunkás. Az országos tapasztalatok szerint ahol a közmunka a legfontosabb munkalehetőség, ott a Fidesz erős szokott lenni.

Az ellenzék messze legerősebb pártja az itteni kistelepüléseken jó ideje eleve a Jobbik volt. Nem véletlenül végzett két éve a második helyen a párt más ellenzékiek által nem támogatott jelöltje, Bíró László 31,6 százalékkal, míg a harmadik az MSZP-Párbeszéd szintén magában induló embere, Pap Zsolt lett, de ő már a felét sem kapta Bíró szavazatainak és alig több, mint negyedannyian szavaztak rá, mint Koncz Ferencre, annak ellenére, hogy a körzet fővárosa és leggazdagabb települése, Tiszaújváros szocialista bástyának számít. De Újváros vezetése még a vonzáskörzetébe tartozó falvakkal együtt is csak a potenciális választók negyedére van hatással. A negyedik helyre 2018-ban az azóta teljesen széteső LMP jelöltje, Tarnai Gábor 2,27 százalékkal, vagyis minimális mennyiségű, kevesebb, mint 1200 szavazattal futott be.

A tavalyi önkormányzati választás óta az ellenzék vezető erejének számító Momentum és DK errefelé annyira nem voltak jelen 2018-ban, hogy egyéni jelöltet sem tudtak állítani. Az ellenzéki pártok közötti akkori viszonyt pedig jól jellemzi, hogy a körzetben nem volt semmiféle, akár töredékes összefogás sem.

Koncz Ferenc 49,3 százalékával szemben a fenti négy ellenzéki pártjelölt együtt 48,81 százalékot szerzett legutóbb, míg a maradék nem kevesebb, mint 15 kamu mikropárt jelöltjei között oszlott meg. Önmagában az a tény, hogy ennyi kamupárti jelölt volt képes felkerülni a szavazólapra, jól illusztrálja a Fidesz helyi szervezettségét, hiszen ők kizárólag a kormánypárt érdekeit szolgálták. Nem is rosszul, hiszen abban az elméleti esetben, ha egyikük sem indul és a nagy pártok összefognak, akár meg is verhették volna Konczot.

Az utolsó választás, amiből esetleg további következtetéseket vonhatunk le, a tavaly őszi önkormányzati volt. A körzet legnagyobb településén, a stabilan ellenzéki Tiszaújvárosban ekkor árnyalatnyit erősödött a Fidesz: míg 2014-ben az összes egyéni körzetet az MSZP nyerte, 19-ben a szocialisták és a helyi lokálpatrióták szövetsége vitte véghez ugyanezt, de a 2014-es 1 darab kompenzációs listás fideszes után tavaly 3 kormánypárti jutott be a közgyűlésbe. De a város ezzel együtt 100 százalékban szocialista-ellenzéki irányítású maradt.

Szerencsen viszont teljesen átalakult 4 év alatt a helyi politika, amiből viszont nem biztos, hogy az ellenzék profitálhat az időközin, bár a Fidesz sem lehet nyugodt miatta. A kisvárosban 2014-ban, az akkor polgármesternek választott Koncz vezetésével aratott a Fidesz: ők adták a polgármestert és az összes, vagyis mind a 8 képviselőt. Számottevő erőt a Fideszen kívül az egyéni listán tőlük csak szoros versenyben lemaradó Lokálpatrióták képviseltek, a pártok közül egyedül a Jobbik indult, meglepően mérsékelt sikerrel, a bejutáshoz szükséges szavazatszámok negyedét-ötödét produkálva.

2018-ben viszont már a függetlenek arattak: mind a polgármester, mind az összes egyéni képviselő közülük került ki, az egyéni listás választások őket a már nem befutó helyeken szoros alakzatban követte a 8 fideszes jelölt, míg a korábban jelen sem lévő ellenzéki pártok egy része hiába állt össze a Jobbik-MSZP-Momentum-Mindenki Magyarországa formációban, az ő embereik a lista legvégére kerültek, messze a bejutó helyektől.

Szikszót 2014 és 2019 után egyaránt függetlenek, illetve lokálpatrióták irányítják. Tokajban 2014-ben a 6 helyi képviselő között a függetlenek mellett akadt mutatóba egy fideszes és egy EGYÜTT-PM-MSZP-DK-s unikum, 2019-ben viszont már csak függetlenek jutottak be.

A háttérben már beszélgetnek

Az ellenzéki pártok a 444 tudomása szerint Koncz Ferenc halála után nem sokkal már elkezdtek gondolkodni az időközi választáson, de a temetésig kegyeleti okokból nem akarnak ilyesmivel a nyilvánosság elé lépni. A körzetet egy optimizmust sugározni igyekvő ellenzéki kampányguru is csak “alulról billegőnek” és “nem nyerhetetlennek” tudta nevezni, hogy később azt fejtegesse, a mandátum szerinte csak akkor nyerhető el, ha csak egy ellenzéki jelölt lesz, aki mögött ténylegesen felsorakozik mindenki és kampányol is érte, nem csak a nevüket adják. Ha a jelölt kiválasztásakor torzsalkodás indul, akkor "ők nyernek" - fogalmazott, bár azt is hozzátette, hogy az önkormányzati választások tapasztalata alapján ha az ellenzék tényleg össze tud állni valaki mögött, akkor a pártok szavazatai ténylegesen összeadhatók, és akkor lehet esélyük. (Koncz 2018-ban mindössze fél százalékot vert volna egy, a Jobbik, az MSZP és az LMP táborát maga mögé állító jelöltre.)

A 2018-as eredményekből és a körzet településszerkezetéből kiindulva egy jobbikos jelölt támogatása lenne a legkézenfekvőbb, de nagy kérdés, hogy az azóta alaposan átalakuló pártnak mi lett a helyi szervezettségével és a támogatottságával. A Jobbik korábban a jelentősebb roma lakossággal bíró falvakban volt igazán erős errefelé, nyilván nem függetlenül a korábbi rasszizmusától. Kérdés, hogy a néppárti irányba elmozdulva a korábbi támogatóik mekkora részét tudják errefelé megszólítani és hogy közülük mennyit tud leszalámizni a kvázi-ellenzéki Mi Hazánk.

Az MSZP építhet ugyan a tiszaújvárosi bázisára, de a legutóbbi eredménye megmutatta, hogy a kistelepüléseken ez önmagában semmire sem elég. Így az sem elképzelhetetlen, hogy az ellenzék megpróbál nem az eddigi jelöltkészletből válogatni. Kérdés az is, hogy ebben a tényleg speciális szerkezetű választókerületben érdemes-e például előválasztást tartaniuk, ami 2019-ben Budapesten és több nagyvárosban sikeres módszernek bizonyult.

Az ellenzéknek - a valós parlamenti matematikáról függetlenül - igen fontos szimbolikus győzelem lenne papíron lebontani a fideszes kétharmadot. Hasonló okokból lesz fontos ez a választás a kormánypártnak. Idő sincs sok, főleg az ellenzéknek nem. A háttérmegbeszélések egyik résztvevője szerint csak néhány hetük van megállapodni a jelöltben és kitalálni, hogy legyen-e előválasztás.

Mindeközben az is nagy kérdés, hogy az esetlegesen újraéledő járvány mennyiben fogja befolyásolni ezt az egészet. Mármint az biztos, hogy valószínűleg nagyon, de a közvélemény hangulata olyan, most egyszerűen még nem látható történésektől is függ, amikre talán a legprofibb kampányguruk sem tudnak felkészülni. Az, hogy Magyarország eddig ennyire megúszta, nyilván nem tett rosszat a Fidesz esélyeinek, de egy erőteljes második hullám még akkor is durva gazdasági következményekkel járhat, ha az országgal az első hullámhoz hasonlóan aránylag kíméletes lesz a vírus. És ilyen helyzetben a ma még stabilnak tűnő erőviszonyok is felborulhatnak egy pillanat alatt.