A héten elkezdődött a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) a mali dzsihadista, Al-Hasszán, teljes nevén Al-Hasszán Ag Abdul Aziz Ag Mohamed Ag Mahmud perének tárgyalása. A vádak között szerepelnek
Ő volt a „rendőrfőnök”, amikor az Anszár ed-Dín (A hit védelmezői) nevű Al-Kaida -fiókszervezet elfoglalta Timbuktu várost 2012-ben, és ott szigorú iszlamista rendet vezettek be, írja a BBC.
Uralmuk alatt tilos volt a tánc, a smink és az ékszerviselés a nőknek, a férfiaknak pedig a hosszú nadrág. A nőket korbácsütésekkel büntették kisebb kihágásokért is, például ha nem viseltek kesztyűt a piacon. Ilyen nyilvános büntetések láthatók például ezen a videón:
Al-Hasszánnak a vádak szerint központi szerepe volt a büntetések végrehajtásában. Lányokat és nőket arra is kényszerítettek, hogy a terrorszervezet tagjaihoz menjenek feleségül.
A hágai bíróságon Al-Hasszán hosszú kaftánt, fehér turbánt és maszkot viselve hallgatta a 13 vádpontot, vallomást nem akart tenni. Védői szerint poszttraumás stresszben szenved, állapota pedig aggasztó, nem is biztos, hogy alkalmas a kihallgatásra. Ennek oka szerintük az, hogy Al-Hasszánt megkínozták, miután a mali hadsereg francia katonák segítségével visszavette az irányítást Timbuktu felett 2013-ban, ő pedig fogságba került. A férfit 2018-ban adták át az ICC-nek.
Al-Hasszánt történelmi épületek megrongálásával is vádolják. Ő a második, aki a Timbuktuban történtek miatt a hágai bíróság elé került, a másik férfit, Ahmad al-Faqi al-Mahdit pedig éppen kulturális bűncselekmények miatt ítélték el 2016-ban.
Timbuktu több épülete az Unesco világörökség listáján is szerepel. A város a 15-16. században sivatagi csomópontként az iszlám világ egyik közepe volt, nagy értékű kultúrkincsek és műemlékek találhatók itt. Utóbbiakat az Anszár ed-Dín módszeresen nekiállt lerombolni a maga fanatikus iszlámértelmezésével, a bálványimádás vádja miatt. Al-Mahdit 2016-ban kilenc mauzóleum és egy mecset lerombolása miatt ítélték el.
Az volt az első ítélet a Nemzetközi Büntetőbíróság történetében, amit kulturális rombolás miatt szabtak ki. Al-Mahdit kilenc év börtönre ítélték, az ügy pedig komoly vitákat váltott ki. Ennél ugyanis a srebrenicai mészárlás aktív közreműködői sem kaptak sokkal hosszabb büntetést, és felmerült a kérdés, hogyan lehet összemérni emberek tömeges lemészárlását és épületek megrongálását.
Négy évvel később elkezdődött a per, aminek végén kiderülhet, mit kap az, aki ugyanazon a helyszínen nemcsak épületekkel, hanem emberekkel is kegyetlenkedett.