Ha egy nő nem viselt kesztyűt a piacon, nyilvánosan megkorbácsolták

Új fejezet kezdődik a 444 életében.
Érdekel

A héten elkezdődött a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) a mali dzsihadista, Al-Hasszán, teljes nevén Al-Hasszán Ag Abdul Aziz Ag Mohamed Ag Mahmud perének tárgyalása. A vádak között szerepelnek 

  • háborús bűnök, 
  • emberiesség elleni bűnök, 
  • kínzás 
  • és szexrabszolgaságra kényszerítés. 

Ő volt a „rendőrfőnök”, amikor az Anszár ed-Dín (A hit védelmezői) nevű Al-Kaida -fiókszervezet elfoglalta Timbuktu várost 2012-ben, és ott szigorú iszlamista rendet vezettek be, írja a BBC.

Al-Hasszán Ag Abdul Aziz Ag Mohamed Ag Mahmud

Uralmuk alatt tilos volt a tánc, a smink és az ékszerviselés a nőknek, a férfiaknak pedig a hosszú nadrág. A nőket korbácsütésekkel büntették kisebb kihágásokért is, például ha nem viseltek kesztyűt a piacon. Ilyen nyilvános büntetések láthatók például ezen a videón:

Al-Hasszánnak a vádak szerint központi szerepe volt a büntetések végrehajtásában. Lányokat és nőket arra is kényszerítettek, hogy a terrorszervezet tagjaihoz menjenek feleségül.

A hágai bíróságon Al-Hasszán hosszú kaftánt, fehér turbánt és maszkot viselve hallgatta a 13 vádpontot, vallomást nem akart tenni. Védői szerint poszttraumás stresszben szenved, állapota pedig aggasztó, nem is biztos, hogy alkalmas a kihallgatásra. Ennek oka szerintük az, hogy Al-Hasszánt megkínozták, miután a mali hadsereg francia katonák segítségével visszavette az irányítást Timbuktu felett 2013-ban, ő pedig fogságba került. A férfit 2018-ban adták át az ICC-nek.

Al-Hasszánt történelmi épületek megrongálásával is vádolják. Ő a második, aki a Timbuktuban történtek miatt a hágai bíróság elé került, a másik férfit, Ahmad al-Faqi al-Mahdit pedig éppen kulturális bűncselekmények miatt ítélték el 2016-ban.

AFP PHOTOFotó: -

Timbuktu több épülete az Unesco világörökség listáján is szerepel. A város a 15-16. században sivatagi csomópontként az iszlám világ egyik közepe volt, nagy értékű kultúrkincsek és műemlékek találhatók itt. Utóbbiakat az Anszár ed-Dín módszeresen nekiállt lerombolni a maga fanatikus iszlámértelmezésével, a bálványimádás vádja miatt. Al-Mahdit 2016-ban kilenc mauzóleum és egy mecset lerombolása miatt ítélték el.

Az volt az első ítélet a Nemzetközi Büntetőbíróság történetében, amit kulturális rombolás miatt szabtak ki. Al-Mahdit kilenc év börtönre ítélték, az ügy pedig komoly vitákat váltott ki. Ennél ugyanis a srebrenicai mészárlás aktív közreműködői sem kaptak sokkal hosszabb büntetést, és felmerült a kérdés, hogyan lehet összemérni emberek tömeges lemészárlását és épületek megrongálását. 

Négy évvel később elkezdődött a per, aminek végén kiderülhet, mit kap az, aki ugyanazon a helyszínen nemcsak épületekkel, hanem emberekkel is kegyetlenkedett.

Olvastátok, láttátok, hogy milyen világ lett itt. A járvány miatt fogynak a reklámok, a kormány miatt fogynak az újságok. Ebben a helyzetben a mi jövőnk is bizonytalanabbá vált, mint az elmúlt 7 évben bármikor. Ha folytatni akarjuk, akkor új fejezetet kell nyitnunk a 444 történetében.

Mi kitartóan mutatjuk, hogy milyen világ van. A szűkülő magyar nyilvánosság miatt most még fontosabb, hogy maradjon Magyarországon megbízható hírforrás. Olyan újságírók, akik megírják az igazat. Ehhez viszont - a ti segítségetekkel - változnunk kell.

Lépj a Körön belülre, regisztrálj, és járulj hozzá az újság működéséhez, cserébe még jobb, erősebb, nagyobb 444-et kapsz!

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó