ENSZ-főtitkár: A gazdag országok cserbenhagyták a fejlődő világot a járvány kezelésében

A koronavírus-járvány mindennél jobban kirajzolta a világban jelenlévő egyenlőtlenségeket, például abban, ahogyan a gazdagabb országok nem voltak hajlandóak a szükséges segítséget megadni a fejlődő világ országainak a járványhelyzet kezelésében - mondta Antonio Guterres, ENSZ-főtitkár szombaton, a Nelson Mandela Alapítvány felkérésére, a néhai Noben-békedíjas Nelson Mandela születésnapja alkalmából tartott beszédében.

„A világjárvány olyan, mint egy röntgenfelvétel, amely kimutatja a töréseket a társadalom törékeny vázában. Kimutat minden félrevezetést és hamisságot. Azt a hazugságot, hogy a szabadpiac mindenkinek képes biztosítani az egészségügyi ellátást, hogy a másik ember javadalmazás nélküli gondozása nem munka. Rávilágít arra az illúzióra, hogy a rasszizmus a múlté, arra a mítoszra, hogy mindannyian egy csónakban evezünk" - mondta Guterres, Portugália korábbi szocialista miniszterelnöke. Hozzátette: úgy látja, a fejlett országok sok pénzt áldoztak túlélésükre, de nem adják meg a kellő támogatást a fejlődőknek ahhoz, hogy ők is átvészelhessék ezt a veszélyes időszakot.

Beszédében szinte végig az emberek közötti egyenlőtlenségekre összpontosított: „A világ 26 leggazdagabb emberének az összvagyona ugyanannyi, mint a világnépesség feléé”- jegyezte meg. Ezek az egyenlőtlenségek tükröződnek abban is, ahogy a világ nagyon összehangolatlanul reagált a világjárványra, miközben kormányok, vállalatok és magánszemélyek gyaníthatóan felhalmoztak a vírustesztkészletekből és azokból az egészségügyi eszközökből, amelyekre óriási szükség volt és van a járvány elleni küzdelemhez - mondta.

A gyarmatosítás öröksége még mindig velünk van, ez látszik a globális hatalmi viszonyokon is - állapította meg. A fejlődő országok nincsenek kellően képviselve sem a globális pénzintézetekben, sem az olyan politikai testületekben, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az egyenlőtlenség a csúcsról, a globális intézményekből indul ki, ezért annak felszámolását ezen intézmények reformjával kell kezdeni - szögezte le.

Konkrét javaslatok is elhangzottak a Antonio Guterres beszédében: szerinte új globális társadalmi szerződésre: globális társadalombiztosításra, globális egészségügyi ellátásra, és talán globális alapjövedelem bevezetésére lenne szükség. Ennek megteremtéséhez „a magánembereknek és a vállalatoknak igazságosan hozzá kell járulniuk”. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban pedig több mint a jelenlegi kétszeresére, évi 3000 milliárd dollárra kell növelni 2030-ra az oktatásra fordított összegeket. A klímaváltozás miatt a kormányoknak a karbonkibocsátást kellene megadóztatniuk, nem pedig az embereket - mondta. (Reuters, MTI)