Donald Trump éppen karhatalommal készül megszállni a demokrata metropoliszokat

Új fejezet kezdődik a 444 életében.
Érdekel

Hiába tiltakozott Portland polgármestere, illetve Oregon állam kormányzója az ellen, hogy Donald Trump kérés nélkül, sőt, határozott kérésük ellenére szövetségi karhatalmat vetett be a városban, és hiába áll most a bál amiatt, hogy ezek a szövetségi erőszakszervezetek – konkrétan a határőrség, bár Portland annyira távol van az Egyesült Államok bármelyik nemzetközi, szárazföldi határától, hogy konkrétan egy teljes állam választja el a legközelebbiektől – alapos indok, vagyis jogalap nélkül tartóztatnak le, vagyis ez esetben inkább hurcolnak el jogtalanul, jelöletlen autókban tüntetőket az utcákról, Donald Trump jó szokása szerint nemhogy meghátrált volna, inkább ráduplázna: az elnök immár Chicagóban is szövetségi karhatalmat vetne be, és ugyanezzel fenyegeti New Yorkot, Philadelphiát, Detroitot – vagyis csupa demokrata vezetésű metropoliszt.A helyi hatóságok nemhogy nem kérik ezt, de határozottan tiltakoznak is az erőszak eszkalációja és a szövetségi állam beavatkozása ellen. Oregon kormányzója, Kate Brown például „a hatalommal való égbekiáltó visszaélésnek”, Portland polgármestere, Ted Wheeler pedig „a demokráciánk elleni támadásnak” nevezte azt, hogy szövetségi ügynökök ok nélkül vernek, magyarázat nélkül hurcolnak el jelöletlen autókban tüntetőket, akik közül aztán némelyeket úgy engednek el, hogy semmilyen hivatalos nyoma se marad annak, hogy egy időre szövetségi őrizetben voltak.

A portlandi rendőrök bőkezűen bánnak a könnygázzal.Fotó: Mason Trinca/AFP

Tény, hogy Portlandben lassan két hónapja rendszeresek a kisebb összecsapások a rendőrök és a tiltakozók között, és ebben minden bizonnyal mindkét félnek van sara: a tiltakozók, ha rendőrsorfallal találkoznak, szeretik megdobálni, a rendőrök viszont olyan bőkezűen bánnak a könnygázzal, hogy egy helyi bíró két hétre meg is tiltotta nekik, hogy életveszélyt okozó helyzetek kivételével bevessék. Ez utóbbi viszonylag széles kiskapu, mert például a zavargás eleve életet veszélyeztető helyzetnek minősül, ezért a rendőrök igyekeznek minden kisebb rendbontást zavargásnak minősíteni. Előfordult, hogy a minősítés indoka egy betört ablak volt, amit momentán egy olyan mobiltelefon tört be, amit egy rendőr ütött ki az őt filmező tiltakozó kezéből.

Ugyanígy van hivatkozási alap a szövetségi karhatalom chicagói bevetésére is. Trump oda a Belbiztonsági Minisztérium különleges nyomozó ügynökeiből vezényelne 150-et. Ezek a nyomozók alapesetben terroristák és emberkereskedők után nyomoznak. Chicagóban a városra amúgy jellemző nyári gyilkossági hullám megfékezése volna a feladatuk. Csak hát senki sem kért tőlük segítséget. „Nincs szükségünk rá, hogy jelzést sem viselő szövetségi ügynökök hurcoljanak el embereket az utcákról, és tartsanak szerintem jogtalanul őrizetben” – jelentette ki például Lori Lightfoot, Chicago polgármestere. Négyoldalas levelet is küldött Trumpnak, amiben azt írta, hogy ha az elnök valóban segíteni akar a gyilkosságok megelőzésében, akkor talán a fegyvertartáson kéne szigorítani.

Jogilag amúgy Trumpnak és a szövetségi kormánynak van indoka a beavatkozásra. Az amerikai törvények szerint a szövetségi tulajdon védelmében bevethetők szövetségi ügynökök. Portlandben például a tiltakozások központjában levő épületben van a szövetségi bíróság is. Csakhogy a törvényben kódolva van az eszkaláció is. A szövetségi ügynökök ugyanis a szövetségi vagyon védelmén túl felléphetnek a szövetségi ügynököket ért támadások elkövetőivel szemben is. Magyarán kivezényelnek egy csapat, terepszínű gyakorlójában nagyon közelről is leginkább katonának kinéző karhatalmistát egy épület védelmére, aztán ha eközben valaki megdobja őket, máris megvan a jogalapjuk arra, hogy akár az egész városban hajkurásszák a tüntetőket. És most pont ez történik. A New York Timesnak nyilatkozó jogászok szerint nagyon is tág értelmezése ez a jogszabálynak, aminek nyilvánvalóan sosem volt, nem lehetett a célja, hogy a szövetségi kormány drogkartellek elleni harcra kiképzett fegyvereseket küldhessen amerikai városokba tüntetők összefogdosására. „A kormány lényegében szövetségi rendőrségként veti be a Belbiztonsági Minisztériumot, ami véleményem szerint alkotmányellenes, és bizonyosan nem egyezik a törvényhozói szándékkal” – mondta például Carrie Cordero, a Center for New American Security elemzője. Hasonlóan vélekedik Stephen I. Vladeck alkotmányjogász is, aki szerint a szövetségi vagyon védelme természetesen jogszerű, de ez nem jelenti azt, hogy a szövetségi kormánynak általános rendőri feladatokat kéne ellátnia, vagy arra, hogy szövetségi ügynökök szálljanak meg városokat, amikben elenyésző a szövetségi tulajdon.

Chicagóban jellemzően békések a tiltakozások, Trump ide a gyilkosságokra hivatkozva vezényelne szövetségi karhatalmat.Fotó: Max Herman/NurPhoto via AFP

Nem véletlenül tiltakoznak a helyi vezetők. Ez különösen igaz Detroitra, ahol még hajánál fogva is nehéz okot előrángatni a szövetségi karhatalom bevetésére, mivel ebben a városban jellemzően nem is voltak zavargások az elmúlt hetekben. „Detroit a kevés nagyváros egyike, ahol nem voltak tüzek, nem fosztogattak boltokat, és még csak a Nemzeti Gárda bevetésére se volt szükség a tiltakozások során” – mondta Mike Duggan, a város polgármestere, hozzátéve, hogy „nem tudom, honnan szerzi az elnök az értesüléseit”.

Philadelphiában pedig a körzeti ügyész, Larry Krasner konkrétan azzal fenyegetőzik, hogy vádat fog emelni a szövetségi ügynökök ellen, ha azok „törvénytelenül megtámadnak vagy elrabolnak embereket”. „A tárgyaláson majd egy philadelphiai esküdtszék előtt kell felelniük” – tette hozzá.

Vagyis bő száz nappal a novemberi elnökválasztás előtt, amikor amúgy a május végén, George Floyd meggyilkolása után kirobbant tiltakozási hullám már elülőben van, Trump újra a „jog és rend” jelszavára próbál feltenni mindent. Mondjuk az is igaz, hogy neki pillanatnyilag kevés veszítenivalója van: a járványhelyzet az elmúlt hetekben katasztrofálisra fordult, naponta kétszer annyian fertőződnek meg, mint áprilisban, amit a járvány csúcsának hittek, ez pedig megmutatta, hogy mennyire átgondolatlan volt a Trump által kierőszakolt újranyitás, a járványügyi korlátozások idő előtti feloldása, amitől az elnök a gazdaság megmentését remélte. De most, hogy az államok újra vesztegzárakra és lezárásokra kényszerülnek, a gazdasági nehézségek is csak fokozódhatnak, és kevés jele van annak, hogy a következő hónapokban látványosan javulhatna a helyzet. Ez meglátszik Trump választási esélyein is, aki a legfrissebb mérések szerint bő tíz százalékponttal van lemaradva az elmúlt hónapokban nagyon visszafogott, gyakorlatilag háttérbe húzódott Joe Bidentől.

Olvastátok, láttátok, hogy milyen világ lett itt. A járvány miatt fogynak a reklámok, a kormány miatt fogynak az újságok. Ebben a helyzetben a mi jövőnk is bizonytalanabbá vált, mint az elmúlt 7 évben bármikor. Ha folytatni akarjuk, akkor új fejezetet kell nyitnunk a 444 történetében.

Mi kitartóan mutatjuk, hogy milyen világ van. A szűkülő magyar nyilvánosság miatt most még fontosabb, hogy maradjon Magyarországon megbízható hírforrás. Olyan újságírók, akik megírják az igazat. Ehhez viszont - a ti segítségetekkel - változnunk kell.

Lépj a Körön belülre, regisztrálj, és járulj hozzá az újság működéséhez, cserébe még jobb, erősebb, nagyobb 444-et kapsz!

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó