Sértettségből ölhetett a halálos beteg, nőgyűlölő ügyvéd
"Futóbolond" - jellemezte Roy Den Hollander New York-i ügyvédet Harry Crouch. A két férfi akár cimbora is lehetett volna, végül is ugyanazért - a saját megfogalmazásukban a férfiak jogaiért, lényegében a nők általuk vélelmezett előjogaival szemben - harcoltak a Férfiak Nemzeti Szövetsége (National Coalition for Men, NCFM) tagjaiként, melynek Crouch az elnöke is volt. De inkább ellenséges lett a viszonyuk. "Legyen világos, hogy [Den Hollander] nem tagja a szervezetnek. Hogy miért nem az? Mert öt vagy hat éve kihajítottam, mert egy futóbolond" - mondta Crouch a CBS kaliforniai adójának, a KCAL-nek azután, hogy kiderült, Roy Den Hollander próbálhatta meg meggyilkolni az amerikai szövetségi bíróság New Jersey-i kerületi bíróságának bíráját, Esther Salast. Ekkor már azt is gyanították, hogy Den Hollander gyilkolhatta meg Marc Angelucci kaliforniai ügyvédet, aki szintén tagja volt az NCFM-nek, sőt, ő alapította a szervezet ügyvédi irodáját.
A fedexes gyilkos
Esther Salas New Brunswick-i otthonához vasárnap este öt körül érkezett egy fedexes kézbesítőnek öltözött férfi. Salas férje, Mark Anderl az ablakukon át látta érkezni, ezért el is indult, hogy ajtót nyisson neki, de fiúk, a 20 éves Daniel megelőzte. Így Den Hollander, mert ő öltözött kézbesítőnek, őt lőtte egyből szíven, Mark Anderlt csak ezután sebesítette meg életveszélyesen. Salas mindeközben a pincében volt, mire felrohant, Den Hollander már elhagyta a helyszínt.
Nem sokkal később végzett magával, holttestét az utak megtisztításán dolgozó karbantartók találták meg a tetthelytől úgy kétszáz kilométernyire, a New York-i Liberty közelében, egy padkára lehúzódott autó anyósülésén. Minden jel szerint főbe lőtte magát. A járműben megtalálták az öngyilkossághoz használt fegyvert, illetve egy Salasnak címzett, de üres papírdobozt, amit az álcázáshoz használhatott. Továbbá megtalálták egy másik szövetségi bíró fényképét, illetve az autóban talált iratokban Angelucci neve is felbukkant.
Angeluccival július 11-én végzett az otthonában egy fedexes kézbesítőnek öltözött gyilkos.
Ezek az összefüggések vasárnap este, közvetlenül a Salas elleni támadás után még nem voltak ismertek, így azonnal vad találgatások indultak az okokról. Erre alapot adott, hogy Salas rendkívül leterhelt bíró volt, sok nagy érdeklődésre számot tartó ügyet tárgyalt. Köztük azt a keresetet is, amit a Deutsche Bank ellen nyújtott be befektetőik egy csoportja azért, mert véleményük szerint a bank nem akadályozta meg azokat a gyanús banki utalásokat, amiket az időközben börtönében öngyilkosságot elkövető, pedofíliával vádolt Jeffrey Epstein számláiról indítottak már akkor, amikor Epstein börtönben volt. Epstein sztorija pedig hemzseg a nagyhatalmú figuráktól Bill Clinton volt és Donald Trump jelenlegi elnöktől kezdve egészen András hercegig, a brit uralkodóház tagjáig.
Az összeesküvés-elméleteket persze aligha fogja elcsitítani az, hogy a feltételezett gyilkos megölte magát, de Den Hollander hátrahagyott egy bő 1700 oldalas manifesztót, amiben részletesen ír sérelmeiről. Köztük arról, hogy utolsó nagy ügyében, amit Salas tárgyalt, végül Angeluccié lett a dicsőség.
Dicsérnie kellett volna, nem temetni
Den Hollander saját bevallása szerint is 2001-es keserű válása után lett saját értékelése szerint "férfijogi aktivista", írásai alapján inkább csak klasszikus, rasszista nézetektől sem idegenkedő nőgyűlölő. Az elmúlt évtizedekben több, inkább komolytalan ügy után - bárokat perelt be, mert a nőket kedvezményesen engedték be, vagy például a Columbia Egyetemet, mert női tanulmányok órát tartottak - 2015-ben végre egy olyan témára akadt, amiben volt is valami. Például mert ezúttal egy 17 éves nő volt a károsult. Az Egyesült Államokban Vietnam után megszüntették a sorkötelességet, de a rendszer fennmaradt, az erre kapható amerikai fiatalok regisztrálhatják magukat egy adatbázisban, hogy ha netán újra sorozásra kerülne sor, besorozhassák őket. A fiatal nő regisztrálni akarta magát, de amint bejelölte a kérdőíven, hogy a neme nő, a folyamat mindig megszakadt. Ezzel véleménye szerint sérültek az alkotmányban garantált, férfiakkal azonos jogai.
Az alperes szövetségi állam a perben mindent elkövetett azért, hogy a bíró tárgyalás nélkül utasítsa el a keresetet. Salas azonban Den Hollander és a felperes javára hozott részítéletet 2018-ban. Vagyis Den Hollander akár ünnepelhette is volna Salast, mégis inkább arra talált okot, hogy még jobban gyűlölje. Közben ugyanis Angelucci is perre vitt egy hasonló ügyet, és az abban eljáró texasi bíróság gyorsabban haladt, így végül abban a perben született meg a történelmi ítélet - amit most még felsőbb bíróságokon tárgyalnak tovább - arról, hogy a sorozóbizottság nemi alapon nem különböztetheti meg a jelentkezőket.
Magyarán Angelucci lett a magukat üldözöttnek érző férfiak hőse, Den Hollander pedig Salast, vagy ahogy ő hivatkozott rá, a "lusta, inkompetens latina bírónőt" hibáztatta ezért.
Angeluccira és az NCFM-re is végtelenül dühös volt. "Roy nem volt boldog attól, hogy nem vontuk be az ügybe. A boldogtalan enyhe kifejezés. Fel is hívott és megfenyegetett" - nyilatkozta Crouch az AP-nek. Arról is beszélt, hogy Den Hollandernek nem volt jó híre a "férfijogi aktivisták" körében. "Nagyon ellenséges volt. Nagyon-nagyon ellenséges, végül át is lépte a küszöböt" - mondta.
Den Hollander 2019-ben átadta a Salas előtt lévő ügyét egy régi kollégájának. Ekkor már diagnosztizálták nála a végstádiumú melanomát, vagyis tudta, hogy nincs sok hátra az életéből. Ekkor kezdte megírni 1700 oldalas manifesztóját is, amiben meg is említi, hogy halála előtt még bosszút állna azokon, akik sérelmeket okoztak neki. "Kovboj-igazságszolgáltatást" emlegetett.
Mindezek alapján a hatóságok vizsgálni kezdték, hogy Den Hollander a halálos diagnózisa után ellenségei meggyilkolására készült-e, és az alapján, hogy Angeluccival is egy fedexes kézbesítőnek öltözött fegyveres végzett, a két eset összefüggéseit is vizsgálják. A nyomozásban a Fedex is együttműködik velük.