Az MNB jelentése szerint oktatásban és egészségügyben a visegrádi országok többségétől is elmaradt Magyarország

A Portfólió számolt be arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, Baksay Gergely beszélt a nemzeti bank versenyképességi jelentéséről. Az EU-ban 16 országban készül hasonló jelentés, a magyar jegybank pedig 12 területen 154 mutató alapján vizsgálja az ország gazdaságának helyzetét. Mint a bemutatón elhangzott, a vizsgált szempontoknak 95 százaléka objektív tényező.

Az eredmények alapján létrehoztak egy versenyképességi indexet, és így találták azt, hogy Magyarország a 100 pontos skálán 47,7 pontot ért el, amivel az európai rangsorban eléggé hátul szerepel, de a visegrádi országok többségét megelőzi.

A jegybank saját kutatása szerint a tudásalapú társadalom és az egészséges társadalom mutatókban elmarad Magyarország még a visegrádi országoktól is, de Baksay szerint van olyan tényező, melyben már az élen jár: ilyen például a lakosság bevonása az államadósság finanszírozásába. Ezen kívül javult a pénzügyi rendszer is, és az MNB ösztönzi, hogy fix kamatozású hitelekkel egészséges szerkezetben bővüljön a hitelezés.

A lap cikke szerint ugyanakkor problémaként hangzott el, hogy a magyar bankok működési költsége a legmagasabb az unióban, és ennek az MNB szerint a kevés online szolgáltatás az oka. (Míg a Magyar Bankszövetség szerint a tranzakciós illeték.)

Az MNB elemzése szerint a termelékenységi mutatók javultak itthon, főleg a nagyvállalatok esetében, de valamennyire a kkv-knál is. Elhangzott az a sokat emlegetett probléma is, hogy a feldolgozóipari termelésben a belföldi felhasználás súlya nagyon alacsony. Az MNB szerint jó lenne, ha a hazai kkv-k termékeit használná a hazai feldolgozóipar. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, a kkv-k adóterheit kell csökkenteni a jegybank szerint

Kiderült az is, hogy a külföldön dolgozó aránya országosan 6,5 százalékos, ami régiós viszonylatban ugyan nem kiemelkedő, de mivel 650 ezer emberről van szó, nem elhanyagolható szám.

A jegybank megerősítette korábbi állításait, hogy szükség lenne a külföldön dolgozó magyarok hazacsábítására, mivel itthon a népesség csökken. A jelentés szerint az ország egészségügyi állapota az uniós átlag alatt van, és javítani kéne a rendszeren is. A Portfólió idézi az MNB azon megállapítását is, hogy az egészségügyben magas a magánkiadások aránya, amelyek nem szervezetten és hatékonyan kerülnek be az egészségügybe.

Oktatásban is vannak lemaradások: a PISA-teszteken a regionális szinthez képest is rosszul teljesítenek a magyar diákok, magasabb nálunk az iskolai végzettség nélküliek aránya, mint a visegrádi országokban és alacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is. Látszik ez a kutatás-fejlesztésben is: a bejegyzett szabadalmak lakosságarányosan töredékei csak a többi országénak.