A moniesti ügyészség szerint nem minősül uszításnak a „Kifelé a magyarokkal az országból!” jelszó

külföld
2020 július 31., 14:34

A moniesti ügyészség szerint a „Kifelé a magyarokkal az országból!” csak egy „magyarellenesnek vélt jelszó”, és nem minősül gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak.

A Hotnews.ro ismertette a rendeletet, amivel a moinesti bíróság melletti ügyészség ügyésze vádemelés nélkül lezárta a nyomozást az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly június 6-án történt erőszakos cselekmények ügyében.

Az úzvölgyi katonatemetőbe erőszakkal bejutott románok 2019. június 6-án. A temetőben ortodox szertartás keretében felszentelték törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát.
photo_camera Az úzvölgyi katonatemetőbe erőszakkal bejutott románok 2019. június 6-án. A temetőben ortodox szertartás keretében felszentelték törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát. Fotó: Veres Nándor/MTI/MTVA

A Hotnews azt írja, Daniel Galbeaza ügyész a konfliktus után csak román nemzetiségű tanúkat hallgatott meg, és a nyomozást minden vádpontban lezáró februári rendeletében egy sor valótlan állítást fogalmazott meg. Az egyedüli intézkedés, amit elrendelt, annak a láncnak és lakatnak a visszaadása volt, amivel korábban a temetőkapu volt bezárva.

Arra jutott, hogy a „Kifelé a magyarokkal az országból!” jelszó akkor minősülne gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak, ha az a nyilvánosságnak, meghatározhatatlan számú személynek szólna.

„Ebben az esetben a becsmérlő szavakat korlátozott számú személynek címezték, azoknak, akik megtagadták, hogy beengedjék a temetőbe az erre engedéllyel rendelkező személyeket. Úgy értékeljük, hogy az olyanféle magyarellenesnek vélt jelszavak skandálásával, mint amilyen a »Kifelé a magyarokkal az országból!«, nem teljesülnek a büntető törvénykönyv 369. cikkelyében támasztott feltételek. (…) Ezek a jelszavak nem olyan jellegűek, hogy gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítsanak, hiszen az uszításnak a személyek egy csoportjára kell vonatkoznia (például fogyatékosok egy csoportjára, homoszexuálisokra, stb.) és nem egy etnikumra, tehát ezek a megnyilvánulások legfeljebb kihágásnak minősülnek” – idézte a Hotnews.ro az ügyészt.

A portál az ügyészségi rendelet egy egész sor valótlan megállapítását is felsorolta, és hozzátette, hogy valójában mi is történt. Idézi az egyik tanú öt másik tanú által is megerősített állítását, ami szerint a temetőnél gyülekező magyarok „viselkedése alkalmas volt arra, hogy erőszakos cselekedetekre uszítson, de a románok nem válaszoltak a provokációra”. A Hotnews azt írja: ezzel szemben az történt, hogy a magyarok élőláncot vontak a temető elé és imádkoztak, még akkor is, amikor a románok kiabáltak, becsmérlő szavakkal illeték és egyesek kövekkel dobálták őket.

A Hotnews.ro szerint az ügyészség valótlanul írja le a temetőkapu leszakítását is. Az ügyészségi rendeletben ez úgy szerepel, hogy több személy, akik között nők és gyerekek is bementek a temetőbe, és húzni kezdték a kaput, amiből vékony fadarabok szakadtak le, és így kinyithatóvá vált. Ezzel szemben a valóságban az történt, hogy a kaput leszakították, és a temetőbe betódult románok próbálták ütlegelni az élőláncot alkotó magyarokat.

A moinesti ügyészség az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat feljelentése alapján vizsgálta meg az ügyet, és rendelte el a nyomozás megszüntetését.

A Bákó megyei Darmanesti város önkormányzata tavaly áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, amit korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott. A tavalyi hősök napján, június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Az ügy több per tárgyát képezi. (MTI)