Maliban a hadsereg őrizetbe vette az elnököt és a miniszterelnököt

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Fellázadt katonai alakulatok őrizetbe vették Ibrahim Boubacar Keita elnököt és Boubou Cissé kormányfőt kedden Mali fővárosában.

Katonák érkeznek a Függetlenségi térre BamakóbanFotó: MALIK KONATE/AFP

A katonák a Bamakótól nem messze lévő Kati támaszpontról bevonultak a városba, elfogták az elnököt, és begyűjtöttek több más fontos civil és katonai vezetőt is.

Megjelent egy felvétel is a kigyulladt igazságügyi minisztériumról: 

A Deutsche Welle arról írt, hogy  Sadio Camara tábornok lehet az akció mögött, amiben több magas rangú vezetőt, köztük  Abdoulaye Daffe pénzügyminisztert és a Nemzeti Gárda vezetőjét is  elfogták. A nemzeti rádió épületét közben kiürítették. A DW tudósítója a helyszínről azt jelentette, hogy a helyzet rendkívül zavaros, egyelőre nem világos, hogy puccsról vagy lázadásról van-e szó. A főváros egyik terén egyre több ember gyülekezik, hogy az M5-RFP nevű ellenzéki mozgalmat éltessék. Az országban már július óta zajlottak kormányellenes tüntetések, mert az M5 szerint a vezetés nem tudta garantálni a biztonságot, és a korrupciót sem kezelte,  ezért Keita lemondását követelték.

Maliban különösen ingatag a belpolitikai helyzet az áprilisi parlamenti választások óta. Az ellenzék megvádolta Keita elnököt, hogy szavazatvásárlással és az ellenzék megfélemlítésével szerzett többségi támogatást a választásokon. 

Kora este a bamakói kormány kiadott egy közleményt, amelyben nyugalomra szólított fel, és elismerte, hogy talán jogos lehet a katonák csalódottsága. Jelezték, hogy a kormányzat kész a párbeszédre.

Fotó: MALIK KONATE/AFP

Nyolc éve a Kati támaszpontnak kulcsszerepe volt az akkori erőszakos hatalomváltásban Maliban: innen indult ki az a puccs, aminek eredményeként Keita elnök az ország élére állhatott. A vezetőre ugyanakkor óriási nyomás nehezedik, mert 2012 óta nem sikerült levernie a Mali északi részét ellenőrzésük alatt tartó dzsihadista felkelőket, a gazdaság gyengélkedik, miközben Keita elnököt korrupciós vádakkal is illették. 

A francia külügyminisztérium elítélte a lázadást, és felszólították a katonákat, hogy térjenek vissza a laktanyákba. A Száhel övezetben több mint 5000 francia katona állomásozik, egy részük jelenleg is Maliban van, hogy a dzsihádisták ellen harcoljon. (DW/BBC/MTI)

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!