Mikor omlana össze az amerikai posta, ha nem az elnökválasztás előtt

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem
  • A koronavírusjárvány miatt idén rekordszámban szavazhatnak levélben az amerikai választópolgárok.
  • A korábbi trendek, illetve az alapján, hogy pont a járványra tekintettel a választópolgárok akár 76 százaléka is élhet ezzel a módszerrel, a szakértők úgy becslik, hogy idén október-novemberben akár 80 millió levélszavazatot kellhet kézbesítenie az amerikai postának (USPS)
  • Közben Donald Trump és kormánya kétfrontos háborút indított a levélszavazás ellen.
  • Trump egyrészt folyamatosan ismételgeti vádjait, hogy a levélszavazás a csalás melegágya;
  • Másrészt fő postamestere olyan szabályokat hozott, melyek nagyban ellehetetlenítik azt, hogy a USPS időben kézbesíthesse ezeket a levélszavazatokat.
  • Aminek akár a választás eredményét is befolyásoló következményei lehetnek, tekintettel arra, hogy egy sor államban, köztük a választás eredményét eldönteni képes csatatérállamok közül Arizonában, Coloradóban, Floridában, Georgiában, Michiganben, Pennsylvaniában is csak azokat a levélszavazatokat veszik figyelembe, melyek a választás napjáig beérkeznek.
  • Csakhogy a USPS-t sújtó megszorítások miatt kiszámíthatatlan, hogy ehhez legkésőbb meddig kéne feladniuk levelüket a választóknak, hogy biztosan számítson a szavazatuk.

Kézbesítő New Yorkban. Az amerikai postának törvényi kötelessége az ország legeldugottabb vidékeire is kézbesíteni a leveleket, a pénzügyi feltételeket viszont nem biztosítják ehhez. Ezért most költségcsökkentéseket vezettek be, melyek akár az elnökválasztás kimenetét is befolyásolhatják.Fotó: SPENCER PLATT/AFP

Részletes levélben tájékoztatta

46 amerikai tagállam és a főváros választási hatóságait a USPS, hogy

nem tudja garantálni a levélszavazatok időben kézbesítését.

Ez nem túl jó hír, és nem csupán azért, mert az Egyesült Államoknak amúgy összesen 50 tagállama van, vagyis a posta a 92 százalékukban nem képes garantálni azt, hogy időben kézbesíteni tudja az idei választáson leadott szavazatokat, hanem azért is, mert

idén minden korábbinál több ilyen levélszavazatra számítanak a szakértők.Például azért, mert mások mellett az egészségügyi hatóságok is azt tanácsolják a választóknak, hogy a szavazókörök változatos, de leginkább csekély száma miatt rendszerint órákig tartó sorban állást jelentő személyes részvétel helyett idén, ahol csak tehetik, szavazzanak korábban, vagy leginkább a személyes megjelenést mellőzve, levélben.

Ez már önmagában is tragikus lenne, de úgy méginkább az, hogy a USPS problémái részben újkeletűek, leginkább a Donald Trump elnök bőkezű támogatójából lett Főpostamester, Louis DeJoy intézkedéseinek a következményei.

Részben, mert az eredendő bűnt még George W. Bush elnöksége idején egy másik hatalmi ág, a törvényhozás képviselői követték el. Akkor fogadtak el egy törvényt (Postal Accountability and Enhancement Act), mely előírta, hogy a USPS 50 évre előre fizesse ki nyugdíjasai egészségbiztosítását. Ennek első tíz, egyenként ötmilliárd dolláros részletét a törvény meghozatalát követő tíz évben kellett kifizetnie a postának. Ugyanez a törvény rögzítette a felső összeghatárát a legtöbb postai szolgáltatásnak, ellehetetlenítve, hogy a posta a szolgáltatásai árának növeléséből, vagyis saját bevételeiből fedezhesse ezt. Ezzel elérték, hogy a 2006-ban még 900 millió dolláros profitot termelő posta mostanra olyan mértékben legyen eladósodva, hogy közel százmilliárd dolláros mentőcsomagra szoruljon.

Ez a pénzügyi csapdahelyzet még indokolhatná is DeJoy költségcsökkentő intézkedéseit, melyek közül a túlóra teljes tilalma már a szortírozó központokban olyan ügyhátralékot eredményez, hogy még csak eldugott vidéken se kell élni ahhoz, hogy napokkal meghosszabbodjon a levelek kézbesítési ideje. Csak hát közben Donald Trump elnök, akinek DeJoy lelkes és pénzes támogatója volt, az idei év jelentős részét a levélszavazás elleni kampánnyal tölti.

Trump - aki amúgy maga is levélben szavazott az elmúlt választásokon -, idén rendszeresen, minden bizonyíték és ténybeli alap nélkül azt harsogja, hogy a levélszavazás a csalás melegágya. Teszi ezt annak ellenére, hogy

  • egyrészt saját pártja, a republikánusok is bőven kampányolnak azért, hogy minél több választójuk levélben szavazzon. Már csak azért is, mert egy jelentős részük a veszélyeztetett, 65 éven felüli korcsoport tagja.
  • másrészt a levélszavazás másfél évszázados múltja alatt még sose volt példa nemhogy széleskörű, de akár kisebb léptékű csalásokra sem.

Mi több, a szakértők szerint ha valamire, hát arra sokkal nagyobb esély van, hogy érvénytelenítsenek szavazatokat - pl. mert úgy vélik, hogy nem egyezik az aláírás a mintán megadottal -, mint hogy érvényesnek fogadjanak el hamisítottakat.

Trumpnak persze jó, még ha végtelenül cinikus indoka is van erre. Az aktuális regisztrációs adatok szerint az Egyesült Államokban, ahol a koronavírusjárvány ügyéből is sikerült politikai kérdést faragnia Trumpnak, sokkal több regisztrált demokrata választó igényelte újonnan a levélszavazást, mint ahány republikánus. Az előző választásokon sokkal kiegyenlítettebb volt a levélszavazást igénylők körében a regisztrált republikánus és demokrata szavazók aránya. Vagyis a jelen helyzetben a levélszavazás nehezítése, netán ellehetetlenítése már szolgálhatja a regnáló elnök érdekét: hat olyan államban, amin akár a választás sorsa is múlhat, csak azokat a levélben feladott szavazatokat fogadják el, melyek a választás napjáig beérkeznek.Tehát Arizonában, Coloradóban, Floridában, Georgiában, Michiganben, Pennsylvaniában ezeket a szavazatokat még a választás napja előtt fel kell adni. Csakhogy pillanatnyilag nem tudni, hogy mennyivel, mert a posta a megszorítások miatt nem tudja garantálni ezek időbeni kézbesítését. Közben például Georgiában nem csupán azt kötik ki, hogy a levélszavazatnak a választás napján be kell futnia, magát a szavazólapot csak a választás előtt négy nappal küldik meg a választóknak. Vagyis még az is előfordulhat, hogy a csúszások miatt a levélszavazást igénylő választó meg se kapja a szavazólapját a választás előtt.

November 3i-ig, a választás napjáig persze még van 78 nap, elvben van lehetőség javítani a helyzeten. Egyrészt a törvényhozók javíthatnak 14 évvel ezelőtti hibájukon, megteremtve a feltételeit annak, hogy a posta újra képes legyen fenntartani magát. Nancy Pelosi, a demokrata házelnök vissza is akarja hívni nyári szünetükről a képviselőket, hogy gyorsan kezeljék a posta pénzügyi gondjait, de ehhez a republikánus szenátust is meg kéne nyerniük. Másrészt a Demokrata Párt jogászai több államban - például Georgiában is - pereket kezdeményeztek annak érdekében, hogy ne az érkeztetés, hanem a levél feladásának napja számítson a szavazatok érvényességénél. Magyarán minden olyan szavazat számítson, amit legkésőbb a választás napján adtak fel.

Nyilván ennek is megvannak a hátrányai. Mégpedig az, hogy így jó eséllyel napokkal, vagy akár egy-két héttel a választás napja után is érkezni fognak még érvényes szavazatok az elnökválasztásra. Tehát könnyen meglehet, mi több, valószínű, hogy a választás napján nem lehet végeredményt hirdetni. De mondok rosszabbat:

Tekintettel az aránytalanságra a levélben szavazni vágyok párthovatartozásában, az is könnyen előfordulhat, hogy a választás napján összesíthető, személyesen leadott szavazatok alapján majd Donald Trump áll nyerésre.

Képzelhetik, hogy ő, aki már most csalást emleget, hogyan reagálna arra, ha aztán a levélben érkező szavazatokkal Joe Biden megfordítaná az eredményt. A botrány, ha megengednek egy postás poént, borítékolható.

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót