Több száz embert ejtettek túszul dzsihadisták Nigériában

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Több száz civilt ejtettek túszul a Nigéria északkeleti részén lévő Borno államban, vélhetően a Nyugat-afrikai Iszlám Szervezethez (ISWAP) tartozó fegyveresek – jelentették helyszíni és biztonsági források.

Babakura Kolo, az egyik helyi polgárőrség vezetője szerint a terroristák kedd este nyomultak be a Csád-tó térségében lévő Kukawába, ahol túszokat szedtek. Az ott élők csak augusztus elején tértek vissza az otthonaikba, miután 2 évig menekülttáborokban éltek a Csád-tó térségében fekvő Kukawában a környékén zajló harcok miatt.

Egyelőre nem tudni, mi a fegyveresek szándéka a túszokkal.

Az AFP francia hírügynökség biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, a hadsereg harci repülőgépei elindultak a helyszínre Maiduguriból, Borno állam székvárosából.

Bornónak a Csád-tóhoz közeli része kis szigetekkel és mocsarakkal tűzdelt, kiterjedt, katonailag nehezen ellenőrizhető terület, ahol több szélsőséges csoport búvóhelye, kiképzőtábora is található. A térségben a csádi, a kameruni, a nigériai, a nigeri és a benini hadsereg egységeiből álló nemzetközi erő járőrözik.

Az ISWAP 2016-ban vált ki a Boko Haram terrorszervezetből, és nagyrészt ellenőrzése alatt tartja a tó térségét. Az Iszlám Állammal is jó kapcsolatokat ápoló szervezet a területről már több támadást indított többek között a nigériai hadsereg ellen, megölve több száz, más források szerint több ezer katonát.

Az ISWAP elhagyott teherautója a nigériai Bagában 2019. augusztus 2-án.Fotó: Audu Marte/AFP

Nigériában a 2009-ben fellángolt erőszakhullámnak már több mint 36 ezer halálos áldozata van. (MTI)

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót