Rejtély, miért haladt a parthoz veszélyesen közel a környezeti katasztrófát okozó teherhajó

Több 444 videó?
Szeretném

A kelet-afrikai szigetország Mauritus partjainál július 25-én zátonyra futott egy panamai zászló alatt hajózó japán teherhajó, az MV Wakashio. Kínából Brazíliába tartott, és 4 ezer tonna olajat (vegyesen dízelolajat és a tengeri hajók üzemanyagaként használt bunkerolajat) szállított a fedélzetén. Az üzemanyag a baleset utáni napokban egy a hajó oldalán keletkezett sérülés miatt szivárogni kezdett a hajótestből.

A helyzet azóta a következő:

  • A négyezer tonna olajból nagyjából ezer tonna a tengerbe folyt.
  • A többit a katasztrófa elhárításán dolgozó mentőegységek (francia, indiai és dél-afrikai nemzetközi segítséggel) nagyobb részt sikeresen kiszivattyúzták a hajótestből, mielőtt az helyi idő szerint vasárnap délután kettészakadt.
  • Nagyobb részt, ugyanis a hajótestben maradt még 7 ezer gallon, azaz körülbelül 26 ezer liter bunkerolaj, ami könnyen szivárogni kezdhet, ha nem távolítják el a hajóból - jelentette az EcoSud nevű mauritius-i környezetvédő szervezet.
Az MV Wakashio kettétört hajóteste a mauritius-i Pointe d'Esny öböl közelében augusztus 17-én.Fotó: -/AFP

A hatóságok szerint a mentést nehezíti, hogy az MV Wakashio környékén az elmúlt napokban megint nagyon rosszak voltak az időjárási viszonyok: a 3,5 méternél is magasabb hullámok miatt meg is kellett szakítani a munkálatokat.

Közben azonban folyamatosan derülnek ki részletek a katasztrófa körülményeivel, és a mauritius-i hatóságok válaszlépéseivel kapcsolatban. Utóbbiak pedig egyáltalán nem a felkészült, kompetens vezetés képét festik, amelyik végig ura tudott maradni a helyzetnek.

Túl közel ment, nem lassított

A nemzetközi hajóforgalmat figyelő műholdas technológia segítségével a Forbes augusztus 9-én megjelent cikkében részletesen bemutatta az MV Wakashio zátonyra futásának körülményeit. Ez alapján kérdések merülnek fel mind a hajó személyzete, mind pedig Mauritius tengeri irányításért felelős hatóságának felelősségét illetően.

Az MV Wakashio 2020. július 16-án lépett az Indiai óceán térségébe Indonézia felől, és július 23-án, két nappal a katasztrófa előtt érte el a Mauritius fennhatósága alá tartozó vizeket.

A szigettől és az azt övező, UNESCO örökségvédelem alatt álló korallzátonytól tisztes távolságra fut egy forgalmas, Ázsiát, Afrikát, Európát és Latin-Amerikát összekötő nemzetközi kereskedelmi útvonal, amin havonta több ezer hajó halad el. Például az MV Wakashiónál akár sokkal nagyobb szupertanker-hajók is.

Csakhogy a műhold-felvételek azt mutatják, az MV Wakashio nem tartotta be azt a 12 tengeri mérföldes távolságot, ami a sziget biztonságos megkerüléséhez szükséges. A part vonalától sokkal kisebb távolságra haladt, mint a Forbes elemző grafikáján zölddel látszó más teherhajók:

A nyomkövetési adatokból ráadásul az is kiolvasható - írja a lap -, hogy az MV Wakashio nem lassított, mielőtt zátonyra futott: végig 11 csomóval közlekedett, ami ami a tengeri teherhajók normál utazósebessége.

Mindebből két kérdés következik:

  • Mi történhetett a hajón, ami megakadályozta a legénységet, hogy észrevegyék, veszélyes irányba haladnak, és irányt változtassanak, vagy amennyire lehet, lelassítsák a hajót?
  • Észlelték-e az MV Wakashio veszélyes mozgását a mauritius-i tengeri közlekedési hatóságok, és ha igen, tettek-e lépéseket, hogy jelezzék a bajt a hajó legénységének?
Az olaj miatt irizáló vízfelszín Mauritius partjainál, augusztus 15-én, több mint három héttel az MV Wakashio zátonyra futása után.Fotó: FABIEN DUBESSAY/AFP

A katasztrófával kapcsolatos nyomozás keddi fejleménye, hogy letartóztatták a teherhajó kapitányát, az 58 éves indiai  Sunil Kumar Nandeshwar-t, akit biztonságos navigáció veszélyeztetésével gyanúsítanak. Augusztus 25-re tervezett bírósági meghallgatásáig biztosan előzetes letartóztatásban marad.

Az erről beszámoló BBC szerint a nyomozás során a hatóságok még a hajó kettétörése előtt átkutatták az MV Wakashio fedélzetét, és lefoglalták az események rekonstruálásához szükséges dokumentumokat.

A nyomozás során a személyzet tagjait is kihallgatták: a BBC értesülései szerint többen azt mondták a nyomozóknak,

a teherhajó legénysége egy születésnapi bulit tartott a hajó zátonyra futásának napján.

A baleset egy másik lehetséges magyarázata is kivizsgálás alatt van: eszerint a hajót azért kormányozták közelebb a sziget partjaihoz, hogy WiFi jelet foghassanak onnan.

A tengervízből összegyűjtött olaj egy része az egyik kikötőben.Fotó: FABIEN DUBESSAY/AFP

A hajót tulajdonló Nagashiki Shipping vállalat egy sajtótájékoztatón bocsánatot kért  mauritiusiaktól a balesetért, hozzátéve: készek teljesíteni az ország kormánya kártérítésre vonatkozó kéréseit. A baleset körülményeire vonatkozó kérdésekre azonban egyelőre nem reagáltak érdemben.

Lassú válasz

A mauritius-i hatóságok felelőssége is napirenden van a katasztrófával kapcsolatban. A Forbes cikkében bemutatott műholdas adatokból látszik, hogy a július 25-i baleset után napokig késett a helyi partiőrség érdemi válasza.

Sebastien Lecornu francia külügyminiszter a mauritius-i partiőrség hajóján, 2020. augusztus 16-án.Fotó: FABIEN DUBESSAY/AFP

A partiőrség helyi állomásának kisebb hajói is csak négy nappal a zátonyra futás után közelítették meg a balesetező teherhajót, az első vontatóhajó, ami képes lett volna lehúzni az MZ Wakashio testét a zátonyról, pedig csak július 31-én indult egyáltalán útnak a sziget túloldalán található főváros, Port Louis kikötőjéből.

Mauritius kormányát azért is komoly kritika éri, amiért csak augusztus 8-án, több mint két héttel a baleset után rendelt el rendkívüli vészhelyzetet az országban. Amikor a BBC riportere szembesítette ezzel, Praving Jugnauth miniszterelnök azt mondta:

a kormány a mentőcsapatok szakértelmére támaszkodott a kérdésben, akik „eleinte azt mondták, nagyon alacsony a kockázata, hogy a zátonyra futott hajóról meginduljon az olajszivárgás”.

Praving Jugnauth miniszterelnökFotó: FABIEN DUBESSAY/AFP

A katasztrófa-elhárítást, és a hajón szállított olaj kiszivattyúzását pedig azért tudták csak késve megkezdeni, mert a rossz időjárási viszonyok eleinte ellehetetlenítették a mentési munkálatokat.

„Mauritiusnak, egy ekkora tengeri kereskedelmi forgalmat tapasztaló országnak sokkal jobban fel kellett volna készülnie az ilyen helyzetekre”

- magyarázta a Deutsche Welle riportjában a dán Christian Bueger, a tengeri közlekedés biztonságával foglalkozó nemzetközi szervezet, a Safe Seas Network on Maritime Security egyik kutatója.

Elmondta, hogy legutóbb 2016-ban történt hasonló baleset egy teherhajóval a sziget partjainál. Ez szerencsére nem járt olajszennyezéssel, de „egy sor leckét meg lehetett volna tanulni belőle, ami segített volna jobban kezelni a mostani helyzetet”. Egy a tengeri közlekedésről szóló szakmai konferencián, idén márciusban, Bueger szerint a Mauritius részéről részt vevő szakpolitikusok azt állították, az ország felkészült a tengeri katasztrófák elhárítására.

Civil összefogás

Mást mutatnak az országból, kifejezetten a part menti munkálatokról érkező képek. Ezeken főleg helyiekből és kisebb részben nemzetközi környezetvédő önkéntesekből álló csapatok próbálják megtisztítani a tengervizet és a partvidéket a ragadós, tömény, fekete olajtól.

Fotó: JEAN AURELIO PRUDENCE/AFP

Erre leginkább műanyag flakonokat, és „boom”-oknak nevezett hosszú, szalmával kitömött zsákokat használnak. A cukornád-szalma ugyanis sok olajat képes magába szívni, és ezekbe a kézzel varrott zsákokba tömve bekeríteni  tenger felszínén úszó olajfoltokat.

Az emberi haj is hasonlóan jó olajfogó. Több part menti településen a fodrászatokban ingyen levágják a vendégek haját, csak hogy hajhoz jussanak, amit aztán harisnyákba tömve az olaj felfogására használnak.

Helyi önkéntesek az olajfolt lehatárolására, és az olaj felszívására alkalmas "boom"-okkal.Fotó: -/AFP

A legnagyobb környezeti katasztrófa az ország történetében

A tengerbe ömlő ezer tonna olaj azonban ekkora közösségi összefogás ellenére is hatalmas környezeti, és ezáltal gazdasági károkat okozhat Mauritiusnak.

A Greenpeace a partvidék értékes mangrove-mocsaraiban, vagy a korallzátonyok vidékén élő állatok „ezreinek” elpusztulását vetíti előre. Közben a gazdasági károk is óriásiak lesznek, ha

  • a halállomány pusztulása miatt ellehetetlenül a halászat,
  • a szennyezett tengerpartok miatt pedig veszélybe kerül az ország GDP-jének legnagyobb részét kitevő turisztikai ágazat.
Olajjal szennyezett mangrove-erdőkFotó: FABIEN DUBESSAY/AFP

Szakértők szerint hetekbe, sőt hónapokba telhet, mire a károk mértékét sikerülhet pontosan felmérni. (BBC, Forbes, New York Times, Deutsche Welle)

Cikkünk egy korábbi verziójában tévesen azt írtuk, a Wakashio rakománya kezdett szivárogni a zátonyra futás után a hajó testéből. Valójában a hajó saját üzemanyagának egy része folyt a tengerbe.