Hiába fizetnek be erre rengeteg pénzt az államnak a munkavállalók, a kormány csak töredékét osztja vissza a bajba jutott embereknek

Járvány hírlevél
A koronavírus és a küzdelem ellene. A helyzet itthon és a világban.

Azt eddig is lehetett tudni, hogy a magyar munkanélküli ellátási rendszer a világon a legszűkmarkúbb rendszerek közé tartozik, de a G7 írt pénteken arról, hogy még a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés és megugró munkanélküliség idején is

kevesebbet költ munkanélküli ellátásra a kormányzat, mint amennyit ezek fedezetére beszed.

Mint a lap felidézi, a munkanélküli segély rendszere egy kvázi biztosítási rendszer: a munkavállaló havonta azért fizeti be bére egy részét, hogy baj esetén segítséget kapjon az államtól. A befizetett összeg a fejlettebb országokban jellemzően a bruttó bér 1-5 százalékát teszi ki, ezért cserébe pedig jellemzően a bajba került munkavállalók a bérük 70-80 százalékát kapják meg legalább fél évig.

De nem Magyarországon, ahol 2010 után nagyon súlyosan visszanyeste a Fidesz a munkanélküli ellátásokat: világszinten is kiugró módon, mindössze 3 hónapig jár az álláskeresési járadék, és ekkor is csupán a korábbi bruttó bér maximum 60 százaléka, de maximum a minimálbér összege (ami jelenleg 161 ezer forint). Ha pedig letelt a három hónap, akkor a nevetségesen alacsony összegű 22800 forintos szociális támogatást lehet igényelni, melynek összege 2009 óta nem változott. 

Mint a G7 írja, nálunk a bruttó bér 1,5 százalékát kell befizetni járulékként, és a lap számítása szerint ebből 2019-ben 320 milliárd forint bevétele volt a kormánynak. Munkanélküli ellátásra viszont ennek a negyedét sem költötték el: mindössze 75 milliárd forintot. Ebben az évben 83 milliárd forintot szántak, míg a koronavírus alatt készített új tervek 85 milliárdra emelték, jövőre pedig 110 milliárd forinttal számolnak. 

A lap idézi a Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) adatait, amely szerint úgy tűnik, hogy a munkanélküliek fele semmilyen támogatást nem kap. Ez nem csak egy feleslegesen büntető szociálpolitika, de gazdaságilag is értelmetlen, hiszen ezzel az állam a fogyasztást is szükségszerűen visszahúzza. 

Nem véletlen, hogy a G7 is azt írja, nehezen érthető, hogy a kormány miért nem ad több támogatást, hiszen a munkavállalók a maguk részéről megfizetnék ezt az államnak.