Lukasenka nem hajlandó tárgyalni az ellenzékkel

2020 augusztus 21., péntek 15:37

Szvjatlana Cihanouszkaja Litvániába menekült fehérorosz ellenzéki elnökjelölt reményét fejezte ki pénteken, hogy a minszki vezetés meghallja a nép hangját; szerinte a polgárok azt akarják, hogy új, szabad és igazságos elnökválasztásokat tartsanak az országban. Aljakszandr Lukasenka államfő azonban leszögezte, hogy nem hajlandó tárgyalni az ellenzékkel és utalta arra, hogy új választásra sem hajlandó, írta az MTI külföldi hírügynökségek összefoglalója alapján.

Cihanouszkaja a litván fővárosban, Vilniusban tartott sajtótájékoztatón leszögezte, hogy minden országnak tiszteletben kell tartania Fehéroroszország szuverenitását. Hozzátette, hogy Oroszország egyelőre nem próbálta felvenni vele a kapcsolatot. Azt is mondta, hogy akkor tér vissza hazájába, amikor ezt biztonságosnak érzi.

Cihanouszkaja arról beszélt, hogy minden békés tüntetést támogat és reménykedik abban, hogy létrejön a párbeszéd a fehérorosz nép és a hatóságok között az új választások megtartása érdekében. Újabb videóüzenetében felszólította a nagy fehérorosz gyárak dolgozóit, hogy folytassák és szélesítsék a sztrájkot, mert - mint fogalmazott - tőlük, az ő egységüktől és határozottságuktól függ Fehéroroszország jövője, amely egyben a gyerekeik jövőjét is jelenti.

Uladzimir Andrejcsenka, a parlament alsóházának elnöke pénteken tévéinterjújában kijelentette, hogy a képviselők hajlandóak a párbeszédre minden politikai erővel és minden polgárral az országban tapasztalható ellentmondások feloldása érdekében.

Aljakszandr Lukasenka államfő részéről azonban a párbeszédre való hajlandóság egyelőre nem tapasztalható. Pénteken a Dzerzsinszkij agroipari vállalatnál tett látogatásán kereken elutasította a párbeszédet az ellenzéki erőkkel és közölte, hogy kizárólag a munkáskollektívákkal hajlandó tárgyalni. Megjegyezte, hogy az ellenzék eleinte csak a szavazatok újraszámlálását követelte, most pedig már új választásokat követel. Lukasenka fogadkozott, hogy a következő napokban rendezni fogja az országban kialakult helyzetet, de hadiállapotot nem fog bevezetni. Mint mondta, mindent megtesz az ország stabilizálásáért és nem fogja eltűrni a rendőrök elleni támadásokat.

"Elítélnek engem maguk vagy sem, de amíg én vagyok az elnök, kemény politikát fogok folytatni a helyzet stabilizálásáért az országban" - szögezte le Lukasenka és az Egyesült Államokat, valamint Európát vádolta a zavargások megszervezésével.

Szerinte a Nyugat Oroszország ellenében akarja felhasználni Fehéroroszországot és el akarja szakítani az ország egy részét, Grodno térségét. "Nemrég már kitették a lengyel zászlókat" - mondta az államfő és hozzátette: odautazik, hogy személyesen szemügyre vegye az ottani helyzetet.

Közben a védelmi minisztérium bejelentette, hogy háromnapos hadgyakorlatot tart augusztus végén a lengyel határnál a fehérorosz hadsereg. A nyugati hadműveleti parancsnokság irányítása alatt tartandó "komplex taktikai hadgyakorlatban" deszantos, gépestett lövész-, harckocsis és tüzérségi egységek vesznek részt, valamint drónokat is bevetnek. A hadgyakorlatot a Lengyelországgal határos Breszt megye egyik gyakorlóterén tartják meg és a többi között határ- és légtérvédelmi feladatokat fognak végrehajtani a résztvevő katonai egységek.

Szimpátiatüntetés a fehérorosz ellenzék mellett Krakkóban Fotó: Beata Zawrzel/NurPhoto via AFP

Lukasenka kedden az állami televízióban közvetített beszédében jelentette be, hogy Fehéroroszország katonai egységeket vezényelt a nyugati határára válaszul külföldi kormányok fehérorosz belpolitikai helyzettel kapcsolatos nyilatkozataira. Arra utasította védelmi miniszterét, hogy kövesse figyelemmel a NATO-csapatmozgásokat Litvániában és Lengyelországban. Mint mondta, az ország nyugati határai mentén feszültségkeltés folyik, a nyugati országok növelik katonai erejüket a régióban.
Aljakszandra Konjuk főügyész arra figyelmeztetett pénteken, hogy akár büntetőjogi felelősségre is vonhatók azok, akik részt vesznek a hatóságok által nem engedélyezett, így törvénytelennek minősülő rendezvényeken. Az ellenzék azonban arra készül, hogy folytatja a tüntetéseket.

Szvjatlana Cihanouszkaja választási stábja panaszt tett pénteken a legfelsőbb bíróságon a választási bizottság ellen. Kérik a választási bizottság azon döntésének az érvénytelenítését, amellyel elutasította a hozzá benyújtott panaszukat, továbbá kérik az augusztus 9-i elnökválasztás eredményeinek érvénytelenítését az egész országra vonatkozóan.

Az Európai Unió felszólította a fehérorosz hatóságokat, hogy ne indítsanak büntetőeljárást az új ellenzéki testület, a koordinációs tanács ellen. Az unió külügyi szolgálatának szóvivője, Nabila Massrali kijelentette, hogy büntetőjogi felelősségre vonás helyett a feleknek párbeszédet kell folytatniuk arról, hogyan lehet a válságot békés úton megoldani. "A koordinációs tanács, amely a fehérérosz társadalom minden tagját képviseli, kifejezte tárgyalási szándékát, amelyre válaszul a hatóságok büntetőeljárást indítottak ellenük. Ez azt bizonyítja, hogy a hivatalos szervek ismét a politikai megfélemlítés eszközeihez folyamodtak" - emelte ki a szóvivő.

A fehérorosz hatóságok csütörtökön büntetőjogi eljárást indítottak a testület ellen a hatalom megszerzésére tett illegális kísérlet vádjával. A kedden létrehozott koordinációs tanács célja, hogy tárgyalásos úton megegyezzen a kormánnyal a hatalom átadásáról. Több tucat tagja között értelmiségiek és politikusok is megtalálhatók, köztük Szvjatlana Cihanouszkaja is.

Pénteken Lettország és Észtország büntetőintézkedéseket vezetett be fehérorosz tisztségviselőkkel szemben, akiket felelősnek tart az elnökválasztás meghamisításában és erőszak alkalmazásában békés tüntetők ellen. Szerdán a harmadik balti állam, Litvánia helyezett szankciós listára 32 fehérorosz tisztségviselőt, közöttük Aljakszandr Lukasenkát.