A katonai szonárgyakorlatok miatt vetődhetett partra annyi csőröscet

Az amúgy igen ritka, a csőrőscetfélék családjába tartozó északi kacsacsőrű cetek 29 példánya vetődött partra az elmúlt két hétben az Északi-tenger térségében. Csak Írországban hét példány vetődött egyszerre partra, ez volt a valaha feljegyzett legtömegesebb hasonló esemény az országban. Időközben a Feröer szigeteknél is partra vetődött 11 példány, ezek közül ötöt minden jel szerint a húsukért le is öltek a helyiek.

Hollandiában, illetve Belgiumban is bukkantak fel egyedek, az utóbbi helyen még egy másik csőröscetféle, az északi csőrőscetek egyedei is partra vetődtek. Az angliai Portsmouth közelében is ilyen északi csőrőscet vetődött partra.

A cetek halála több okból is rejtélyes. Ezek a csőröscetek jellemzően az óceán mélyén szerzik táplálékukat, ritkán jönnek ki a sekély, partmenti vizekre. Ha netán ott bukkannak fel, a kaland gyakran halálos. Bármilyen furán hangzik, a sekély vizeken ezek a cetek kiszáradhatnak, mert folyadékbevitelüket normál esetben az óceán mélyén zsákmányolt tintahalakból és halakból fedezik.

Hogy miért történik mégis az, ami? Több teória született már az évek során a hasonló esetekről. Abban egyetértés látszik kialakulni, hogy az időjárásnak, elsősorban a nagy tengeri viharoknak is közük lehet ehhez, és az elmúlt hetekben az Északi-tengeren voltak nagy viharok. De több, idén megjelent tanulmány az emberi tevékenységet, azon belül is a haditengerészeti szonárgyakorlatokat okolja. Egy februárban megjelent ausztrál tanulmány szerint a tengeralattjárók felderítésére használt középhullámú szonárok ludasak a cetpusztulásban. Ezek a kutatók szerint megrémíthetik az állatokat, amelyek menekülés közben túl gyorsan emelkednek, ami az elkábulásukhoz vezet.

A Guardian jelentése szerint idén nyáron a NATO "Lendületes Mongúz" néven nagy tengeralattjáró-elhárító gyakorlatot tartott Izland térségében. Ez ugyan már július 10-én véget ért, de a környezetvédők aggályai szerint az elmúlt hetek bálnapusztulása mégis ennek az utóhatása lehet. "Nagyon is valószínű, hogy a most tapasztalt partravetődések közvetlen következményei a szonárhasználatnak. Ha valóban így van, akkor a most partra vetett állatok még csak a jéghegy csúcsa" - írta Jeroen Hoekendijk holland bálnakutató a blogján.

A Portsmouthnál partra vetődött bálnát vizsgáló brit szakértők, Rob Deaville és Matt Perkins azonban első vizsgálataik alapján arra jutottak, hogy az ott elpusztult nőstényen nem látszódtak narkózis egyértelmű jelei, ezért további vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, hogy mégis miért pusztult el. (Via The Guardian)