Tüntetések törtek ki Belső-Mongóliában, miután Peking előírta, hogy ezentúl mongol helyett mandarin nyelven kell tanítani több tantárgyat

Több ezer mongol tüntetett Kína északi részén fekvő Belső-Mongólia Autonóm Területen a napokban, miután Peking azt tervezi, hogy a helyi iskolákban egyes tantárgyakat a jövőben nem mongol, hanem mandarin nyelven fognak tanítani.

A változtatások az idei tanévtől lépnének életbe, és fokozatosan, három év alatt három tantárgy nyelvét cserélnék le, ugyanakkor a mongol nyelvórák megmaradnának a diákoknak.

A hivatalos indoklás szerint a két tannyelvű oktatás tudja biztosítani a képzés magas minőségét, és a kormányzati anyagok külön idézik is Hsz Csin-ping államfő gondolatait, aki szerint a közös identitás része a közös nyelvhasználat is.

Ugyanakkor a mongolok között sokan attól félnek, hogy a nyelvük idővel idegennyelvvé lesz átsorolva, és a kínai kormány célja az, hogy közösségüket teljesen asszimilálja a többségi kínai han kultúrába.

A Guardian információi szerint szülők sora jelentette be, hogy akkor inkább otthon fogják tanítani a gyerekeiket, és több iskola előtt is tüntetők tiltakoztak. Sokan kifogásolták azt is, hogy a kínai kormány nem transzparens módon viselkedik ebben a történetben.

Egy amerikai székhelyű mongol jogvédő szervezet, a Southern Mongolian Human Rights Information Center igazgatója, Enghebatu Togochog arról beszélt a lapnak, hogy a régiót évtizedek óta sújtják olyan döntésekkel, melyeket egy kulturális népirtás részeként lehet tekinteni, és senki nem gondolja azt, hogy a nyelvváltoztatás bárkinek is a hasznára válik majd.

Mint fogalmazott, az elmúlt 70 évben a mongol emberek nagyon sok mindenen kellett keresztülmenjenek: népirtás, politikai elnyomás, gazdasági kizsákmányolás, kulturális asszimiláció és környezetpusztítás is érte a régiót, és mára a mongol nyelv maradt Mongólia utolsó megmaradt szimbóluma.

Togochog szerint a pekingi kormány ezzel a részleges változtatással a helyi közösség ellenálló képességét is vizsgálja, és ennek megfelelően dönthetnek majd még radikálisabb változtatásokról a nyelvhasználatban. A változtatás sokban hasonlít arra, amit Peking 2017-ben Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, 2018-ban pedig Tibetben is bevezetett. Az ujgur területeken azóta sokkal tovább jutott az elnyomás, Kína gyakorlatilag koncentrációs táborokba zárt rengeteg embert a származásuk és a vallásuk miatt.

A jogvédő szervezet vezetője beszélt arról is, hogy információjuk van arról, hogy a hatóságok több helyen felléptek a tüntetők ellen, voltak szülők, akiket meg is vertek a rendőrök. Elmondása szerint voltak iskolák, ahol egyszerűen a diákokra zárták az osztálytermek ajtajait, és Tongliao városának közelében olyan heves összecsapások törtek ki, hogy egy diák meghalt. A kínai hatóságok a múlt héten kapcsolták le az egyetlen mongol közösségi oldal alkalmazását.