Hiába sztrájkolnak, a kormány nem tárgyal az önkormányzati dolgozók érdekképviseletével

Rendkívüli hírlevél
Amit azonnal tudni kell

Szerdán vette kezdetét az önkormányzati dolgozók háromnapos sztrájkja, amelyet a Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szervezett.

Boros Péterné, a szakszervezet elnöke az Inforádiónak adott interjújában arról beszélt, eddig 5385 önkormányzati dolgozóról tudnak országszerte, aki részt vesz a sztrájkban. Ez az összesen 30 ezer ezen a területen dolgozó magyar munkavállaló 17,5 százaléka, az MKKSZ pedig eredményesnek értékeli, hogy ennyi kollégát tudott mozgósítani.

Ugyanakkor a riporter kérdésére Boros Péterné megerősítette: a szeptember 2. és 4. között meghirdetett sztrájkban részt vevők általában nem egész napos munkabeszüntetést terveznek. Leggyakrabban két órás figyelmeztető sztrájkot tartanak, vannak, akik csak egy, vannak akik mindhárom napon.

„Az a lényeg, hogy azt éreztük most a sztrájk szervezésének hajrájában, hogy ez a 30 ezer ember együtt rezeg a gondolataiban, és együtt szeretné tolni a követeléseit a kormány felé” - mondta a szakszervezeti elnök.

Hozzátéve, „teljesen megdöbbentek” azon a levélen, amiben Pintér Sándor belügyminiszter reagált a sztrájkfelhívásra és az MKKSZ tárgyalási kezdeményezésére. Ebben Pintér azt üzente, a települések önkormányzatai, függetlenül a kormánytól, maguk döntenek a költségvetésükről, de a közfeladatok ellátásához megkapják a szükséges állami forrásokat, járványhelyzetben pedig nincs helye széthúzásnak, a feszültség fokozásának.

„Nem ez érdekelt volna bennünket, hanem a sztrájkkövetelésekben megfogalmazott gondolatokkal kapcsolatban szerettünk volna minisztériumi egyeztetéseket” - mondta Boros Péterné, aki nem érti, miért negligálja a miniszter, hogy leüljön tárgyalni az önkormányzati érdekszövetségek képviselőivel.

A riporter felvetésére, miszerint lehet, hogy a kormány máshogy értékeli a mozgósítás sikerességét, és nem érzékeli elég nagynak a nyomást ahhoz, hogy hajlandó legyen tárgyalóasztalhoz ülni, a szakszervezeti vezető azt mondta:

a sztrájktörvény rögzíti, mikor kell miniszteri szintű egyeztetést tartani, „nem a kormány kompetenciájába tartozó kérdés” eldönteni, sikeres volt-e a szakszervezeti mozgósítás.

Az MKKSZ azért hirdette meg a sztrájkot, mert szerintük az elmúlt hónapok kormányzati döntései: a forráselvonások, és a gazdaság több hónapos leállása miatt kiesett adóbevételek ellehetetlenítették az önkormányzatok gazdálkodását, és ezzel veszélybe sodorták több ezer önkormányzati dolgozó munkáját, biztos megélhetését. A szakszervezet attól tart, a kialakult helyzet a kollégák tömeges elbocsájtásokhoz fog vezetni, pedig a munkaerőhiány miatt az önkormányzatok számára már most komoly terhet jelent az ügyfelek, a lakosság kiszolgálása.

Szerintük a koronavírus-járvány alatt az önkormányzati dolgozók egészségüket veszélyeztetve védték a lakosságot, de a védekezés költségeit még mindig nem térítette meg az állam.

A sztrájkolók követelései:

  • a fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok emelése,
  • a járvány elleni védekezési költségek megtérítése,
  • költségvetési támogatás a dolgozók munkahelyének védelme érdekében,
  • a gépjárműadó elvonásáról és az idegenforgalmiadó-fizetés felfüggesztéséről szóló kormányzati döntések visszavonása,
  • és az önkormányzatoktól követelt megemelt szolidarítási adó eltörlése.

Miután a belügyminiszter nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni az önkormányzati dolgozók érdekképviseletével, az MKKSZ a Belügyminisztérium épülete előtt tartott sajtótájékoztatót, „távolról” fogalmazva meg a követeléseiket, ha már a miniszter azok egyikét sem tartja tárgyalási alapnak.

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem