Talán az utolsó nagy belháborúját vívja az MSZP

Rendkívüli hírlevél
Amit azonnal tudni kell
  • A jövő hétvégén tisztújító kongresszust tart az MSZP, ahol a két esélyes induló Tóth Bertalan mostani elnök, és Mesterházy Attila, a párt 2010-14 közti elnöke lesz.
  • Mesterházy szerint Tóth vezetése alatt egyre csak veszt népszerűségéből a párt, és a következő választásra már teljesen elfogy az MSZP. 
  • Tóth és szövetségesei szerint Mesterházy megfúrná az ellenzéki összefogást, és ezt bizonyítja szerintük, hogy a Fidesz látványosan neki szurkol. 
  • A tisztújítás előtt közvetlenül a Tóth-féle vezetés feloszlatta Mesterházy egyik legerősebb bázisát, a Pest megyei pártszervezetet. 

Ha mindez néhány évvel ezelőtt történt volna, akkor országos botrány és izgalom kísérné az MSZP tisztújítását. De az MSZP bőven túl van a fénykorán, a legfrissebb felmérések szerint a teljes népességen belül 5 - 7 százalékos a párt támogatottsága, és úgy tudjuk, hogy a jövő héten a párt számára még kellemetlenebb budapesti adatok jelenhetnek meg. 

Éppen ez a fő érve önmaga mellett a párt elnöki tisztségéért indulni készülő Mesterházy Attilának, aki 2010-ben és 2014-ben is az MSZP miniszterelnök-jelöltje volt. Azt ígéri, hogy ha visszatérhet az MSZP élére, akkor a párt megint erősebb lesz, mert ő képes megszólítani a fiatalokat, és sokkal jobban kommunikál, mint Tóth Bertalan.  Szerinte, ha nem ő nyeri az elnökválasztást, akkor 2022-re már csak 1 százalékos lesz az MSZP támogatottsága, annyira gyenge a mostani vezetés.   

A jövő hétvégén esedékes tisztújításon az ellenfele Tóth Bertalan lesz, aki a 2018-as választás után vette át a párt vezetését. Tóth környezetében az ellenzéki összefogás jövőjét féltik Mesterházytól - nyilvánosan nem mondják ki, de valójában arra utalnak ezzel, hogy szerintük Mesterházy a Fidesz embere. (Három éve még arról a Molnár Zsoltról mondták többen is a pártban ugyanezt, aki most pártigazgatóként Tóth legfontosabb szövetségese.) 

Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan a parlamentben. Társelnökök lennének.Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Az MSZP sosem volt egy zárt rendben összetartó párt, de Tóthék most azt remélik, hogy ez lesz az utolsó nagy belháború, és ha jövő héten Mesterházy Attila elveszti a kongresszusi szavazást, akkor már nyugalom lesz.

Online szavaznak

A küldöttek szerda este tudták meg, hogy a tisztújító kongresszust online tartják meg, mert kiderült, hogy akadnak koronavírusosak a potenciális résztvevők között, illetve olyanok, akik közeli kapcsolatban voltak a megbetegedettekkel. 

Ez azt jelenti, hogy elektronikusan kell szavazni az elnökjelöltekre - a pártvezetés szerint teljesen biztonságos és titkos lesz így is a választás, de aki nem kezeli magabiztosan a netes felületeket, azoknak kicsit macerás lehet majd az eljárás. "Aki látott már ilyet, annak két perc lesz, de aki most ismerkedik majd a rendszerrel, annak húsz percig is eltarthat" - mondta a párt egyik vezetője. 

Idén egyszer már tartott online kongresszust a párt, akkor fogadták el a társelnöki rendszer bevezetését, ennek értelmében női elnököt is választanak most. Erre a posztra csak egy jelölt van, Kunhalmi Ágnes személyében. Kunhalmi egyébként Tóthot támogatja a férfi jelöltek közül. A előző kongresszuson arról is határoztak, hogy az MSZP teljes ellenzéki összefogást akart, és felhatalmazták a párt mindenkori vezetését, hogy tárgyaljon erről a többi ellenzéki erővel.

Mesterházy szerint rossz ötlet volt felemelni Karácsonyt

Mesterházy már évek óta a párt belső ellenzékeként működik. A 2018-as kampányban kikelt az ellen, hogy egy külsőst, azaz Karácsony Gergelyt indítsanak miniszterelnök-jelöltként. A mai napig úgy tartja, hogy hiba volt befutó parlamenti helyeket átengedni Karácsony kedvéért az országosan csak 1 százalékos támogatottságú Párbeszédnek. 

Amikor pedig a választás után Tóth lett az elnök, megtartotta ugyan a parlamenti mandátumát, de közben a NATO Parlamenti Közgyűlésének lett az egyik vezetője, 2020 óta pedig a szervezet elnöke. Tóthék ezt remélték, hogy ezzel feladja belpolitikai ambícióit.

A Tóth-féle vezetés világossá tette, hogy azt szeretnék, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje 2022-ben Karácsony Gergely legyen - annak ellenére, hogy a főpolgármester már többször is azt nyilatkozta, hogy nem kíván jelölt lenni. Amennyiben Mesterházy lenne az MSZP elnöke, akkor szinte biztos, hogy a párt nem akarná már győzködni Karácsonyt.

Budai Gyula is beszállt az MSZP elnökségéért vívott kampányba

Mesterházy és a Fidesz titkos kapcsolatáról a 2014-es választás óta terjednek pletykák a baloldalon, és sokan ennek a vélelmezett kapcsolatnak tudják be, hogy akkoriban nem engedte át a baloldali összefogás listavezetői helyét Bajnai Gordonnak. Azt beszélik róla MSZP-s ellenfelei, és a DK-ból is jónéhányan, hogy Rogán Antal baráti körében vannak jó kapcsolatai, és ennek is köszönheti, hogy a kormánypárti sajtó a mostani elnökválasztáson egyértelműen neki drukkol - ez látszik a Magyar Nemzet és a Hír TV anyagain, és különösen Budai Gyula fideszes képviselő szerdai Facebook bejegyzésén, amelyben többek között ezt írja: "a moralitás és a normalitás utolsó embere a baloldalon, Mesterházy Attila"

Mesterházy Attila a 2014-es kampányban

Budai többek között azzal érvel, hogy Mesterházy nem fog lefeküdni Gyurcsánynak. Ugyanakkor Mesterházy a Hit Gyülekezetének lapjában nemrégiben azt nyilatkozta, hogy együtt kell működnie az MSZP-nek Gyurcsánnyal, mert "Akármerre járok, minden szavazópolgártól azt hallom, hogy még az ördöggel is cimborálni kell, hogy elzavarjuk ezt a kormányt. Ez igaz az MSZP-re, Gyurcsányra, Momentumra, Jobbikra is". 

Pest megye kimarad a választásból

Budai Gyula elsősorban azért állt ki szerdán Mesterházy mellett, mert az MSZP a kongresszus előtt alig két héttel feloszlatta a Pest megyei szervezetét. Ez azért érdekes az elnökválasztás szempontjából, mert a megyei küldöttek viszonylag sokan lettek volna, a résztvevők mintegy 10 százalékát adták volna, és a többségük Mesterházyra akart szavazni. "Ők jelentős részben az én támogatóim, így ez a döntés engem sújt" - mondta a szervezet feloszlatásáról az ATV-nek kedden Mesterházy. 

Az MSZP vezetői - Tóth pártelnök, Molnár pártigazgató - azt állítják, hogy azért kellett feloszlatni a megyei szervezetet, mert az alapszervezetek elsöprő többségében szabálytalan volt az augusztusi tisztújítás, és utána szabálytalanul választották meg a kongresszusi küldötteket. Volt olyan alapszervezet például, ahol a nyolcvan tagból csak négyen vettek részt a helyi küldött kiválasztásában, és sok esetben jegyzőkönyv nélkül, telefonon egyeztetve döntöttek. A párt etikai bizottsága attól tartott, hogy ha valaki bíróságon megtámadná a Pest megyei küldöttek megválasztását, akkor az egész kongresszus és elnökválasztás jogszerűsége veszélybe került volna, annyira egyértelműek voltak a megyei szabálytalanságok. Így viszont a Pest megyei tagok egy része készül arra, hogy megtámadja majd a kongresszusi határozatokat, mert szerintük jogszerűtlenül zárták ki őket a kongresszusról. 

A megyei- és a pártvezetés ellentéte egyáltalán nem új. Fekete Zoltán volt augusztusig a megyei elnök, aki már 2019 elején nekiment a párt vezetésének, bizonyos 2016-os gazdasági visszaélések eltussolásával vádolva őket. Erről írt is egy levelet akkoriban az MSZP választmányi elnökének, amiben konkrét vádak ugyan nem szerepeltek, csak homályos célozgatások, viszont a levél a Pesti Srácok nevű fideszes laphoz került, és ott teljes terjedelmében le is hozták akkor. 

Az MSZP országos vezetői szerint valójában Feketének voltak gyanús gazdasági ügyei, ráadásul több száz embert léptetett be az utóbbi időben a párt megyei szervezeteibe. A frissen belépett tagok érdemben nem csináltak semmit, viszont a papíron jelentős létszámuk miatt még több küldöttet delegálhatott (volna) a megye a kongresszusra. Egy Pest megyei szocialista önkormányzati képviselő azt mondta a 444-nek, hogy szerinte Feketéből akkor lett végképp elege a párt vezetésének, amikor a mostani tisztújítás előtt több tucat embert léptetett be a pártba, például a csomádi alapszervezetbe, de máshova is. Szerinte már régen meg kellett volna fékezni Fekete ámokfutását, aki folyamatosan hígította gyanús elemekkel a megyei tagságot, hogy minden szavazáskor kényelmes többsége legyen.

Lappang Fekete felvétele

Fekete tagságát már július végén felfüggesztette az MSZP etikai bizottsága, de hivatalosan nem a gyanús beléptetések miatt, hanem azért, mert titokban hangfelvételt készített a párt vezetőivel folytatott beszélgetéséről. A felvétel egyelőre nem került nyilvánosságra, és nem is tudni, hogy mi van rajta, de Fekete utólag elismerte, hogy tényleg rögzített egy megbeszélést a résztvevők engedélye nélkül.

Erről az egész felvételes ügyről is a kormánypárti sajtó számolt be egyébként, a Magyar Nemzet írt róla először. Feketét azóta már kizárták a pártból, bár a döntés még nem jogerős. 

Amíg megyei elnök volt, addig Fekete egyértelműen Mesterházyt támogatta a pártban, rendezvényekre hívta például a megyei alapszervezetekhez, "ahol számunkra vadidegen emberekkel ünnepeltette őt" - mondta egy régi párttag, aki Aszódon látott egy ilyen eseményt. Beszámolója szerint Mesterházy is jó volt a megyeiekhez, például rendszeresen ajándékozott laptokokat a helyi szocialistáknak. 

Mesterházy az utolsó erős kritikus

Az utóbbi időben sorra hagyták el a pártot azok, akik elégedetlenek voltak az MSZP vezetésével. Távozott az EP-választás után Szanyi Tibor volt EP-képviselő, aztán az önkormányzati választás után Botka László szegedi polgármester, és idén februárban átlépett a DK-ba a párt két frissen megválasztott kerületi polgármestere, Kiss László (III. kerület) és Szaniszló Sándor (XVIII. kerület). Úgyhogy ha az online szavazáson a Pest megyei küldöttek nélkül Tóth győzni tud, talán joggal remélheti, hogy nem marad érdemi ellenfele, és véget érhetnek a belháborúk az MSZP-ben.

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem