Nem kötik a polgármesterek orrára, hogy hogyan áll a járvány a saját városukban

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

  • Két budapesti és több vidéki önkormányzattól arra panaszkodtak nekünk, hogy nem kapják meg a helyi járványadatokat a kormányhivataltól.
  • Így nehezebben segítenek az érintetteknek, és a lakosságot sem tudják tájékoztatni. 
  • Mégsem egységes a kép. Miskcolon például megkapják a listát arról, hogy kiket helyeztek karanténba, máshol ez is hiányzik. 
  • És van olyan polgármester is, aki ugyan nem ismeri a számokat, de nem is hiányolja őket. 

Nagyságrendekkel több embert érint a koronavírus-járvány második hulláma, mint az első. Most több mint tízezer aktív fertőzöttről tudunk az országban, miközben a májusi csúcs alig haladta meg a kétezret. Ennél is többen, majdnem 29 ezren vannak hatósági házi karanténban, köztük fertőzöttek és szoros kontaktok, akik 14 napig nem hagyhatják el az otthonukat. 

Tavasszal egy mostanra hatályát vesztett kormányrendelet írta elő, hogy a polgármesterek felelőssége gondoskodni a karanténba került emberekről. Az önkormányzatok munkatársai, önkéntesei segítettek nekik bevásárolni, gyógyszert kiváltani, ha szükségük volt rá. Ezért az önkormányzatok rendszeresen névre, lakcímre bontott adatokat kaptak arról, hogy éppen ki került karanténba. Így a vírus helyi terjedését is nyomon tudták követni. 

De hiába rúgta be az ajtót a második hullám, számos polgármestertől úgy értesültünk, hetek óta legfeljebb elvétve kapnak adatokat a kormányhivataloktól, ami több szempontból is megnehezíti a dolgukat. 

Először is: bár most semmi sem kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy segítsék a karanténban levőket, vannak, ahol ezt szívesen megtennék. „Tavasszal kétnaponta kaptuk a friss adatokat, ezek alapján mentek ki az önkormányzati rendészek. Most nem tudunk segítséget nyújtani, nem tudjuk rajta tartani a szemünket az embereken, akik be vannak zárva, és nem tudnak gyógyszert venni, kutyát sétáltatni” - mondta Békési Zsuzsanna, a józsefvárosi önkormányzat sajtófőnöke. 

Egy kistelepülésen előbb-utóbb valószínűleg eljut a polgármesterhez, hogy éppen kik vannak karanténban, és a piros cetlik alapján a szomszédok is tudomást szereznek róla. Mégis nehéz pusztán ez alapján követni a helyzetet, pláne, ha valahol jobban berobban a vírus. Egy nagyobb városban ez különösen így van. 

Az érintettek persze maguk is kérhetnek segítséget, Józsefvárosban erre külön zöld számot üzemeltetnek. Békési szerint a megkeresések alapján az a benyomásuk, hogy semmilyen más hivatalos szerv nem figyel ezekre az emberekre. Kivéve persze a rendőröket, akik időnként ellenőrzik, betartják-e a karantént. 

A terézvárosi polgármester a rendőrségtől tudja, hogy összesen mennyien vannak karanténban, de részletes listát ő sem kap. „Szerettünk volna legalább egy tájékoztató anyagot küldeni nekik arról, hogy kérhetnek tőlünk segítséget, elmegyünk nekik bevásárolni. A rendőrség mindent megtesz, de egy önkormányzati anyagnak mégis más hangulata van, mint egy rendőrséginek” - mondta Soproni Tamás. 

Ráadásul a kerületben sok ezer külföldi él, akik, ha nem beszélnek magyarul, nehezebben jutnak információkhoz. Nekik is jól jöhetne akár egy angol nyelvű tájékoztató.

József- és Terézvárossal ellentétben viszont 

a miskolci önkormányzatnál továbbra is megkapják a karanténba és járványügyi megfigyelés alá helyezett emberek listáját.

Soproni Tamás terézvárosi és Pikó András józsefvárosi polgármesterFotó: botost/444.hu

Sokáig Érden is megkapták, de az utóbbi időben akadozni kezdett a dolog, mondta Csőzik László polgármester. Ő elsősorban az összesített számokra lenne kíváncsi, ezért szeptember elején kérte a járási hivatal vezetőjét, hogy hetente kétszer tájékoztassa a fertőzöttek, a gyógyultak, az elhunytak és a karanténba helyezett emberek számáról, illetve arról, hogy hány tesztet végeztek a településen. 

Csőzik szerint az adatok ismeretében könnyebben dönthetnének egy-egy rendezvény megtartásáról vagy lefújásáról, esetleg a piac működéséről és a maszkviselés szigorításáról. Azt mondta, ő maga is másképp nyilvánul meg az emberek előtt, ha tudja, hogy sokan fertőzöttek a városban, és az embereket is óvatosságra intheti, ha ismerik a helyzetet. Elmondása szerint nem kapott választ a levelére.

Van, aki nem is hiányolja

Egy néhány ezres település polgármestere azt mondta, hivatalosan fogalma sincs, kik vannak karanténban, amíg magától nem szól valaki az önkormányzatnak. Szerinte, ha megkapná az adatokat, azzal a faluban terjedő pletykákat, rémhíreket is könnyebben megállíthatná.

Polics József, Komló fideszes polgármestere ugyan nem kapja meg a számokat, de nem is hiányolja őket. „Úgy gondolom, ez nem az én dolgom, nem kell ez alapján intézkedést hoznom. Jobb, ha nem is tudom. Önkormányzati szinten a bölcsődék, óvodák működését kell szabályoznunk. A városüzemeltetési feladatokat, közterületek, intézmények fertőtlenítését leszámítva más nem tartozik hozzánk.”

Azt mondta, aki karanténba kerül, attól a kormányhivatal megkérdezi, szüksége van-e segítségre, és ha igen, úgyis értesíti az önkormányzatot. 

Arra, hogy nem kellene-e a lakosoknak is tudniuk, hogy alakul a járványhelyzet a településükön, azt mondta, nem szabad pánikot kelteni, „a cél, hogy vigyázzunk egymásra”.

„Ami hozzánk tartozik, az óvodákban, bölcsődékben, naprakészen tudom, hogy állunk. De nem kell ezt kisdobos módjára kidobolni. Rendezik az adott intézményben.”

Kerestük a témában az operatív törzset és a Nemzeti Népegészségügyi Központot, de eddig nem kaptunk választ.