Magyar kutatók: a koronavírus sokkal rugalmasabb, mint gondolták, de szó szerint, mint egy gumilabda

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Az új típusú koronavírus eddig senki által fel nem fedezett tulajdonságaira derítettek fényt állításuk szerint a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve. A Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja által vezetett csapat kísérletsorozatának nagy újdonsága az volt, hogy élő, aktív vírusokat vizsgáltak különleges technikával, atomi erőmikroszkóppal. 

A magyar tudósok a vírus nézegetése, illetve szurkálása-piszkálása révén - ez szó szerint értendő - a következőket tudták meg róla:

1.) A vírust koronaszerűen borító tüskék rendkívül mozgékonyak.

Amikor a 80 nanométer átmérőjű vírust az erőmikroszkép alatt megszúrták egy ennél vékonyabb tűvel, a tüskék olyan gyorsan tértek ki a hegyes eszköz elől, hogy a másodpercenként 300 felvételt készítő mikroszkóp is csak elmosódott képet tudott készíteni róluk.

2.) A SARS-CoV-2 lehet az ember által ismert, fizikailag egyik legrugalmasabb és legellenálóbb vírus.

Erre abból jöttek rá, hogy a fent említett tűvel a vírusokat egymás után 100-szor szúrták meg úgy, hogy a hegyét lenyomták egészen a vírus aljáig. De a könnyedén összenyomható vírus  gumilabdaszerűen helyreállt minden próbálkozás után, ráadásul úgy, hogy sem szerkezete, sem a beltartalma nem sérült. 

Kellermayer Miklós szerint a vírus ezek miatt a mechanikai és öngyógyító tulajdonságai miatt annyira alkalmazkodó, ami a nagy fertőzőképességében is közrejátszhat.

3.) A vírus tüskéi segíthetnek abban, hogy az tárgyak felületén is sokáig fertőzőképes maradjon.

A legtöbb vírus a gazdatestet elhagyva sebezhetővé válik, a korona kevésbé, ami a magyar kutatók szerint részben a ruganyos tüskéi miatt lehetséges.

4.) A vírus kivételesen ellenáll a hőmérséklet ingadozásának és a forróságnak.

Amikor 10 percen át 90 foknak tették ki, alig pár tüskéjét veszítette el, amúgy sértetlen maradt. 

5. Az eddig gondoltnál változatosabb lehet a szerkezete.

A Cambridge Egyetem kutatói 24, míg a németországi Max Planck Institute tudósai 40 tüskét találtak az általuk vizsgált koronavírusokon, a magyar csapat 61 darabot. Kellermayer Miklós szerint ez is bizonyítja, hogy a vírusszerkezet változékonysága nagyobb lehet, mint korábban gondolták. 

Az atomi erőmikroszkóp a pásztázó szondás miroszkópok közé tartozik. A lényege leegyszerűsítve az, hogy a vizsgálandó dolog közvetlen, atomi közelségében mozgatnak egy igen vékony és egyes, a hegyénél akár csak egyetlen atom vastagságú tűt. A szonda által közvetített jel a szonda és a vizsgált tágy közti kölcsönhatásról informál, ezt felerősítik és számítógépen fedogozzák, így alakul ki látható kép a vizsgált tárgyról.

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót