A hitelmoratórium olyan, mint egy kukta, növeljük a hőmérsékletet, aztán év végén megnézzük, mi van a fedő alatt

Nem tartanak a magyar bankok vezetői attól, hogy sok lesz a nem törlesztő ügyfél a hitelmoratórium után, de egyelőre még nem tudni, mi fő a kukta alatt. - ez derült ki a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésének panelbeszélgetésén, amelyen hét magyar bank felsővezetői vettek részt. Abban egyetértés volt, hogy a bankrendszer jobb helyzetben kezdte ezt a válságot, mint az előzőt, és attól sem tartanak nagyon, hogy egy számjegyűnél nagyobb lesz a nemteljesítő hitelek aránya a moratórium lejárta után.

A bankok most a jó oldalon állnak

Virág Barnabás, az MNB alelnöke és a szekció moderátora bevezetőjében arról beszélt, hogy a bankrendszerben a válságok általában mindig késleltetve jelennek meg, így bár a reálgazdaságnak már a járvány második hullámával kell majd megküzdenie, és látszik, hogy nem V, hanem inkább pipa alakú kilábalásra kell számítani, a bankok még az első hullám következményeit is maguk előtt tolják, így a válság neheze még a bankrendszer előtt állhat. Viszont a magyar gazdaság és a magyar bankrendszer is sokkal jobb állapotban volt a járvány okozta válság előtt, mint volt mondjuk a 2008-as válság előtt. Ez utóbbi állítással biztos, hogy egyetértettek a jelenlévő bankvezetők.

Tóth Balázs, az Unicredit Bank elnök-vezérigazgatója például kiemelte, hogy egyrészt a mostani válságban a bankok a “jó oldalon” állnak, nem úgy, mint a 2008-as válság idején, az elmúlt években pedig sokkal körültekintőbben hiteleztek, így kisebb kockázatnak van kitéve a rendszer. Jelasity Radovan, az Erste elnök-vezérigazgatója és a bankszövetség elnöke azt hangsúlyozta, hogy

az előző válsággal szemben most nincs külső finanszírozási függőség, nincsenek devizahitelek, a bankok pedig edzettebbek lettek, megtanultak krízishelyzetben is működni, hitelezni. Hegedűs Éva, a Gránit bank vezetője pedig úgy látja, az előző válság óta a szabályozó hatóság, vagyis a Magyar Nemzeti Bank sok olyan szabályozást vezetett be a hitelezésben, amelyek miatt sokkal több a fix kamatozású, hosszú lejáratú hitel, vagyis az adósok kevésbé vannak kitéve a válságnak.

A bankok vezetői az első hullám tapasztalatait összegezve megdicsérték magukat és az egész bankszektort, hogy milyen gyorsan sikerült átállítani a banki szolgáltatásokat a digitális megoldásokra. Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy ahhoz képest, hogy nem sokkal a járvány kitörése előtt vezették csak be az azonnali fizetési rendszert, a magyar bankrendszer digitálisan nagyon fejlett. Tóth Balázs pedig azt emelte ki, hogy még olyan ügyfélcsoportokat is sikerült viszonylag hamar átterelni az elektronikus ügyintézésre, akiknél a legkevésbé számítottak erre, például a nyugdíjasokat. Igaz Vida József, a Takarékbank vezetője annyiban árnyalta a képet, hogy bár tavasszal, a kijárási korlátozások idején sikerült átterelni az embereket, májustól újra sokan visszatértek a bankfiókokba.

Nem lesz gond a moratórium után

A bankrendszert a járványban legdirektebb módon a bevezetett hitelfizetési moratórium érintette, amelyre amúgy Virág Barnabás szerint láthatóan szükség volt, mert részben ennek köszönhetően a magyar lakosság fogyasztása csak 1,6 százalékkal csökkent, ami a harmadik legalacsonyabb volt Európában. Kérdés viszont, hogy a bankokat hogyan érinti az intézkedés és hogy mennyire tartanak attól, hogy a moratórium lejárta után megnő majd azoknak a száma, akik nem tudnak törleszteni.

Jelasity szerint most olyan a moratórium, mint egy kukta, ami alatt egyre növejük a hőmérsékletet, ha majd december 31-én levesszük a fedőt, meglátjuk mi van alatta.Viszont azt reméli, hogy a nemteljesítő hitelek aránya egy számjegyű lesz. Bencsik László is úgy látja, hogy pár százalékponttal nő majd csak a nemteljesítők aránya, leginkább azért, mert ha minden jól megy, és sikerül vakcinát kifejleszteni, akkor 2021 második negyedévére visszatérhet a gazdaság a normális kerékvágásba és a monetáris és fiskális politikának is nagy a mozgástere a növekedés helyreállítására.

Simák Pál, a CIB Bank vezérigazgatója szerint náluk még mindig sokan lépnek ki a moratóriumból és bár elindult a járvány második hulláma, eddig csak a kilépők töredéke lépett vissza. Azt nehéz megítélni, hogy a moratórium lejártával lesznek-e problémák, de ha más országok példáját nézzük, akkor arra lehet következtetni, hogy viszonylag kevés ügyfél lesz gondban. Szlovákiában például, ahol szintén vezettek be ilyen moratóriumot, a jegybank végzett egy felmérést, amelynek az volt az eredménye, hogy a moratóriummal élő ügyfeleknek csak a tíz százaléka jelezte, hogy gondjai lesznek, ha a program lejár, ami a szlovák lakossági hitelállomány 1-1,5 százalékát jelenti.

Éppen ezért azt gondolja, hogy a lakossági ügyfeleknél nem lesznek nagy gondok a moratórium után, főleg, hogy bizonyos csoportoknak hat hónappal tovább tart majd a moratórium, a többi, esetleg gondban lévő ügyfélnek pedig a bankok kitalálnak majd valami megoldást. Vida József szerint viszont még elképzelhető, hogy lakossági és vállalati ügyfelek is visszalépnek a moratóriumba, mert bár arra számítottak a nyáron, hogy elkezdődik a kilábalás, látszik, hogy jön a második hullám.

Nem állt le a hitelezés

Annak ellenére viszont, hogy válság van, nem teljesen állt le a hitelezés. Több bankvezető is arról számolt be, hogy bár a személyi kölcsönöknél nagy visszaesést látni, lakáshiteleket majdnem ugyanolyan arányban vesznek fel az ügyfelek, mint a járvány előtt. Vagyis bár többet takarítanak meg és kevesebbet fogyasztanak az emberek, a hosszú távú befektetéseiket nem halasztják el. Persze ahogy egyre inkább mindenki rájön, hogy itt a második hullám, lehet, hogy megint pesszimistábbak lesznek az ügyfelek és inkább elhalasztják a lakásvásárlást.

Ami a megtakarítást illeti, Balog Ádám, az MKB vezetője és az MNB korábbi alelnöke azt mondta, hogy az ügyfelek egyelőre keresik azt, hogy milyen eszközben kellene megtakarítaniuk, a korábban nagyon népszerű állampapír, a MÁP+ például már nem annyira népszerű. Vida József pedig azt mondta, a Takarékbanknál azt látják, hogy az elmúlt időben egyre többen kezdtek pénzt váltani. Ez azt is jelenti, hogy sokan készpénzben takarítanak meg, ami a bankszektor és a makrogazdaság szempontjából nem olyan jó, jobb lenne ezt a sok készpénzt valahogy beterelni a bankrendszerbe.