Nincs ebben semmi személyes, ilyen a rendszer. Meg kell adni a főnöknek, ami a főnöké - mondja a videóban Nagy Zsolt narrátor.

Visszamenőleg oldja meg a kormány a leginkább rászoruló adósok problémáját, nagyjából 20 milliárdot rakva át a zsebükbe a bankoktól. A moratóriumot viszont gazdasági megfontolások helyett inkább politikai szempontok szerint sikerült meghosszabbítani.

Úgy vélik, a döntés negatív hatást gyakorol az ügyfelek pénzügyi tudatosságára, és nem fair azokkal szemben sem, akik felelősségteljesen törlesztenek.

A legkockázatosabb hitelekkel rendelkezőknek még pénzt is fizetnek vissza a bankok hatvan napon belül.

A nyugdíjasok, a gyereket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak, és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük.

Közölte a kormány a nemzeti konzultáció első eredményeit, egyelőre csak azokat, amiknek a pénzhez van közük. A válaszok nem túl meglepőek.

Még nem világos, mit jelent ez pontosan.

A hiteltörlesztési moratórium okozza a bizonytalanságot, ami miatt az MNB óvatosságra int.

Több mint félmillió magyar lehet érintett.

Mert ha egyszer vége lesz, az sokaknak fog fájni. Emiatt a Magyar Nemzeti Bank erről a témáról is sokat vitatkozik a kormánnyal.

Nehogy baj legyen a nehéz helyzetbe került adósokkal. De aki benne akar maradni, annak augusztus végéig jeleznie kell.

A GKI szerint a hitelek 15-20 százaléka lehet problémás.

A hosszabbítás csak bizonyos társadalmi csoportokra, és bajban lévő vállalkozásokra vonatkozik.

Közel egy hónappal azután, hogy Orbán Viktor bejelentette a változást.

A változó kamatozású hitelek kamata emelkedett a moratórium alatt, így annak végén a bankok ezt az emelt törlesztőt kérik majd a hitelesektől.