Visszamenőleg oldja meg a kormány a leginkább rászoruló adósok problémáját, nagyjából 20 milliárdot rakva át a zsebükbe a bankoktól. A moratóriumot viszont gazdasági megfontolások helyett inkább politikai szempontok szerint sikerült meghosszabbítani.
Úgy vélik, a döntés negatív hatást gyakorol az ügyfelek pénzügyi tudatosságára, és nem fair azokkal szemben sem, akik felelősségteljesen törlesztenek.
A legkockázatosabb hitelekkel rendelkezőknek még pénzt is fizetnek vissza a bankok hatvan napon belül.
A nyugdíjasok, a gyereket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak, és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük.
Közölte a kormány a nemzeti konzultáció első eredményeit, egyelőre csak azokat, amiknek a pénzhez van közük. A válaszok nem túl meglepőek.
Még nem világos, mit jelent ez pontosan.
A hiteltörlesztési moratórium okozza a bizonytalanságot, ami miatt az MNB óvatosságra int.
Több mint félmillió magyar lehet érintett.
Mert ha egyszer vége lesz, az sokaknak fog fájni. Emiatt a Magyar Nemzeti Bank erről a témáról is sokat vitatkozik a kormánnyal.
Nehogy baj legyen a nehéz helyzetbe került adósokkal. De aki benne akar maradni, annak augusztus végéig jeleznie kell.
A GKI szerint a hitelek 15-20 százaléka lehet problémás.
A hosszabbítás csak bizonyos társadalmi csoportokra, és bajban lévő vállalkozásokra vonatkozik.
Közel egy hónappal azután, hogy Orbán Viktor bejelentette a változást.
A változó kamatozású hitelek kamata emelkedett a moratórium alatt, így annak végén a bankok ezt az emelt törlesztőt kérik majd a hitelesektől.
A magyar bankrendszert sokkal jobb állapotban érte ez a válság, mint az előző, erről beszélgetett hét magyarországi bank vezetője egy konferencián. Arra számítanak, hogy a moratórium után sem lesz sokkal nagyobb a nemteljesítő hitelek aránya.