Megtörtént, amire mindenki számított, leginkább azért, mert a kormány már jó előre megígérte: egy szerda este megjelent rendeletben a kormány meghosszabbította a hiteltörlesztési moratóriumot a leginkább rászoruló adósoknak. Emellett viszont egy ennél váratlanabb húzással a kormány utasította a bankokat, hogy utólag számolják újra a moratóriumban legrosszabbul érintett hitelesek, a hitelkártyaadósok és folyószámlahitelesek kamatait. Azt már egy jó ideje hangoztatják közgazdászok, hogy a moratórium bizony nincs ingyen, a segítség árát pedig a jelenlegi szabályozás szerint az adósoknak kell megfizetni.

Orbánék eddig nem annyira foglalkoztak ezzel a problémával, mert fontosabb volt a választásokig megtartani ezt a nagyon népszerű, de igencsak félreértett segítséget. Most viszont úgy oldják meg a törlesztési moratórium jelentette matekfeladatot, hogy a vizsgabiztossal átíratják a megoldandó képletet. Ez az erőpolitika persze nem karakteridegen az Orbán-kormánytól.

Ki maradhat?

A szeptember 15-én megjelent Magyar Közlönyben két rendelet is megjelent a hitelmoratóriumról. Az első a már sokat lebegtetett, nemzeti konzultáción is megfuttatott hosszabbítást szabályozza. Eszerint az október 31-én lejáró moratóriumot meghosszabbítják azoknak:

• Akiknek 2020 március 18 után tartósan csökkent a háztartásban rendelkezésre álló jövedelme;

• Akik ekkortól legalább 30 napig regisztrált munkanélküliek voltak, vagy álláskeresők voltak, amikor a moratóriumi kérelmüket beadták;

• Akik közfoglalkoztatottak voltak 2020 márciusa után vagy a kérelem beadásának időpontjában;

• Akik a kérelem beadásakor 25 évnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbefogadott gyereküket eltartják;

• Akik legalább 12 hetes terhesek;

• Akik nyugdíjasak;

• És akiknek olyan vállalkozásuk van, amelynek a bevétele a kérelem benyújtása előtti hónapban 25 százalékkal csökkent.

Ez azt jelenti, hogy az október végéig moratóriumban lévő adósok nagyjából kétharmada maradhat jövő nyárig. A kormány a szűkítéssel részben azokra a kritikus hangokra reagált, amelyek szerint már rég véget kellett volna vetni a moratóriumnak. Emellett érvelt, viszonylag érthető módon a Bankszövetség, hiszen a bankok szeretnék, ha minél előbb visszaállna a működés a normális kerékvágásba, bár eddig - a második rendelet kihirdetéséig - komoly anyagi terhet azért nem jelentett nekik a moratórium. A Bankszövetség becslése szerint a moratóriumban lévő adósok mindössze 10 százalékának lennének fizetési problémái, ha most kivezetnék a moratóriumot, vagyis 90 százalék különösebb probléma nélkül tudna fizetni.

Szintén a kivezetés mellett érvelt a Magyar Nemzeti Bank, amelynek képviselői minden egyes alkalmat megragadnak arra, hogy elmondják, aki teheti, aki tud törleszteni, az inkább lépjen ki a moratóriumból, mert amúgy több pénzt kell majd visszafizetnie, és tovább, mint ha be se lépett volna. Igaz, az MNB a legutóbbi Pénzügyi Stabilitási Jelentésében azt írta, hogy a moratóriumban lévő adósok 80 százaléka elkölti azt a pénzt, amit nem kell törlesztőként befizetnie, 63 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy a megélhetéséhez szükséges költségekre megy ez a pénz. Vagyis a nyáron még elég sokan voltak olyanok, akik mondjuk rezsire vagy ételre költötték a fizetési stoppal a zsebükben maradt pénzt. Mindezek ellenére a jegybank szakértői azt írták a stabilitási jelentésben, még az előző hosszabbítás előtt, hogy “egy újabb, általánosan igénybe vehető hosszabbítás révén a hazai moratórium példa nélküli lenne Európában, ami a hazai bankok, de akár az állam hitelminősítői és befektetői megítélésén, valamint a gazdaság versenyképességén is érdemben ronthat.”

Durr bele hosszabbítás

Orbán Viktor pedig meghallgatta a kritikus hangokat, és csökkentette azok számát, akik moratóriumban lehetnek. Ezt viszont oly módon tette, hogy politikai szempontból ugyan értelmezhető, gazdasági szempontból viszont nem annyira. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója szerint

a kormány jelenlegi szabályozása mellett olyanok is bent maradhatnak a moratóriumban, akik igazából nem szorulnak rá, és olyanok is kieshettek, akiknek viszont problémát jelent a törlesztés.