A Nemzeti Népegészségügyi Központ is számol a halálozások növekedésével

A koronavírusról szóló hivatalos „tájékoztatás” mostanában kimerül abban, hogy az operatív törzs a napi alapadatok ismertetése mellett frontvonalba küldte ismét Müller Cecília tiszti főorvost, hogy naponta válaszoljon néhány, erősen megszűrt kérdésre. (Mi a héten például egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ).

Ezért érdekesek az olyan típusú beszélgetések, amikor szakértők elemzik a magyarországi járványhelyzetet. Ilyen volt a Magyar Zoonózis Társaság, az NNK és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szeptember 16-i tudományos ülése, aminek a felvétele most került nyilvánosságra.

Ezen a Nemzeti Népegészségügyi Központ két munkatársa is beszélt a tesztekről. Bognár Zsófia, az NNK Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának infektológusa azt mondta, hogy szeptember első hetében Magyarország a százezer lakosra jutó tesztek számát tekintve nem állt jó helyen, csak Szlovéniában, Horvátországban, Szlovákiában és Bulgáriában végeztek kevesebb vizsgálatot, de megjegyezte azt is, hogy a vizsgálatok száma az utóbbi időben Magyarországon elindult fölfelé. „Ez fontos és jó, ennek mennie kell tovább magasabbra, hogy fel tudjuk ismerni az eseteket” - mondta, megemlítve, hogy az összes teszten belül a pozitívakat 3-5 százalékon belül kell tartani. (Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint akkor megfelelő a tesztelési stratégia, akkor van kontroll alatt a járvány egy országban, ha az elvégzett tesztek kevesebb, mint öt százaléka pozitív.)

Ennek az elvárásnak viszont nem felel meg Magyarország már szeptember 11-e óta.

Hogy miért alacsony a tesztek száma, annak egyik oka az lehet, amit az NNK másik munkatársa, Kis Zoltán említett. Tavasszal sem volt és most sincs elég reagens, ami a tesztelésekhez kell. Főleg a nukleinsav kivonó kitekből nem tudnak annyit gyártani, amennyire szükség van, elfogyott a műanyagáru a PCR automatákhoz. (Müller Cecília a napokban azt mondta a „sajtótájékoztatón”, hogy van elég reagens.) Tavasszal nem volt elég mintavevő sem. Fontos az elemzéseket végzők szakértelme is, mert az izoláló berendezések szennyeződhetnek, ez pedig befolyásolja az eredményeket. Ezt a gyakorlott személyzet észreveszi, akinek nincs nagy tapasztalata, az viszont nem - mondta Kis.

Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont János Kutatóközpontjának virológusa, az Innovációs és Technológiai Minisztérium koronavírus kutatócsoportjának a vezetője azt mondta, hogy amíg márciusban a járványügyi intézkedések és a kormány meghozott döntései gyorsak és jók voltak, „ezt sajnos most nem látjuk”. Szerinte „a számok nagyon elmentek és rettenetesen aggasztóak”. Mint mondta, fontos lenne minél hamarabb elkezdeni a kontaktkutatást, nem csak 48 óra elteltével, mert a koronavírusos betegek már a tünetek megjelenése előtt fertőzhetnek.

A teszteknél korábban már említett NNK munkatárs, Bognár Zsófia azt mondta, hogy egyelőre valóban a 20-29 éves korosztály a legfertőzöttebb, ide tartozik az összes felderített eset negyede, de minden korosztályban nő a fertőzöttek száma. Az esetszámok növekedését pedig néhány héttel követi a napi halálozásszám emelkedése. (Ezt támasztotta alá számokkal Röst Gergely, az ITM akciócsoportjának járványelemző matematikusa is a Florida-effektust bemutatva. Ott 5 héttel később nőtt meg a halálozás.)

Az első hullámban az összes regisztrált fertőzött 53 százaléka szorult kórházi kezelésre, 4,7 százalék intenzív kezelésre. A kórházba került betegek 27 százaléka elhunyt. Ennél is rosszabb volt az arány az intenzívre kerülteknek esetében, közülük 60 százalék meghalt. Mostanra ezek az arányok javultak, mert fiatalabbak a fertőzöttek. A kórházban kezeltek száma ugyanakkor ismét emelkedni kezdett.