A történelemben először ravataloztak fel államilag nőt a Capitoliumon

Elkezdődött Ruth Bader Ginsburg búcsúceremóniája az Egyesült Államok törvényhozásának helyet adó Capitolium épületében. A liberálisok ikonjának számító Legfelsőbb Bíróság-i bíró koporsója előtt a törvényhozás tagjai és a meghívottak szűk köre tiszteleghet itt.

Az amerikai zászlóba burkolt, fedett koporsó előtt a közönség tagjai egyenként róhatják le a kegyeletüket. Amikor a New York Times élő, percről percre közvetítésére kapcsoltam, éppen egy elegáns öltönyt viselő, magas, fekete férfi lépett oda. Meghajtotta a fejét, aztán hirtelen előrelendült, lenyomott három szabályos fekvőtámaszt, felállt, megint meghajtotta a fejét, majd kimért léptekkel távozott.

Bader Ginsburg az első nő, akit halála után ez az állami megtiszteltetés ér. Ami eleve ritka dolog, ő a 34., a Capitoliumon államilag felravatalozott ember az amerikai történelemben. Ez - bár törvény nem szabályozza a dolgot - eredetieg az elnököknek és a törvényhozóknak járt ki. 12 elnök - Lincoln, Garfield, McKinley, Harding, Taft, Kennedy, Hoover, Eisenhower, Johnson, Reagan, Ford és George Bush feküdt itt. Harry Truman külön kérte, hogy ne itt ravatalozzák fel, mert nem szeretette a magasztos ceremóniákat, a felesége pedig, aki túlélte őt, kifejezetten utálta Washingtont és az elnök nem akarta kitenni egy ilyen ünnepségnek.

A 34 politikuson, állami vezetőn és bírán felül négy magánembert ravataloztak fel eddig a Capitoliumon: 1998-ban két rendőrt, akiket az épületben öltek meg, 2005-ban Rosa Parksot, a legendás fekete emberjogi aktivistát - ő volt az első nő, de őt "csak" tiszteletből és nem államilag ravatalozták itt fel - és 2018-ban Billy Graham tévéprédikátort.