Az új tb-törvény a potyázókat akarja kiszűrni, de a szegényekkel fog kiszúrni

• Augusztusban elfogadtak egy törvénymódosítást, miszerint nem lesz ingyenes annak a sürgősségi ellátás, akinek legalább 6 hónapnyi tb tartozása van.
  
• Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász szerint a rendeletet inkább elijesztésnek szánják, és elsősorban a külföldre ingázók, fizetést elkerülők kiszűrése a cél.
• Tasnádi Zsófia, az Emberség erejével aktivistája szerint viszont az új rendelet a mélyszegénységben élőket fogja sújtani a leginkább, akik sokszor fekete munkából élnek.

A sürgősségi ellátás fizetőssé tétele először decemberben merült fel, amikor az Országgyűlés parlamenti többsége elfogadta az új társadalombiztosítás-törvényt, miszerint ha valaki nem fizeti a társadalombiztosítást (tb), akkor ne kaphasson ingyen sürgősségi ellátást sem. Azok, akik nem fizették rendesen a társadalombiztosításukat, eddig sem kaphattak egészségügyi ellátást, de ez alól kivételt képzett a sürgősségi ellátás, amibe olyan esetek tartoznak bele, mint a baleseti sérülések, a mérgezések, a szív és érrendszeri-, agyi keringési zavarok, hőártalmak, áramütések, vízi balesetek és akut hasi katasztrófák.

A decemberi törvényjavaslatot követő felháborodás után azonban Izer Norbert, a pénzügyi tárca adóügyi államtitkára a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy a mentés igénybevételéhez való jog mindenkit megillet, ellátás nélkül senki nem marad.

Ehhez képest mégis elfogadták a rendeletet, annyi könnyítéssel, hogy csak az ellátás után kell rendezni a beavatkozás költségeit, ami maximum 750 ezer forintban lesz megállapítható.

Az új törvény pedig júliustól hatályos, tehát az ezt követő hat hónapot figyeli a NAV, és leghamarabb januárban kell fizetnie a sürgősségi ellátásért annak, akinek hathónapnyi hátraléka van a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé.

Az új törvény az elrettentésről szól

Eddig elsősorban negatív véleményeket lehetett hallani az új rendeletről, a Magyar Orvosi Kamara decemberben adott ki közleményt, amiben azt vitatták, hogy nem volt szakmai egyeztetés a rendeletről, és hogy aránytalanul nagy a 750 ezer forintos ár a sürgősségi ellátásért. Az Orvosi Kamara továbbra is tartja az álláspontját, de Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász szerint bár ijesztőnek hangzik a rendelet, nem olyan fekete-fehér, mint amilyennek elsőre tűnik.

Szerinte a rendelet elsősorban azokat célozza, akik már külföldön dolgoznak, de hazajárnak, akár hónapokat is itthon töltenek, vagy Magyarországon laknak és dolgoznak de a szürke- vagy feketegazdaságban nem bejelentetten dolgoznak, vagy egyszerűen nem gondolják fontosnak, hogy maguknak befizessék a társadalombiztosítási hozzájárulást.

„Valahogy mindenképpen ki kell szűrni az egészségbiztosítás potyautasait, akik nem vesznek részt a közteherviselésben, habár anyagilag ezt megtehetnék, és ezt egy ilyen kemény intézkedéssel lehet a legjobban elérni” - mondja Dózsa.

Szerinte ez kormányzati intézkedés – az egészségbiztosítási bevételek növelése mellett – kiemelten arról is szól, hogy a munkáltatók legyenek tudatosabbak, mert sokszor előfordul olyan, hogy a munkáltató levonja az alkalmazott béréből a tb összegét, de aztán nem fizeti be.

Dózsa úgy látja, hogy a törvény ezeket a fajta kijátszásokat vagy mulasztásokat próbálja kiküszöbölni, nem pedig a szegényebb rétegekkel szeretne kiszúrni. Szerinte a szegényebb rétegek számára a helyi önkormányzatoknak kell megoldásokat találniuk, vagy a szociális intézményrendszer más részeinek, például rendszeres szociális segélyeket nyújtaniuk azoknak, akik nem tudják fizetni az egészségügyi ellátásokat.

Éppen ezért szerinte a rendszer nincs is felkészülve arra az esetre, hogy valaki ott áll a beavatkozás után, és nem tudja kifizetni annak összegét, mert ez inkább szól az „elrettentésről”, népnevelő hatásról.

A maximum 750 ezer forintos díjat ugyan ő is soknak tartja, bár van olyan beavatkozás, például akut stroke vagy infarktus ellátás esetén, ami 1,5-2 millió forintba is kerülhet, mégis a havi megállapodás alapján fizetendő tb járuléknak a százszorosáról beszélünk. Úgy gondolja, hogy a magas összeg is leginkább az elrettentésről szól (ezen összegnek a fele is elegendő lenne ebből a célból), az orvosok és egészségügyi szakdolgozók mindenképp el fogják végezni a sürgősségi ellátáshoz szorosan kapcsolódó munkájukat. A költségek utólagos elszámolásának kérdése ezt követő finanszírozási kérdés lesz.

Egy újabb teher a szegénységben élőknek

Ezzel szemben Tasnádi Zsófia, az Emberség Erejével Alapítvány Élmény Tár Tanodájának egyik vezetője szerint a szegénységben élők körében most is sok olyan eset van, amikor valakinek tb-tartozás halmozódott fel, ezen pedig a szankciók nem fognak segíteni, hanem rontanak majd rajta.

„Főleg vidéken, például a mezőgazdaságban nagyon gyakori, hogy feketén dolgoztatnak embereket, akik után nem fizetnek tb-t. Az is előfordul, hogy valaki időről időre munka nélkül marad, de nem olyan sokáig, hogy például munkanélküli segélyt kérjen, közben pedig kimarad a tb-befizetés” - magyarázza Tasnádi.

Tasnádi szerint ezeken az embereken sokszor a munkanélküli segély sem segít, mert sokan valamilyen oknál fogva kiesnek ebből a rendszerből. Szerinte az új rendelet azokra a fiatalokra nézve is problémát fog jelenteni, akik kiestek az oktatásból, de még nincs munkájuk és munkanélküli segélyre sem jelentkeztek be. Tasnádi úgy gondolja, hogy a tudatlanság miatt sokan csak a kórházban fognak szembesülni azzal, hogy fizetniük kell.

„Ezek az emberek nem fogják tudni miből kifizetni a sürgősségi ellátást, mert ennél sokkal súlyosabb anyagi problémákkal küzdenek a mindennapi megélhetésért. Ez most egy olyan plusz költség lesz, amivel tervezniük kéne, de nem fognak tudni, ezért csak újabb tartozásaik lesznek, egyre inkább adósságspirálokba fognak kerülni” - magyarázza Tasnádi.

Mindez azért is lesz égető probléma, mert a mélyszegénységben élők általában nem örvendenek túl jó egészségügyi állapotnak, krónikus betegségekben szenvednek, és balesetek is könnyen érik őket, de egészen biztos, hogy nem fogják tudni kifizetni a sürgősségi ellátást utólag sem.

Emellett az Emberség Erejével Alapítvány ügyfelei attól is tartanak, hogy lesznek olyan esetek, amikor valakinek a NEAK kiszámlázza, hogy tartozása van, pedig valójában akkor dolgozott, és fizette a tb-t, csak az állami szervek között nem zajlott rendesen a kommunikáció. Tasnádi szerint ilyenre most is van példa.

Tasnádi abban is biztos, hogy a feketén dolgoztató munkáltatókat sem fogja érdekelni az új rendelet, nem fognak a munkásaik után társadalombiztosítást fizetni, ezért az egész probléma a szegénységben élőkre szakad majd.

A tb-törvénnyel kapcsolatban kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy megtudjuk, miért döntöttek mégis a sürgősségi ellátás fizetőssé tétele mellett, és mi fog történnie akkor, ha valaki nem tudja kifizetni az ellátás összegét. Kérdéseinkre nem kaptunk választ.