Az Orbán által annyit emlegetett osztrák laborban valamit jobban csinálnak, mint Magyarországon

Orbán Viktor a járvány első hullámában nem győzte hangoztatni, hogy milyen hasznos számunkra Ausztria, ahol hamarabb jelent meg a vírus, így az általuk kipróbált és bevált intézkedéseket követjük mi is. Erre mondta Orbán, hogy Ausztria a mi laboratóriumunk.

Míg az első hullám nagyon megütötte Ausztriát, a második egyelőre sokkal enyhébb. Így pláne nem érdektelen, hogy mit csinálnak ott. A magyarországi második hullám megjelenése előtt Orbán jelezte, hogy továbbra is figyelni az osztrákokat: „Szerintem a saját tapasztalatainkból induljunk ki először, ez a legfontosabb, és utána pedig a sógorokét, az osztrákok tapasztalatait is gyűjtsük be. Eddig így haladtunk, és ez a munkamódszer sikeres volt.”

Valami viszont mintha félre ment volna a megfigyelésben. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Orbán egyszerűen rossz számokat használ, amikor Ausztriáról beszél. A Kossuth Rádióban szeptember 18-án azt nyilatkozta, hogy „Adja Isten, hogy ne legyen igazam, de a napi megbetegedések száma meg fogja haladni az ezret, most nézem, Csehországban is felette van, Ausztriában is, szóval előbb-utóbb ez nálunk is bekövetkezik”. Nálunk valóban felment ezer fölé két nappal később, az osztrákoknál 900 fölé sem. (Ausztriában egyetlen egyszer volt a napi fertőzöttek száma ezer fölött, még március 26-án).

A napi fertőzöttek számának nagy jelentősége amúgy nincs, hiszen azt jeletősen befolyásolja, hogy hány tesztet végzünk. Magyarországon eddig összesen 697 473 vizsgálat történt, Ausztriában több mint a kétszerese, 1 569 992. Itthon majdnem harmadik hete nem tartjuk be a WHO ajánlását arról, hogy ha öt százalék felett van a pozitív tesztek aránya, akkor az azt jelzi, hogy több tesztet kell végezni.

Orbán a parlamentben is felemlegette Ausztriát a múlt héten. „A mai legfrissebb adatok szerint Oroszországban az új megbetegedések száma 5.960, az Egyesült Királyságban 4.429, Csehországban 2.044, Hollandiában 1.916, Németországban 1.685, Ausztriában 1.637, de ami a leginkább aggasztó, az, hogy Ausztriában a kórházi ellátásra szoruló, tehát nehéz helyzetbe került emberek száma egyetlen nap alatt 35 százalékkal emelkedett. És miután Ausztriát mi úgy tekintettük eddig – és azt hiszem, helyes, ha így járunk el ezután is –, hogy egyfajta laboratórium a számunkra, ami ott történik, az meg fog történni valamivel később Magyarországon is, ezt a számot komolyan kell venni.”

Itt megint nem stimmel az Orbán által említett adat arról, hogy hogyan alakult a napi fertőzötteket száma Ausztriában. Szeptember 21-én, amikor a miniszterelnök felszólalt a Parlamentben, 563 új osztrák fertőzöttet regisztráltak (nálunk jóval többet, 876-ot), előző nap 621-et (nálunk ekkor volt 1070). Vagyis két nap összesítése is kevesebb az Orbán által említett 1637-nél.

Orbán kitért a kórházban lévők számára is. Ez valóban relevánsabb információ, mint a tesztek alacsony száma miatt lényegében érdektelenné vált napi fertőzöttek száma.

A magyar miniszterelnök aggasztónak nevezte,hogy Ausztriában egyetlen nap alatt 35 százalékkal emelkedett a kórházi kezelésre szoruló koronások száma Ausztriában. Ez megintcsak nem olvasható ki a hivatalos osztrák számokból. Az viszont igen, hogy míg ausztus közepén több osztrák volt kórházban koronavírussal, most már a magyar számok magasabbak.

Orbán Viktor több interjúban is azt mondta, hogy bár nem lényegtelen a fertőzések száma, mert jó tudni, hogy pontosan hogyan halad ez a vírus, vagy hogyan sikerült megállítani, „de a lényeg, a legfontosabb, a döntő, hogy megmentsük az emberi életeket, ne haljanak meg. Tehát az elhalálozások száma az, amit én elsősorban nézek, mert a betegségből meg lehet gyógyulni. Biztos nem kellemes, megkínozza az embert ez a koronavírus-fertőzés, de nagyon sokan ebből fölépülnek”.

Ebből a szempontból sem állunk jól a második hullámban Ausztriához viszonyítva. Tavasszal az osztrákoknál magasabb volt a halálozások száma, mint nálunk, így egyelőre Ausztriában több az összes áldozat száma, mint nálunk. Ott most 790, nálunk 749.

De augusztus 20-a óta nálunk sokkal magasabb a halálozás. Ausztriában azóta 56 áldozata volt a koronavírusnak, nálunk 140.

Egymillió főre vetítve dupla annyi az áldozatok száma nálunk (14,32), mint az osztrákoknál (6,32) augusztus 20-a óta.

Szeptember 15-én Gulyás Gergely Bécsben azt mondta, hogy „a magyar és az osztrák kormány hasonló eszközökkel és intézkedésekkel védekezik a koronavírus-járvány ellen”. Részben igaz, mert Ausztriában sincs olyan nagyon nagy szigor, de azért pár intézkedésben szigorúbbak a magyaroknál. Annak érdekében, hogy csökkentsék a társadalmi érintkezéseket szeptember 21-től 10 főben korlátozták a zárt térben tartott értekezleteket, ünnepségeket, magánrendezvényeket (a temetések kivételt jelentenek, de az esküvők nem). Engedélyeznek nagyobb eseményeket is (bent 1500, kint 3000 főig), de csak akkor, ha ahhoz profi járványügyi intézkedéseket is biztosítanak, és regisztrálják a résztvevőket. (A bécsi Operabált nem fogják megtartani.) A maszkviselés zárt közösségi terekben kötelező, a bárokban csak az asztaloknál lehet inni, a pultnál nem, éttermekben csak az asztaloknál nem kötelező a maszk (de amíg valaki odasétál vagy wc-re megy, akkor már fel kell venni), ahogy szabadtéri piacokon és vásárokon is hordani kell. A síelőhelyeken előre betiltották a késő esti bulikat.

És többet tesztelnek, mint mi.