A brüsszeli fellebbviteli bíróság úgy döntött: II. Albert korábbi belga király a biológiai apja Delphine Boëlnek, aki ezentúl belga hercegnőként apja után felveheti a Saxe-Cobourg-Gotha nevet.
A közszolgálati RTBF közölte, hogy Boël gyerekei, Joséphine és Oscar mától szintén hercegnővé és herceggé válnak. Az egykori uralkodó házasságon kívül született, idén 52 éves gyerekének mostantól kijár a királyi fenség megszólítás is.
II. Albert 1993-ban lépett trónra. Hat évvel később a belga sajtó hírül adta, hogy a királynak az 1960-as években egy házasságon kívüli viszonyból van egy negyedik gyereke, egy lány. Az egykori uralkodó korábban visszautasította, hogy őt tekintsék Delphine Boël apjának.
Boël 2013 nyarán fordult bírósághoz, és DNS-vizsgálatot követelt. Az közölte, nem pénzt vagy rangot akar, csak bizonyosságot. A Boël keresete ügyében eljáró bíróság 2018 októberében a DNS-vizsgálat elvégzésére kötelezte a most 86 éves egykori uralkodót, aki előbb a semmitőszékhez fordult, majd hosszú jogi huzavona után úgy döntött, hogy eleget tesz a bíróság határozatának.
A belga alkotmány értelmében a király személye sérthetetlen, érinthetetlen, nemcsak büntetőjogi, hanem polgári jogi értelemben is: vele szemben semmilyen eljárás nem indítható, vagyis szó szerint a törvények fölött áll. A mentelmi jog viszont csak addig illeti meg, amíg ő az uralkodó, márpedig II. Albert egészségügyi okok miatt 2013-ban lemondott a trónról legidősebb fia, Fülöp javára.
Idén január végén a korábbi uralkodó ügyvédjei útján azt jelentette be, hogy az apasági teszt eredménye szerint ő a biológiai apja Delphine Boëlnek.
II. Albert korábban már félig-meddig beismerte, hogy az 1960-as évek végén viszonya volt valakivel. A király az 1999-es karácsonyi üdvözletében azt mondta, hogy több mint 30 évvel korábban házassága komoly válságba került, amin sikerült túljutniuk. (MTI)