Új-Kaledónia népszavazáson erősítette meg, hogy nem akar függetlenséget, hanem francia gyarmat akar maradni

A jogosultak 53,26 százaléka nemmel szavazott a függetlenségről tartott népszavazáson a Csendes-óceáni, Ausztráliától bő ezer kilométerre keletre fekvő, 270 ezres lakosú Új-Kaledóniában. A részvétel igen magas, 85,6 százalékos volt.

A néhány szigetből álló országot 1853-ban csatolták a francia gyarmatbirodalomhoz, a franciák büntetőtelepnek használták és évtizedekig főleg politikai foglyokat - például a párizsi Kommün szervezőit - küldték ide. Később megtalálták azt, amiért a szigetek máig Franciaország tengerentúli területeinek számítanak: a nikkelt. Itt található ugyanis a Föld nikkelkészletének a negyede.

Miután a lakosság 40 százalékát kitevő kanak őslakosság és a populáció harmadára rúgó francia eredetűek között a nyolcvanas években fellángolt az erőszak, 1998-ben megkötötték az úgynevezett Noumeai Egyezményt, aminek értelmében 2002 és 2022 között háromszor tarthatnak függetlenségi népszavazást. Ez volt a második alkalom, két évvel ezelőtt a mostaninál valamivel nagyobb arányban - 56,7 százalékban - szavaztak a függetlenség ellen.

A szigetek gazdasága a nikkelkincs és a turizmus ellenére nagyban függ az évi 1 milliárd 300 millió eurós francia költségvetési támogatástól.