A néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek ismét együtt követelik a jogállamisági mechanizmust

Kedden az EP-ben domináns, nagy többséget képviselő négy mérsékelt frakció vezetői ismét közös levélben sürgették a jogállamisági mechanizmus és az EU költségvetésének összekapcsolását.

Az Európai Parlamentnek - mint az összes tagállamnak is - vétójoga van a költségvetés, és a hozzá kapcsolt 750 milliárd eurós mentőcsomag elfogadásakor. Az EP most megerősítette, hogy erős jogállamisági feltételrendszer nélkül nem tudják támogatni a költségvetést.

A négy frakció vezetői - néppárt, szocialisták, liberálisok és zöldek - már februárban is megírták, hogy ragaszkodnak ehhez, de most, hogy a Tanácsban elakadni látszik az ügy, még határozottabban újra sürgetik az ügyet.

A levélben azt követelik, hogy az Európai Bizottság joga legyen a szankciók kezdeményezése, és azt a Tanács csak minősített többségi szavazással írhassa felül. Ez az eljárásrend sokkal szigorúbb, mint az Európai Tanács előtt lévő javaslat, ami alapján a szankciók élesítéséhez kellene minősített többségi szavazás.

Az EP-frakciók vezetői ahhoz is ragaszkodnak, hogy a szankciókat általában a jogállamisági intézmények gyengítéséért lehessen kivetni. A Tanács előtt lévő mostani, a német elnökség által benyújtott javaslat szerint csak az EU-s pénzek elosztásával kapcsolatos intézményi problémák (korrupcióval szembeni engedékenység) lehetne oka szankciók kivetésének.

Az EP vezető politikusai szerint minimum a bíróságok függetlenségét is vizsgálni kellene, de kitérnek a sajtószabadság helyzetére is a levélben. Azt akarják, hogy a múlt héten először megjelent, a Bizottság által készített jogállamisági osrszágjelentések legyenek a kiindulópontjai az eljárásoknak, amit egy független szakértőkből álló testület egészíthetne ki a javaslataival.

Azt is követelik, hogy a kormányoktól elvett támogatásokat más szereplő még megpályáztathassa az adott országokban. Ebben az esetben például az Európai Bizottság intézné a közbeszerzéseket, pályázatokat, és nem a magyar kormány bürokratái, amennyiben Magyarországot is szankció érné.

A levélben felsorolnak számos problémát, tagállamok konkrét megnevezése nélkül. Ezek között olyanok vannak, mint például:

• kormányzati támadások a sajtószabadság és a civil szervezetek ellen,
• normává vált, hogy kormányközeli oligarchák vegyék át a sajtó felügyeletét,
• a demokrácia intézményeit meggyengítik,
• a bírákat félelemben tartják és elhallgattatják, aláásva az európai igazságszolgáltatás pártatlanságát,
• maroknyi ember kezében vannak az állami pénzek és a közbeszerzések, a korrupció a napi működés alapjává vált.

Az ilyen jelenségek megfékezésére követelik a mechanizmust a Tanácstól.