A várakozásokkal ellentétben nem hoztak ítéletet kedden a Kúrián a darnózseli hentes, N. János ügyében, akit azzal vádoltak, 2014-ben megölte és feldarabolta feleségét, Juditot.
A tárgyaláson a vádlott, aki szabadlábon védekezett, nem kívánt részt venni, ezt ügyvédjével üzente meg. Azonban a tárgyalás közben, a szünet után a bíró bejelentette, hogy N. János őrizetbe vételéről döntöttek. Mint mondta, olyan súlyú bűncseleménnyel vádolják a férfit, amelynek büntetési tétele miatt jogosan merülhet fel az aggály, hogy megkísérel megszökni, elrejtőzni.
Tavaly ősszel másodfokon a Győri Ítélőtáblán bűnösnek találták az emberölés vádja alól korábban felmentett N. Jánost halált okozó testi sértés vádjában. Akkor halmazati büntetésként 7 év börtönt kapott. Az ügy azért folytatódott a Kúrián, mert az ügyész súlyosítást kért, a vádlott ügyvédje felmentést, az áldozat családja pedig azt: mondják ki az emberölést.
Kedden a Kúrián a legfőbb ügyész képviselője beszédét azzal kezdte, sajnálatos, hogy hazánkban ilyen gyakori a gyilkossággal végződő családon belüli erőszak. Szerinte a Győri Ítélőtáblán helyesen állapították meg, hogy a vádlott bűnös, és másodfokon a megfelelő logikai következtetéseket vonták le, ami korábban elmaradt. Az ügyész szerint nem tévedtek a minősítésben sem, azaz hogy N. Jánost nem emberölésért ítélték el. Törvénysértően enyhének tartotta viszont a büntetés mértékét, tehát a 7 év börtönt, melybe beleszámítanák az előzetesben töltött 29 hónapot. Kiemelte, hogy a holttest megsemmisítésének módja rendkívül kegyeletsértő volt. A másodfokú ítélet változtatását kérte annyiban, hogy a büntetés mértékét súlyosítsák.
„Ez egy tettenért darabolós gyilkosság”
- mondta a sértetti ügyvéd, Gál András, aki többségében egyetértett az ügyésszel, de mégsem egészen. Hangsúlyozta, Judit családja számára elfogadhatatlanok az eddig hozott ítéletek. Szerinte nem kell videófelvétel ahhoz, hogy egy ilyen ügyben, ahol ilyen sok bizonyíték van, összerakja az ember, hogy a vádlott nem csak úgy valamilyen formában vett részt a gyilkosságban. Szerinte nemcsak azért logikus, hogy N. János követte el a bűncselekményt, mert a férfi az eljárás során többségében hallgatott, hanem mert arról a kevésről, amit elmondott, utóbb mindig kiderült, hogy egyszerűen nem igaz.
„Miért kellett a vádlottnak megsemmisítenie Judit holttestét?” - tette fel a kérdést. Ha nem ő követte el a gyilkosságot, ezzel csak bajba sodorta volna magát, így nincs ésszerű magyarázat arra, hogy miért darabolta fel és égette el felesége maradványait. „Úgy akarta megrendezni a sértett halálát, hogy semmilyen bizonyíték ne legyen annak bekövetkeztére, a sértett 'tűnjön el', de nem egy nyilvánvaló bűncselekmény által, mert pontosan tudta, hogy akkor ő elsőszámú gyanúsított lenne” - mondta Gál András.
Az ügyvéd szerint az áldozat családja számára nem érthető és nem elfogadható, hogy a bíróság szerint a tettes szándéka nem az volt, vagy legalábbis nem biztos, hogy az volt, hogy Judit halálát okozza.
A vádlott ügyvédje, Jován László sokat nem tett hozzá ahhoz, amit a Győri Ítélőtáblán elmondott. A másodfokon hozott ítéletről azt mondta, elhangzott, hogy elkövetési magatartás nem állapítható meg. Szerinte a Győri Ítélőtábla a közhangulat nyomására hozott szubjektív döntést N. János ügyében. Az ügyvéd az indítékot is megkérdőjelezte, mint mondta, rengeteg házaspár válik el egymástól. Szerinte az N. János és Judit közötti vitát részben a sajtó igyekezett felnagyítani.
Az ügyben várhatóan egy hét múlva hoznak ítéletet.
Judit történetéről korábban mi is forgattunk.