Bűnösnek találta halált okozó testi sértés vádjában a Győri Ítélőtábla N. Jánost, akit korábban felmentettek az emberölés vádja alól. Halmazati büntetése 7 év börtön, melybe beleszámítják az előzetesben letöltött 29 hónapot. 

Kedden a Győri Ítélőtáblán másodfokon hoztak ítéletet N. János, a darnózseli hentes ügyében, akit felesége, Judit meggyilkolásával vádoltak meg és mentettek fel korábban. Az első felmentő ítéletet a bíró azzal indokolta, hogy a halál okát a szakértők nem tudták megállapítani, így az emberölés nem bizonyítható.  

N.-né Kovács Juditot 2014 májusában ölték meg, a gyilkossággal hentes végzettségű férjét vádolták meg, akivel éppen válófélben voltak. Annak ellenére, hogy egy védett tanú látta, ahogy a férfi kiszórja egy zsákból felesége maradványait a közeli Zseli-réten, és számtalan közvetett bizonyíték szólt ellene, a bíróság kétszer is felmentette. N. János korábban bántalmazta a nőt, ezért a bíróság próbára bocsátotta, az áldozat a próbára bocsátás lejárta előtt halt meg.

A két héttel ezelőtti tárgyaláson az ügyész azt mondta, szerinte elsőfokon téves ténybeli következtetést vontak le, a következtetéseket ésszerűtlennek, logikátlannak minősítette. Megismételte, hogy a vádlott ellen szólnak a cellainformációk, és a körülmény, hogy a körözés után letagadta, hogy tud-e felesége sorsáról, pedig akkor már minden bizonnyal a holttestet is megsemmisítette. Azt indítványozta, hogy mivel az emberölés nem bizonyítható, halált okozó testi sértésért vonják felelősségre N. Jánost. Minősítő tényezőként említette, hogy a férfi a bűncselekményt akkor követte el, amikor még a felesége korábbi megverése miatt próbaidőn volt, illetve azt, hogy a holttest megsemmisítésének módja rendkívül kegyeletsértő volt.

A sértetti ügyvéd, Dr. Gál András is a vádlott bűnösségének kimondását kérte, de más minősítéssel. Ő azt szerette volna elérni, hogy mondják ki, hogy emberölés történt. Szerinte számos bizonyíték van arra, hogy N. János a gyilkosságot előre megtervezte, nehezítette az eljárást, és konkrétan tetten érték, amikor felesége belső szerveinek maradványait szórta ki. Akkor azt mondta, reméli, nem most készült tökéletes recept arra, hogyan lehet végrehajtani a tökéletes gyilkosságot. 

Kedden a bíró, Dr. Kovács Tamás az indoklás során azt mondta, továbbra sem tartják minden kétséget kizáróan bizonyosnak, hogy a nő halálát N. János szándékosan okozta, így a számára kedvezőbb vádpontban ítélték el, nem pedig emberölésért. Kiemelte, hogy aggasztó a családon belüli erőszak egyre gyakoribbá válása, és hogy Judit holttestének eltüntetési módja milyen durva és kegyeletsértő volt. 

Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárás során véleménye szerint minden releváns körülményt megvizsgált, így a gyermekelhelyezési és vagyonmegosztási vitákat is. Szerinte ezek a feszültségek valamiféle nyugvóponton voltak a bűncselekmény elkövetése előtt, és Judit döntése, hogy a gyerekek kedvéért a válás lezárultáig hazaköltözik, a vádlottat kimozdította ebből a nyugalmi állapotból, és valamilyen megoldást keresett. Megismételte, hogy mi minden volt bizonyított - például az, hogy a vádlott hazudott arról, hogy hol volt a bűncselekmény idején, vagy hogy az áldozat DNS-ét megtalálták a kocsija csomagtartójában. Arra vonatkozó bizonyíték, hogy Judit halálát valami más - hirtelen megbetegedés, öngyilkosság, egy kívülálló beavatkozása, vagy egy balesetszerű történés - okozta, nem került elő. Az viszont bizonyított, hogy maradványait N. János szórta szét a réten. A bizonyítékok mind arra utalnak, hogy senki más nem köthető ehhez a bűncselekményhez, mint a vádlott. Bár a másodfokú bíróság különböző - például kizárásos - módszerekkel igyekezett megállapítani, hogy bűnös-e a vádlott, a bíró hozzátette, hogy van egyfajta ésszerűség, és ez alapján is minden arra mutat, hogy felesége halálát a vádlott okozta. Azt, hogy egy védett tanú látta, hogy felesége maradványait egy rétre szórja, a bíró tettenérésszerű eseménynek nevezte. A bíró megismételte, másodfokon is arra jutottak, hogy a tényállások hiányossága miatt N. Jánost emberölésért nem lehet elítélni. Súlyosító körülményként értékelte a bíróság a holttest kegyeletsértő megsemmisítését. A büntetés kiszabásánál figyelembe vették azt is, hogy a bűncselekmény óta öt és fél év telt el. 

Az ügyész a büntetés súlyosbítását, a vádlott ügyvédje az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. N. János bejelentette, hogy fellebbezni kíván az ítélet ellen. Az ügyész indítványozta a férfi letartóztatását, ezt a bíróság elutasította. A döntés ellen az ügyész fellebbez.

Judit történetéről a közelmúltban mi is forgattunk.