Az elemeknek kitéve, egy kopár földnyelven tengődik több ezer ember az „új Moria” menekülttáborban

eu
2020 október 07., 15:39

Teljesen felépült a görögországi Leszbosz szigetén az a sátortábor, amelyet az egy hónapja leégett Moria táborból elmenekült több ezer menedékkérő számára hoztak létre a görög hatóságok.

A sajtóban olvasható beszámolókból azonban úgy tűnik, az új tábor építésével nem sikerült jobb körülményeket teremteni a szigeten menedékkérelmük elbírálására váró tömegeknek.

Az új tábort eleve egy olyan területen húzták fel, ami az alkalmatlan táborhelyek iskolapéldája: egy Kara Tepe (görögül fekete domb) névre hallgató tengerparti szigetrészre, egy korábbi katonai lőtér helyére, ahol se fa, se rendes talaj nincsen a Guardian riportja és az AFP hírügynökség fotói alapján. Ellenben nagyon közel a tenger, az ezzel járó folyamatos széllel és áradás-veszéllyel.

A helyszín katonai múltja miatt pedig felreppent az aggodalom, hogy ólommal szennyezett lehet a tábor területének talaja, ami súlyos mérgezést okozhat az emberek, de főleg a gyerekek szervezetében, írja az AlJazeera.

photo_camera Életkép az új táborban 2020. szeptember 28-án Fotó: Vassilis A. Poularikas/NurPhoto via AFP

2019 januárjában jártam a menekülthelyzetről riportot készíteni Leszbosz szigetén, amikor még létezett a moriai menekülttábor, és a mellette található olajfaültetvény fái között elterülő informális sátortábor. A szigeten a telek nagyon csapadékosak, a riportút egy hete alatt végig, minden nap ömlött az eső, ami komoly próba elé állította a sátrakat, és sárdagonyává tette a sátortáborok környezetét. De azok legalább valamennyire szélvédett helyen és fák alatt álltak ellentétben az új tábor épületeivel.

Most még nincsenek nagy esők, a táborlakók inkább az étel rossz minőségére és a rossz higiéniai körülményekre panaszkodnak:

  • az elegendő vezetékes víz hiányára, ami miatt sokan a tengerben kényszerülnek mosni a ruháikat,
  • vagy a mobilvécék szörnyű állapotára, ami miatt sokan inkább elgyalogolnak a közeli kisváros valamelyik kávézójába, ha rájuk jön a szükség.

A tábor lakói azonban nem hagyhatják el bármikor a létesítményt, kizárólag reggel 8 és este 8 óra között, vasárnap kivételével.

photo_camera Mosás az új tábor melletti tengerpart-szakaszon Fotó: Vassilis A. Poularikas/NurPhoto via AFP

A menedékkérők és az őket segítő szervezetek körében a legnagyobb felháborodást mégis az okozza, hogy a görög hatóságok a nagy tábor felhúzásával párhuzamosan két másik, sokkal jobb körülményeket biztosító tábor bezárásáról döntöttek. Ezek ráadásul kifejezetten „sérülékeny csoportok” ellátására szolgáltak eddig: a Kara Tepe táborban (ez nem azonos az új táborral) családok éltek, a Pikpa táborban pedig fogyatékos emberek, LMBTQ kisebbségek, vagy éppen egyedül utazó nők kaptak védett szálláshelyet.

photo_camera Életkép a Pikpa táborból, 2016 augusztusán Fotó: LOUISA GOULIAMAKI/AFP

Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szerint a tábor bezárásának híre azért is aggasztó, mert a szigeten pont ezeknek a sérülékeny csoportoknak volt eddig is nagyon nehéz a biztonságos elhelyezése. A menekültügyi hatóságok ugyan időről időre lehetővé teszik kisebb-nagyobb számú embernek, hogy a táborokból akár a szigeten, akár a szárazföldön önálló lakásba, esetleg kisebb táborokba költözzenek, de a Moriában ott jártamkor is sok olyan emberrel találkoztam, akiről a szigeten dolgozó önkéntesek azt mondták, sérülékenyként már rég máshol kellene lennie.

A görög hatóságok azt állítják, igyekeznek felgyorsítani a Kara Tepe és Pikpa táborokban élők menedékkérelmét. Ez azt jelentené, hogy aki megkapja a menekültstátuszt, az továbbutazhat a görög szárazföldre, aki viszont nem, azt őrizetbe veszik, míg lehetségessé nem válik a visszaküldése. (Guardian, AlJAzeera)