„A kormány keleti nyitás stratégiája beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Azok a kapcsolatok, amiket létrehoztunk a kelet országaival, azok mind-mind előnyöket jelentenek Magyarország és a magyar vállalatok számára politikai és gazdasági szempontból is”, jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken, miután fogadta Mukhtar Tileuberdi kazah külügyminisztert.
Szijjártó Péter szerint kiemelt figyelem fordít a magyar kormány Közép-Ázsiára, hiszen a térség rendkívül gyors növekedési ütemet mutat. Kazahsztán különösen jó a kapcsolat, többek közt azért is, mert mindkét ország tagja a Türk Tanácsnak, tette hozzá.
„Mikor mi a türk országok együttműködéséhez csatlakoztunk, azt nem azért tettük, hogy még egy szervezetet tudjunk írni azoknak a sorába, amelyeknek munkájában részt veszünk,”
mondta újságírói kérdésre válaszolva a külügyminiszter. Szijjártó szerint Magyarország azért vesz részt a testületben mint megfigyelő, mert „azt a kulturális és történelmi közös örökséget és hagyományt szeretnék komolyan venni,” másrészt a mindennapi együttműködést gyakorlati hasznait élvezni. Példaként említette, hogy az első hullám során Kína mellett Kazahsztántól, Üzbegisztántól, Azerbajdzsántól és Törökországtól kapott segítséget. Szintén riporteri kérdésre közölte:
az idei Orbán-Putyin találkozó nem került le a napirendről, eredetileg az év végére tervezték Moszkvába, csak a világjárvány közbeszólt, „a bizonytalanságot nem valamelyik a fél bizonytalansága okozza”.