Honnan veszik Orbánék, hogy a magyarok nem akarnak szigorúbb intézkedéseket?

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Orbán Viktor és kormányának tagjai minden adandó alkalommal elmondják, hogy hiába jár ezer körül már hetek óta az új koronavírusos fertőzöttek napi száma, nem lesznek újabb, a mindennapi életet korlátozó intézkedések, mert a magyar emberek ezt nem akarják. Ezt a járvány kezeléséről szóló nemzeti konzultációból olvasta ki a kormány, amelyre ugyan egy ideje már napi szinten hivatkozik, az eredményét csak október 9-én hozta nyilvánosságra.

Szerencsére azért nem csak a kormány végez közvélemény kutatásokat, más forrásból is meg lehet tudni, hogy mit gondolnak a járványról és az intézkedésekről a emberek, ahogy azt is, hogyan viselkedtek az elmúlt hónapokban. Ilyen adatokat gyűjt például a dániai Aarhus egyetemen folytatott HOPE - How Democracies Cope with COVID-19 projekt, amely az Egyesült Államokban és hét európai országban, köztük Magyarországon is rendszeres online kérdőíves kutatásokat végez a járványra adott reakciókról. A magyar adatokról a kutatócsoport magyar kutatója, Bor Alexander készített egy gyors elemzést (amelyet a linkre kattintva tud letölteni), amiből kiderül, hogy Orbán Viktornak igaza is van, meg nem is:

A magyarok nincsenek a szigorítások ellen, bár kevésbé támogatják azokat, mint tőlünk nyugatabbra. Cserébe kevésbé is félnek a járványtól, és maguktól nem is zárkóznak el a társas élettől. A kutatáshoz a nyolc országban több hullámban kérdeztek országonként 500 embert a lekérdezés minden hullámában, így összesen több, mint 85 ezer fő válaszolt a kérdésekre, köztük több, mint 10 ezer magyar. Az adatokat kor és nem csoportok, régió, iskolai végzettség, háztartás mérete és típusa alapján súlyozták

Tudják, mégse teszik

A járványhoz és az azt kezelő intézkedésekhez való hozzáállás alapja nyilván az, hogy ki mennyire retteg a betegségtől, valamint annak társadalmi és gazdasági hatásaitól. Orbán Viktor, Varga Mihály, Gulyás Gergely és még sok másik kormánytag azt szereti ismételgetni, hogy míg a járvány első hullámában a magyarok inkább attól féltek, hogy megbetegszenek, emiatt pedig bezárkóztak, most már jobban félnek attól, hogy elveszítik az állásukat vagy tönkremegy a vállalkozások, vagyis kevésbé támogatják a szigorú karantént. 

A HOPE csapata által gyűjtött adatok ezt ebben a formában nem teljesen igazolják, de az tény, hogy a magyarok általánosságban kevésbé félnek a járványtól, mint tavasszal. A járvány első hulláma alatt még a magyarok közel 80 százaléka mondta, hogy valamennyire fél a járványtól, a nyáron ez már 60 százalék alá csökkent, majd júliustól megint emelkedni kezdett, de nem tért vissza a tavaszi szintre. Az is érdekes, hogy 8 vizsgált ország közül Magyarországon volt a legalacsonyabb a félelem szintje tavasszal is, és most is csak egy kicsit félünk jobban, mint a németek, ahol arányaiban jóval kevesebb az újonnan regisztrált fertőzött a második hullámban. 

Grafika: HOPE/Bor Alexander

Ha egy kicsit lebontjuk, hogy pontosan mitől tartanak a magyarok, és mitől nem, akkor azt látjuk, hogy a magyarok valóban rettegnek attól, hogy a járvány hazavágja a gazdaságot, 10 megkérdezettből 8 embert leginkább ez tart ébren éjszaka. Ez viszont - a kormánytagok állításával ellentétben - nem nőtt, sőt, valamennyire csökkent tavasz óta, amikor még inkább 10-ből 9 volt a gazdaság miatt aggódók aránya. Ebben amúgy nagyjából követi Magyarország a nemzetközi trendet, a nyolc vizsgált országban nincs igazán komoly eltérés abban, hogy mindenki nagyon izgul a megélhetése miatt. 

Mitől tartanak a járvány kapcsán a magyarok?Grafika: HOPE/Bor Alexander

Abban igaza van a kormánynak, hogy a magyarok jóval kevésbé izgulnak már a családjuk és saját maguk egészsége miatt, tavasszal még 80 százalékot töltött ez el aggodalommal, októberre ez 60 százalékra csökkent. Ennél többen izgulnak amiatt, hogy az egészségügyi rendszer képes-e ellátni a megbetegedőket, illetve hogy a társadalom tud-e segíteni a leghátrányosabb helyzetű embereken a járvány idején. 

Annak ellenére, hogy az adat szerint a magyarok egyre inkább tartanak a második hullámtól, az is kiderült a HOPE felméréséből, hogy a viselkedésükön ez cseppet sem látszik: ahogy az emberek kiszabadultak a karanténból a nyáron, rögtön duplájára nőtt a napi kontaktusaik száma - vagyis több emberrel töltött több mint két percet, közelebb, mint két méter -  és ez nem esett vissza komolyabban, esetszámok növekedése ide, növekvő félelmek oda. A magyar válaszadók a barátaikkal és rokonaikkal is többet találkoznak, mint tavasszal (bár nem annyit, mint más országokban élők), de az idegenekkel való kontaktus nőtt meg igazán, ami egészen a közelmúltig a legmagasabb volt a nyolc ország között. 

Grafika: HOPE/Bor Alexander

Mindeközben pedig például kevesebbszer mosnak kezet, mint tavasszal, amikor sokkal kevesebb emberrel találkoztak, valószínűleg azért, mert kevesebb időt töltöttek a lakásukon kívül. Igaz, még így is sokkal többször, napi közel 10-szer mosnak kezet a magyarok, mint a dánokat leszámítva bármely más, a kutatásban szereplő ország polgárai. Maszkot pedig csak az olaszok viselnek többet nyilvános helyen. Viszont a magyar válaszadók 90 százaléka úgy tartja magáról, tudja, mit kell vagy kellene tenni a járvány idején, hasonlóan a hét másik ország polgáraihoz. Vagyis annak ellenére találkoznak többet emberekkel és mosnak kevesebbszer kezet, hogy úgy érzik, tudják, ezzel nő a vírus terjedésének kockázata. 

Nem kell a szigor?

A HOPE projektben összegyűjtött adatok alapján nem egyértelmű, hogy a magyarok ne támogatnának szigorúbb intézkedéseket a járvány második hulláma alatt, még ha maguktól nem is tartanak önkéntes karantént. A megkérdezett magyarok közel nagyjából kétharmada támogatta a nyilvános események és a száz főnél nagyobb magánesemények tiltását, és nagyjából 80 százaléka a külföldiek beutazásának korlátozását és a kötelező maszkviselést. Az iskolák és munkahelyek bezárása ennél népszerűtlenebb, de így is a megkérdezettek közel fele gondolja azt, hogy ezeket meg kellene lépni. 

Milyen járvány elleni intézkedéseket támogatnak a magyarok?Grafika: HOPE/Bor Alexander

Viszont a maszkviselést leszámítva, nemzetközi összehasonlításban szinte minden kategóriában a magyarok a legmegengedőbbek. Dániában és az Egyesült Királyságban például a megkérdezettek közel 70 százaléka bezárná a munkahelyeket, az amerikaiak 70 százaléka támogatja az iskolát bezárását, a britek 75 százaléka pedig a belföldi utazásokat is korlátozná. A legtöbb kérdésben viszont nincs igazán nagy eltérés a magyar és a többi országbeli válaszadói attitűdjei közül, talán a tömegközlekedés és a belföldi utak korlátozását leszámítva.

A HOPE kutatásának eredményei amúgy nem térnek el nagyon a nemzeti konzultációtól, ami azért is érdekes, mert a kormány saját felmérése szerint is lenne támogatottsága a nagyobb szigornak. A rendezvények korlátozását a konzultáció szerint is az emberek 79 százaléka támogatja, az iskolák bezárásának támogatottsága pedig még nagyobb is a kormányzati felmérés szerint, mint amit a HOPE mért, 69 százalék. 

Sőt, a nemzeti konzultáció szerint a válaszadók 59 százaléka támogatná a kijárási korlátozások bevezetését.Ezek alapján tényleg kicsit megalapozatlannak tűnik, hogy a kormányzati kommunikáció szerint a népakarattal megegyező döntéseket hoznak a járvány kezelésére. 

Összességében elmondható a konzultáció és a HOPE felmérése alapján is, hogy a magyarok attitűdjei nem térnek el igazán lényegesen más európaiakétól, legfeljebb egy kicsit kevésbé veszik komolyan a járványt. Ahogy a magyar kormány reakciói sem térnek el nagyon radikálisan más európai országok reakcióitól, amelyek szeretnék széleskörű korlátozások nélkül megúszni járvány második hullámát. 

Már nyomdában a MAKRO

Lépj be a Körbe október 20-ig, hogy október végén neked is küldjünk egy tiszteletpéldányt.

Belépek
Kapcsolódó