Honnan veszik Orbánék, hogy a magyarok nem akarnak szigorúbb intézkedéseket?

járvány
2020 október 10., 05:55

Orbán Viktor és kormányának tagjai minden adandó alkalommal elmondják, hogy hiába jár ezer körül már hetek óta az új koronavírusos fertőzöttek napi száma, nem lesznek újabb, a mindennapi életet korlátozó intézkedések, mert a magyar emberek ezt nem akarják. Ezt a járvány kezeléséről szóló nemzeti konzultációból olvasta ki a kormány, amelyre ugyan egy ideje már napi szinten hivatkozik, az eredményét csak október 9-én hozta nyilvánosságra.

Szerencsére azért nem csak a kormány végez közvélemény kutatásokat, más forrásból is meg lehet tudni, hogy mit gondolnak a járványról és az intézkedésekről a emberek, ahogy azt is, hogyan viselkedtek az elmúlt hónapokban. Ilyen adatokat gyűjt például a dániai Aarhus egyetemen folytatott HOPE - How Democracies Cope with COVID-19 projekt, amely az Egyesült Államokban és hét európai országban, köztük Magyarországon is rendszeres online kérdőíves kutatásokat végez a járványra adott reakciókról. A magyar adatokról a kutatócsoport magyar kutatója, Bor Alexander készített egy gyors elemzést (amelyet a linkre kattintva tud letölteni), amiből kiderül, hogy Orbán Viktornak igaza is van, meg nem is:

A magyarok nincsenek a szigorítások ellen, bár kevésbé támogatják azokat, mint tőlünk nyugatabbra. Cserébe kevésbé is félnek a járványtól, és maguktól nem is zárkóznak el a társas élettől. A kutatáshoz a nyolc országban több hullámban kérdeztek országonként 500 embert a lekérdezés minden hullámában, így összesen több, mint 85 ezer fő válaszolt a kérdésekre, köztük több, mint 10 ezer magyar. Az adatokat kor és nem csoportok, régió, iskolai végzettség, háztartás mérete és típusa alapján súlyozták

Tudják, mégse teszik

A járványhoz és az azt kezelő intézkedésekhez való hozzáállás alapja nyilván az, hogy ki mennyire retteg a betegségtől, valamint annak társadalmi és gazdasági hatásaitól. Orbán Viktor, Varga Mihály, Gulyás Gergely és még sok másik kormánytag azt szereti ismételgetni, hogy míg a járvány első hullámában a magyarok inkább attól féltek, hogy megbetegszenek, emiatt pedig bezárkóztak, most már jobban félnek attól, hogy elveszítik az állásukat vagy tönkremegy a vállalkozások, vagyis kevésbé támogatják a szigorú karantént.

A HOPE csapata által gyűjtött adatok ezt ebben a formában nem teljesen igazolják, de az tény, hogy a magyarok általánosságban kevésbé félnek a járványtól, mint tavasszal. A járvány első hulláma alatt még a magyarok közel 80 százaléka mondta, hogy valamennyire fél a járványtól, a nyáron ez már 60 százalék alá csökkent, majd júliustól megint emelkedni kezdett, de nem tért vissza a tavaszi szintre. Az is érdekes, hogy 8 vizsgált ország közül Magyarországon volt a legalacsonyabb a félelem szintje tavasszal is, és most is csak egy kicsit félünk jobban, mint a németek, ahol arányaiban jóval kevesebb az újonnan regisztrált fertőzött a második hullámban.

photo_camera Grafika: HOPE/Bor Alexander

Ha egy kicsit lebontjuk, hogy pontosan mitől tartanak a magyarok, és mitől nem, akkor azt látjuk, hogy a magyarok valóban rettegnek attól, hogy a járvány hazavágja a gazdaságot, 10 megkérdezettből 8 embert leginkább ez tart ébren éjszaka. Ez viszont - a kormánytagok állításával ellentétben - nem nőtt, sőt, valamennyire csökkent tavasz óta, amikor még inkább 10-ből 9 volt a gazdaság miatt aggódók aránya. Ebben amúgy nagyjából követi Magyarország a nemzetközi trendet, a nyolc vizsgált országban nincs igazán komoly eltérés abban, hogy mindenki nagyon izgul a megélhetése miatt.

Mitől tartanak a járvány kapcsán a magyarok?
photo_camera Mitől tartanak a járvány kapcsán a magyarok? Grafika: HOPE/Bor Alexander

Abban igaza van a kormánynak, hogy a magyarok jóval kevésbé izgulnak már a családjuk és saját maguk egészsége miatt, tavasszal még 80 százalékot töltött ez el aggodalommal, októberre ez 60 százalékra csökkent. Ennél többen izgulnak amiatt, hogy az egészségügyi rendszer képes-e ellátni a megbetegedőket, illetve hogy a társadalom tud-e segíteni a leghátrányosabb helyzetű embereken a járvány idején.

Annak ellenére, hogy az adat szerint a magyarok egyre inkább tartanak a második hullámtól, az is kiderült a HOPE felméréséből, hogy a viselkedésükön ez cseppet sem látszik: ahogy az emberek kiszabadultak a karanténból a nyáron, rögtön duplájára nőtt a napi kontaktusaik száma - vagyis több emberrel töltött több mint két percet, közelebb, mint két méter - és ez nem esett vissza komolyabban, esetszámok növekedése ide, növekvő félelmek oda. A magyar válaszadók a barátaikkal és rokonaikkal is többet találkoznak, mint tavasszal (bár nem annyit, mint más országokban élők), de az idegenekkel való kontaktus nőtt meg igazán, ami egészen a közelmúltig a legmagasabb volt a nyolc ország között.

photo_camera Grafika: HOPE/Bor Alexander

Mindeközben pedig például kevesebbszer mosnak kezet, mint tavasszal, amikor sokkal kevesebb emberrel találkoztak, valószínűleg azért, mert kevesebb időt töltöttek a lakásukon kívül. Igaz, még így is sokkal többször, napi közel 10-szer mosnak kezet a magyarok, mint a dánokat leszámítva bármely más, a kutatásban szereplő ország polgárai. Maszkot pedig csak az olaszok viselnek többet nyilvános helyen. Viszont a magyar válaszadók 90 százaléka úgy tartja magáról, tudja, mit kell vagy kellene tenni a járvány idején, hasonlóan a hét másik ország polgáraihoz. Vagyis annak ellenére találkoznak többet emberekkel és mosnak kevesebbszer kezet, hogy úgy érzik, tudják, ezzel nő a vírus terjedésének kockázata.

Nem kell a szigor?

A HOPE projektben összegyűjtött adatok alapján nem egyértelmű, hogy a magyarok ne támogatnának szigorúbb intézkedéseket a járvány második hulláma alatt, még ha maguktól nem is tartanak önkéntes karantént. A megkérdezett magyarok közel nagyjából kétharmada támogatta a nyilvános események és a száz főnél nagyobb magánesemények tiltását, és nagyjából 80 százaléka a külföldiek beutazásának korlátozását és a kötelező maszkviselést. Az iskolák és munkahelyek bezárása ennél népszerűtlenebb, de így is a megkérdezettek közel fele gondolja azt, hogy ezeket meg kellene lépni.

Milyen járvány elleni intézkedéseket támogatnak a magyarok?
photo_camera Milyen járvány elleni intézkedéseket támogatnak a magyarok? Grafika: HOPE/Bor Alexander

Viszont a maszkviselést leszámítva, nemzetközi összehasonlításban szinte minden kategóriában a magyarok a legmegengedőbbek. Dániában és az Egyesült Királyságban például a megkérdezettek közel 70 százaléka bezárná a munkahelyeket, az amerikaiak 70 százaléka támogatja az iskolát bezárását, a britek 75 százaléka pedig a belföldi utazásokat is korlátozná. A legtöbb kérdésben viszont nincs igazán nagy eltérés a magyar és a többi országbeli válaszadói attitűdjei közül, talán a tömegközlekedés és a belföldi utak korlátozását leszámítva.

A HOPE kutatásának eredményei amúgy nem térnek el nagyon a nemzeti konzultációtól, ami azért is érdekes, mert a kormány saját felmérése szerint is lenne támogatottsága a nagyobb szigornak. A rendezvények korlátozását a konzultáció szerint is az emberek 79 százaléka támogatja, az iskolák bezárásának támogatottsága pedig még nagyobb is a kormányzati felmérés szerint, mint amit a HOPE mért, 69 százalék.

Sőt, a nemzeti konzultáció szerint a válaszadók 59 százaléka támogatná a kijárási korlátozások bevezetését.Ezek alapján tényleg kicsit megalapozatlannak tűnik, hogy a kormányzati kommunikáció szerint a népakarattal megegyező döntéseket hoznak a járvány kezelésére.

Összességében elmondható a konzultáció és a HOPE felmérése alapján is, hogy a magyarok attitűdjei nem térnek el igazán lényegesen más európaiakétól, legfeljebb egy kicsit kevésbé veszik komolyan a járványt. Ahogy a magyar kormány reakciói sem térnek el nagyon radikálisan más európai országok reakcióitól, amelyek szeretnék széleskörű korlátozások nélkül megúszni járvány második hullámát.