Varga Mihály: 5-6 évet léptünk vissza adósságcsökkentésben a járvány miatt

Reggel 4 hírlevél
Amit tudni kell, minden reggel.

5-6 évet léptünk vissza adósságcsökkentésben, de a költségvetési stimulusra szükség van, hogy a kormány megpróbálja megmenteni ezt az évet és meg lehessen őrizni munkahelyeket, kapacitásokat - ezt mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Köztársasági Társaság idei vándorgyűlésén. Az elmúlt 10 év arra elég volt, hogy fölkészítse a magyar gazdaságot egy újabb válságra, így a koronavírus okozta gazdasági visszaesés sokkal jobb állapotban érte a magyar gazdaságot, mint a 2008-as válság. A miniszter arról is beszélt, hogy ősszel jelentenek még be gazdaságvédelmi lépéseket. 

Varga Mihály, nem túl meglepő módon elégedett volt azzal, amit a kormány tett a koronavírus okozta válság kezelésére. Szerinte a kormány már a válság előtti években sok olyan kockázatot csökkentett, ami miatt most ez a válság nem rázta meg annyira a magyar gazdaságot, csökkent az állam külső finanszírozásának az aránya, a lakosság és a vállalatok külső eladósodottsága, csökkent az államadósság, nőtt a foglalkoztatás. Több európai országban, Belgium, Olaszország, Portugáliában, Franciaországban már a járvány előtt, az első negyedében is lassult a növekedés, míg Magyarország még az uniós átlag fölött volt. 

Ennek ellenére azért megérezte az ország gazdasága a járványt, főleg a második negyedévbe, ami részben annak tudható be, hogy olyan iparágakra alapult a magyar növekedés, amelyeket nagyon súlyosan érintett a válság. A turizmus az elmúlt években már a GDP 8-10 százalékát adta, a autóipar is, ami még mindig relatíve nagy szelete a magyar gazdaságnak, visszaesett. Ami tehát a válság előtt az előnyünk volt, az a járvány alatt a hátrányunkká vált. Éppen ezért látszik, hogy bizonyos területeken új stratégiát kell alkotni, például a Budapesti vendéglátásban és szállodaiparban, ami nagyrészt a külföldi turistákra építette a modelljét, ha viszont nem tudnak ezen a stratégián változtatni, akkor nagyon nehéz hónapok elé néznek. 

A miniszter szerint általában volt pár hibás feltevése sok magyar közgazdásznak, például az, hogy a magyar gazdaság akkor is tud majd növekedni, ha körülöttünk mindenki összemegy, és hogy az első hullám után visszapattan majd a gazdaság. Az már látszik, hogy gumilabda szerű visszapattanás nem, inkább lassú visszaépülés lesz, ami a második hullámmal tovább lassul majd. 

Varga arról beszélt, hogy a kormány 5-6 százalékos zsugorodásra számol az idén, az pedig, hogy mennyire húzódik el a kilábalás, az attól függ, hogy 2021 első felére, második negyedévére lesz-e széles körben alkalmazható oltóanyag, vagy tovább kell együtt élnünk a vírussal és még jobban elhúzódik a kilábalás. A kormány célja mindenesetre az, hogy

2-3 éven belül el kell érni és meg kell haladni a 2019-es gazdasági teljesítményt. Ehhez viszont szükség lesz a költségvetési élénkítésre, amiben egyelőre van mozgástér, már csak azért is, mert alig van olyan EU-s tagállam, amely be fogja tartani az uniós, maximum a GDP 3 százalékát jelentő hiánycélt. A pénzügyminisztérium most azzal számol, hogy az államadósság szintje az év végén a GDP 76-78 százalékát teszi majd ki az év végén, az államháztartás pedig 7-9 százalékos deficitben lesz, ami 1400 milliárd forintos bevételkiesést jelent. Ezzel 5-6 évet lép vissza a kormány az adósságcsökkentésben, de szükség van ezekre a lépésekre. Jövőre azért már szeretnék jelentősen csökkenteni a költségvetési hiányt, és ha lehet, megközelíteni a 3 százalékos hiányt. Emellett viszont továbbra is ösztönző marad a költségvetési politika, finanszíroz a kormány válságkezelő intézkedéseket, ilyeneket még az ősz folyamán be fog jelenteni a kormány. 

A kilábalás Varga szerint részben attól függ majd, hogy meg tudja-e őrizni a magyar gazdaság azokat az előnyeit, amelyek eddig népszerűvé tették a befektetők között. Egyelőre a külföldi beruházásokban nem látszik visszaesés, a miniszter utalt arra, hogy a napokban is több megállapodást írt alá a kormány külföldi cégekkel, és úgy tűnik, hogy azok a beruházók, akik már elgondolkodtak azon, hogy Magyarországon ruháznak be, egyelőre nem gondolták meg magukat, nem mondtak vissza sok tervezett beruházást. 

A versenyelőny megtartásában fontos, hogy a társasági adó még mindig a legalacsonyabb Európában, de Varga arra is tett utalást, hogy a versenyképesség szempontjából az is fontos, hogy a települési adók, főleg az iparűzési adó se legyen túl magas. (Ez persze önkormányzati hatáskör, bár a kormány az önkormányzati választások óta már többször beleszólt abba, hogy az önkormányzatok mennyi adót szedhetnek be és azt mire használhatják föl.) 

A versenyképességet és a növekedést emellett a digitalizáció, a robotizáció terjesztésével kellene a miniszter szerint javítani, amivel ki lehet váltani azt a munkaerőt, amely a járvány alatt sérülékenyebb volt, néhány ágazatban pedig amúgy is csak hiányosan állt rendelkezésre. 

Összességében Varga Mihály szerint tavasszal már túl volt a válság legnehezebb részén a magyar gazdaság, most már a visszaépülés szakaszában vagyunk. Ezt erősíti az is, hogy a magyarok attitűdje is megváltozott, míg tavasszal még a vírustól tartottak a legjobban, ma már többen félnek attól, hogy elveszítik a munkájukat vagy tönkre megy a vállalkozásuk. Az látszik, hogy még pár hónapig mindenképpen együtt kell élni a vírussal, amire a gazdaságpolitikának is föl kell készülnie.