Hiába jött új városvezetés, Pécsen most is féltik a szegényeket az önkormányzattól

• Pécsen az önkormányzati bérlők fele tartozik az önkormányzatnak, sokan beláthatatlan összegekkel.
• Az ellenzéki színekben megválasztott városvezetés fogadkozik, hogy nem akar kilakoltatásokat. Pedig egy korábbi, fideszes rendeletmódosítás miatt simán lehetőségük lenne rá.
• A helyi civilek azt mondják, igenis van példa kilakoltatásokra, ráadásul úgy érzik, az önkormányzat nem építi be a véleményüket a lakáspolitikájába.
• Amire a másik oldalról az a válasz: majd ha látjuk, mennyi pénzünk van, lesz egyeztetés is.

Feszültté vált a pécsi önkormányzat és a helyi, szociális ügyekkel foglalkozó civil szervezetek viszonya. Utóbbiak nyílt levélben kérték a tavaly közös ellenzéki jelöltként megválasztott polgármestert, Péterffy Attilát, hogy állítsa le a kilakoltatásokat, hozzon létre lakhatási kerekasztalt, és vonja be őket a stratégiaalkotásba.

A szeptember 21-i levelet négyen írták alá: a Város Mindenkié (AVM) pécsi csoportja, az Élménylelő Ifjúsági Egyesület, a Mosolymanó Egyesület és a pécsi roma nemzetiségi önkormányzat. Még aznap este választ kaptak Ruzsa Csaba alpolgármestertől. Annyit írt:

„Ez kabaré”. Ruzsa utólag elnézést kért, és azt mondta, véletlenül rossz e-mailre reagált. Más, hivatalos válasz azóta sem érkezett.

link Forrás

Az AVM aktivistáinak sok vitájuk volt a korábbi, fideszes városvezetéssel is. Tiltakoztak például, amikor 2018-ban rendeletbe írták, hogy automatikusan szerződést bontanak az önkormányzati lakások bérlőivel, ha hat hónapnál hosszabb tartozást halmoznak fel, aki pedig nem távozik önként, az soha többé nem igényelhet új lakást. A szabály azóta is érvényben van, de igazából sosem tartották be, valószínűleg azért, mert akkor több száz család került volna utcára.

Konkoly-Thege Júlia, az AVM tagja úgy látja, Péterffyék jobban figyelembe veszik a civileket, legalábbis annyira, hogy időnként meghívják őket egyeztetésekre. „De közben nem érezzük becsatornázva a véleményünket. Ebből a szempontból nincs előrelépés.”

5-600 lakás alkalmatlan a normális életre

A négyezer pécsi önkormányzati lakásnak nagyjából a fele mondható problémamentesnek: a bérlőnek érvényes szerződése van, és nem halmozott fel se lakbér-, se rezsitartozást.

Kétezer bérlő - ami persze nem kétezer embert, hanem sokszor gyerekes családokat takar - összesen több mint egymilliárd forinttal tartozik az önkormányzatnak, főleg a rezsi miatt, ami Ruzsa Csaba szerint likviditási gondot jelent a városi cégeknek. Az eladósodás elsősorban a szociális alapon, átlagosan havi 10-12 ezer forintért kiadott lakások bérlőit érinti. (Az összes lakásnak csak 20 százalékát adják ki drágábban, 40-45 ezer forintért.) A négyezer lakásból 5-600 az önkormányzat szerint sem alkalmas lakhatásra, mégis laknak bennük, sokan szerződés nélkül.

Az is hozzájárult az óriási tartozáshoz, hogy 2012-ben és 2016-ban is emeltek a lakbéreken, ami az AVM szerint hosszabb távon a bevételek csökkenését eredményezte. 2017-ben az önkormányzat megszüntette az adósságkezelési szolgáltatást, ami korábban a rezsitartozás ledolgozásához nyújtott segítséget.

Ezt az évek óta görgetett problémahalmazt akarta a lehető legegyszerűbben megoldani a fideszes rendeletmódosítás, amivel kiszoríthatták volna a problémás bérlőket. Eddig az új vezetés sem nyúlt hozzá a jogszabályhoz, így elvileg mérlegelés nélkül kitehetnék azokat, akiknek hat hónapnál régebbi tartozásuk van.

Péterffy Attila ezt „megörökölt belső jogszabálynak” nevezte egy szeptemberi közgyűlésen. „Nem célunk a bérlők kilakoltatása, de minden bérlőtől elvárjuk, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítse.”

A civilek szerint vannak kilakoltatások

Nyáron minden bérlő postai levélben kapta meg, mennyi tartozást halmozott fel az elmúlt években. Az önkormányzat arra kérte őket, egyeztessenek a tartozás rendezéséről.

„Szándékosan nem hatósági felszólítást küldtünk, hanem egy egyszerű levelet, szolgálati jelleggel. Sokan pozitívan álltak hozzá, többen fizettek is be valamennyit” - mondta Ruzsa Csaba.

„Rendszeresen küldenek ki ilyen egyeztetésre felszólító leveleket, ezeknek nincs jogi következményük. De aggasztó, hogy nem mindenkivel kötnek részletfizetési szerződést, és nem tudjuk, mi lesz azokkal, akik kimaradnak. Ha az önkormányzat megindítja az eljárást, gyorsan kiküldenek egymás után két hivatalos felszólítási levelet nyolc napos bírósági határidővel, és már megy is bíróságra az ügy. Akik elesnek a részletfizetéstől, erre számíthatnak? Ha nem, akkor mi a terv?” - kérdezte Konkoly-Thege Júlia.

A Mosolymanó Egyesület nagyjából kétszáz szegénységben élő családdal van rendszeres kapcsolatban. Közülük 28-an jelezték, hogy kaptak ilyen egyeztetésre felhívó levelet, több mint tízüknek 500 ezer forint feletti tartozása van. „Ez számukra elképzelhetetlen összeg, ezért arra kértük az önkormányzatot, hogy vonják le az évek során végzett felújítások értékét. Volt, akinél mi is több százezer forint értékben építettünk új kéményt, bevezettük a vizet, csempéztünk, nyílászárót cseréltünk, padlót raktunk.”

Akik kevesebbel tartoztak, részletfizetési kérelmet adtak be az önkormányzatnak, az egyesület pedig adománygyűjtéssel próbálkozott. „Közzétettük a családok történetét, volt, akitől a teljes összeget átvállalta valaki. De csak olyanoknak segítettünk, akik vállalták, hogy maguk is hozzátesznek, és elkezdenek fizetni” - mondta Vörösné Deák Andrea, az egyesület elnöke. „Az önkormányzat jelezte, hogy akkor tudnak igazolást kiadni az általunk befizetett összegről, ha külön nyilatkozatokat írunk a köztartozás átvállalásáról. Két hónapja várjuk, hogy jóváhagyják az általunk készített sablont.”

Az egyesületnél három olyan családot ismernek közvetlenül, akik az utóbbi hetekben-hónapokban lakáselhagyási felszólítást kaptak. Az egyiküket több mint százezer forintos elmaradás miatt szólította fel az önkormányzat augusztusban, hogy szeptember elejéig fizesse ki a tartozását, vagy hagyja el önként a lakást, különben megindítják a kiürítést és a végrehajtást. Az édesanya végül 25 ezer forintot kapott az egyesülettől, így engedélyezték számára a részletfizetést, és maradhatott.

Vörösné elmondása szerint egy másik család több mint 200 ezer forintos tartozásra adott be részletfizetési kérelmet, de az önkormányzat elutasította, mondván, nem látják reálisnak, hogy tényleg befizesse. „Felhívtam az ügyintézőt, hogy mire lehet számítani, azt mondta, egyelőre semmire.”

A harmadik családnál úton van a negyedik gyerek, Vörösné szerint ők nem kértek részletfizetést, de egy fillért sem tudnak befizetni. Ők is több százezer forinttal tartoznak. (A Ruzsa Csabával készített telefonos interjúnk után írásban megkérdeztük az önkormányzatot, mennyi kilakoltatás zajlik most, de erre már nem kaptunk választ.)

„A tartozások nagy része nem most keletkezett, de a mostani önkormányzat feladata kezelni őket. És nem mindegy, hogyan nyúlnak a szociális területhez járványhelyzetben.”

„Tudjuk, hogy egy év alatt nem lehet csodát tenni. De nem látjuk, hogy lenne a városnak szociális koncepciója, hogy mi a szándék a tartozókkal szemben. Megtisztítani tőlük a várost? Lehet ez a cél, csak akkor vállalják fel. De nem nagyon kapunk válaszokat.”

Beláthatatlan, mihez vezetne egy kilakoltatási hullám

Vörösné szerint jelentős részben olyan családok nem fizetnek egyáltalán, ahol az anya egyedül neveli a gyerekeket, mert az apa eltűnt, meghalt, vagy egy baleset, betegség miatt teljesen munkaképtelen.

Ha jelen is van mindkét szülő, többnyire alacsony iskolázottságú emberekről van szó, akik a közmunka mellett legfeljebb alkalmi munkában reménykedhetnek. Ez kiszolgáltatottá teszi, és arra kényszeríti őket, hogy elsősorban a mindennapi megélhetés feltételeit teremtsék meg maguknak. A járványhelyzet különösen megnehezítette a dolgukat, hiszen hamar elvesztették a munkájukat.

A civilek egyetértenek azzal, hogy rendet kell tenni a tartozások körül, de abban is biztosak, hogy a kilakoltatás beláthatatlan következményekhez vezetne. Ha egy családnak veszélyben van a lakhatása, a gyámhivatal kiemelheti a gyerekeket, és rosszabb esetben intézménybe, jobb esetben nevelőszülőkhöz küldi őket. Pedig akkor járnának a legjobban, ha a saját családjukban nevelkedhetnének, és ott kapnák meg a szükséges támogatást.

„Sokkal jobban járna a társadalom, ha még akkor kezelnénk a problémát, amikor kezelhető, és nem kiürítenénk a lakásokat. Még akkor is, ha biztosan vannak olyanok, akik hanyagságból nem fizetnek.”

Vörösné szerint a családok átmeneti otthona sem tudná nagy számban fogadni azokat, akiket kitesznek az önkormányzati lakásból. „Az ellátórendszer így is nagyon leterhelt. Havonta legalább egy-két esetben előfordul, hogy egy anya családon belüli erőszak miatt menekül otthonról. Most is alig van kapacitás többgyerekes anyukákra. Ha elkezdődnének a kiürítések, nem tudjuk, mi lenne velük.”

Különösen nehéz helyzetben van, aki önellátó ugyan, de valamilyen fogyatékossággal él, akár dühkezelési problémái vannak, amivel nem tudnak mit kezdeni a hivatalban. „Egy ilyen ügyfelünket most akarják kilakoltatni, már megszületett róla a bírósági döntés. 2017-ben valamiért nem igényelt szociális lakbért, azóta a 7 helyett 21 ezer forintot kellene fizetnie, amiből 700 ezer forintos adóssága gyűlt össze. Annyi pénzt így is befizetett, hogy egy mostaninál kisebb lakás szociális lakbérére futotta volna” - mondta Konkoly-Thege Júlia.

„Ő sajnos tipikusan olyan ember, aki könnyen hajléktalanná válik. Pszichés problémákkal élő emberekkel van tele az utca.”Mindkét szervezetnél ismernek olyanokat, akik úgy fizetnek magasabb bérleti díjat, hogy a jövedelmük, életkörülményeik alapján jogosultak lennének szociális lakbérre. Sokszor ez egyszerűen azért van, mert nem kaptak segítséget a kérelem beadásához. Ruzsa Csaba szerint előfordulhat ilyen, de sokkal nagyobb probléma, hogy 2400-an várnak lakásra, köztük olyanok, akik nehezebb helyzetben vannak, mint sokan, akik most szociális lakbért fizetnek.

Akkor lesz egyeztetés, amikor látjuk a számokat

A civilek szeretnék, ha a lakásrendszer régóta meglevő problémáit az ő bevonásukkal oldaná meg az önkormányzat. Ezért tavaly novemberben kezdeményezték, hogy állítsanak fel egyeztető fórumot, amire máig nem került sor.

„Júliusban találkoztunk Bognár Szilvia alpolgármesterrel, akivel arra jutottunk, hogy beterjeszti a kerekasztalról szóló javaslatot. Aztán hiába vártuk a városvezetés válaszát” - mondta Konkoly-Thege Júlia. Végül úgy értesültek, hogy a frakciókra bízták az új lakáskoncepció előkészítését, pedig éppen ebbe szerettek volna beleszólni.

„Nem elfogadható, hogy a problémára előbb keresünk pártpolitikai választ” - írták a polgármesternek címzett nyílt levelükben.

„Eddig is voltak egyeztetések, ezután is lesznek. A stratégia egy része már elkészült, az AVM is elmondta nyáron a véleményét. De előbb készítenünk kell egy több évre szóló költségvetési tervet. Akkor lesz egyeztetés, amikor látjuk a számokat” - mondta Ruzsa Csaba.

Az önkormányzatnál szerinte éppen egyesével elemzik mind a 3500 bérlő helyzetét. Egyrészt felmérik a lakások állapotát, másrészt megnézik a bérlők szociális helyzetét, és hogy miért halmoztak fel tartozást. „A humánus bánásmód mellett vagyunk.” Ruzsa szerint az év végére fogják látni, hogy mennyi pénzből gazdálkodhatnak, a tartozások mekkora része faragható le, mennyiért tudnak eladni más önkormányzati ingatlanokat, és mennyit tudnak a bérlakások felújítására, újak építésére költeni.

Konkoly-Thege szerint annyira rossz, szétszabdalt struktúrában működik az önkormányzati lakásgazdálkodás, és olyan kevés ügyintézővel dolgoznak, hogy így képtelenség alaposan felmérni a 3500 lakás helyzetét. „Ez óriási munka, és eddig se tudtak semmivel megbírkózni.” Ráadásul szerinte nem világos, hogy milyen szempontrendszer szerint hoznak döntéseket a bérlőkről.

Ruzsa azt mondta, sok kollégát bevontak pluszban, és vizsgálják, kell-e módosítani a szervezeti struktúrán. „Voltak személyi változások, sokat gyorsult a tempó, és online ügyfélkezelésben is sokat fejlődtek a kollégák. De mostanáig még online adatbázisunk sem volt az önkormányzat 3500 lakásáról.”