Hiába javasolta az iskoláknak Orbán tanácsadója, semmi sem bizonyítja, hogy az orrspray megvédi a gyerekeket a vírustól

Közel 900 hátrányos helyzetű település polgármesterét és iskolaigazgatóját kereste meg múlt héten Hegedüs Zsuzsa, szociológus végzettségű miniszterelnöki megbízott. Az Allergodil nevű orrsprayt ajánlotta a címzettek figyelmébe, mert „négy órán keresztül biztosítja, hogy az orron keresztül ne jusson Covid-19 vírus a szervezetbe”.

Kérte az igazgatókat, hogy javasolják a szülőknek az elérhető áron kapható spray beszerzését, aki pedig nem engedheti meg magának, az kérjen segítséget a polgármestertől. Kiemelte, hogy ez nem helyettesíti a maszkviselést. Az emailt a hivatalos, kormányzati címéről küldte ki, és miniszterelnöki főtanácsadóként írta alá.

Korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, hogy megkeresésünkre Hegedüs a pécsi koronavírus-kutatócsoport vezetőjére, Jakab Ferencre hivatkozott. Állítása szerint tanácsadójától, Rácz Jenőtől ismerte meg Jakab szeptemberi előadását, amiben sikerként beszélt az azelasztin-hidroklorid vizsgálatáról, a spray hatóanyagáról, ami a kísérletek során antivirális hatást mutatott. Jakab azt mondta, amikor az Allergodilt ötszörös hígításban egy orrnyálka-modellhez adták, és megfertőzték, azt látták, hogy napok múltán sem növekedett a vírusmennyiség.

De a kutatócsoport nyilvánosan elérhető cikke szerint ettől még semmi sem bizonyítja, hogy van értelme orrspray-vel spriccelni a gyerekek orrába koronavírus ellen.A kutatás eredményei megtalálhatók egy preprint szerveren, ahol az el nem bírált, más tudósok által még nem ellenőrzött tudományos közleményeket gyűjtik. Egy rövidebb, közérthetőbb összefoglaló is megjelent egy orvosszakmai oldalon.

Ezekből kiderül, hogy osztrák kutatók számítógépes adatelemzéssel jutottak arra: érdemes lehet kipróbálni az azelasztint a vírus ellen. Nem ez az első példa arra, hogy már ismert hatóanyagot vizsgálnak, hiszen ez sokkal gyorsabb és egyszerűbb módszer, mint teljesen új szert fejleszteni. A legismertebb példa talán a hidroxiklorokiné, amit alapesetben malária ellen használnak. Az év elején úgy tűnt, akár koronavírus ellen is jó lehet, míg végül kiderült, hogy hatástalan, sőt bizonyos antibiotikumokkal kombinálva akár veszélyes is lehet.

Ahogy ilyenkor lenni szokott, a pécsi kutatók laboratóriumi körülmények között vizsgálták az azelasztint. Orrnyálkahártya-modellt használtak, majd arra jutottak, hogy a koronavírus-fertőzés megelőzésében és kezelésében is hasznos lehet. Jakab említett előadásából is kiderült, hogy nemcsak a hatóanyagot, hanem a sprayt is tesztelték, ami szintén biztató eredményeket hozott. (Korábban chicagói kutatók is ígéretesnek találták az azelasztint.)

De ahhoz, hogy kiderüljön, a való életben is működik-e, ami jól mutat a flaskában, klinikai vizsgálatokra lenne szükség. Vagyis sok ezer hús-vér emberen kellene tesztelni, csökkenti-e a megfertőződés valószínűségét, vagy ha már elkapta valaki a vírust, használható-e kezelésre.

Legfeljebb ilyen nagy szabású, költséges vizsgálatok után lehetne megmondani, igaza van-e Hegedüs Zsuzsának abban, hogy a spray órákon át meggátolja a vírus bejutását az orron keresztül. Jó hír viszont, hogy az azelasztin nem okoz komolyabb mellékhatásokat (a spray betegtájékoztatójából is látszik), így aki ezzel védekezik a koronavírus ellen, legrosszabb esetben feleslegesen költ el néhány ezer forintot. Ami persze pont a hátrányos helyzetű szülők számára nem mindegy.

Ezek fényében ismét megkerestük Hegedüst, utólag változtatna-e a múlt heti tájékoztatásán, akár visszavonná-e, amit a négy órás védelemről írt. Válaszának végén azt írta:

„Mivel senkit nem beszéltem rá, hogy vásárolja meg ezt az orrspray-t egyszerűen megosztottam egy információt, azzal a közel 2 millió főt kitevő leszakadt társadalmi csoporttal, amely számára 3 évvel ezelőtt az okos telefon, a tablet használata még teljesen idegen volt, és akik többsége otthon nem tudja előfizetni az internet használatát. Tehát nem tudom, hogy mit kellene visszavonnom, megosztottam egy információt és javasoltam a helyi aktoroknak, hogy azt továbbítsák.”Azt írta, „ha csak 40-50%-os biztonságot is jelent az orrspray, ez pontosan ennyivel csökkenti a hétköznapi életben életszerűen ki nem kapcsolható egymással közvetlen érintkezés hatásait. Amúgy legfőképpen alternatív orrcseppekből, kézfertőtlenítőkből igen sokat reklámoznak hasonló hatékonysággal, csakhogy ezek ára megfizethetetlen az ország LHH-s [leghátrányosabb helyzetű] kistelepüléseire koncentrálódó, igen alacsony jövedelmű családok számára”.

„Mivel a tájékoztatásom, ami csak jelzem, az egyik legjobb nevű angolszász orvosi tudományos lapban (Lancet) is megjelent információra támaszkodott, ami az orrsprayben való hatóanyagot jelenti, a Magyarországon gyógyszertárakban kapható Allergodil orrspray, amely nagyjából az alternatív szerekkel hasonló, 50%-os védelmet, hatékonyságot biztosít, ára 2.300,- forint, azaz, a kisjövedelműek számára is vállalható összeget jelent, fontosnak tartottam, hogy ezt az információt eljuttassam az LHH-s települések polgármestereinek és iskolaigazgatóinak, azzal a kéréssel, hogy adják tovább ezt az információt a szülőknek, dolgozóknak, akikkel napi kapcsolatban állnak.”

Megkerestük az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Központot, mit gondolnak az ügyről. Azt írták, mivel ők nem egészségügyi szakmai szervezet, nem nyilvánítanak véleményt.

Zömmel angol nyelvű portálok

Hegedüs múlt héten azt írta, azért tartotta fontosnak elküldeni a levelet, mert „bár kezdeményezésemre az ország leszakadt régióinak internet lefedettségét minden településen biztosítottuk, az internetről való tájékozódás messze nem vált még szokássá, szemben a nagyvárosokban élőkkel, akik évek óta digitalizált világban élnek”.

Hozzátette, hogy „mivel az Allergodilra vonatkozó információ a YouTube csatornán jelent meg, s ennek következtében feltehetően a Google keresőn keresztül elérhető, a leszakadt települések kor fájának ismeretében a meglévő hálózat és a szinte minden családban megtalálható okos telefonok ellenére még a polgármestereknek sem jut eszébe a COVID-19-el kapcsolatos nemzetközi információk megszerzése a neten keresztül”.

„Nyelvtudás híján ráadásul az végképp nem jut eszükbe, hogy hozzám hasonlóan megtalálják azokat a zömmel angol nyelvű portálokat, ahonnan minden információ beszerezhető (pl. míg én januárban elsősorban az oxfordi egyetem már 40 éve világhírű epidemiológia csapatától szereztem be az információkat, a tudományos publikációik elolvasása után, január vége óta a John Hopkins egyetemet követem, ahol naponta közli a COVID fertőzésének illetve a halálozási arányának pontos adatait a világ összes országára vonatkozóan).”Az azelasztinról szóló tanulmány és az összefoglalója szeptember közepe óta elérhető angolul.