A katonai rendőrség bevetésével fenyegeti a lengyel kormány a tüntető nőket

Hétfő este Lengyelország nagyvárosaiban tízezrek tüntettek a kormány és az alkotmánybíróság ellen, az abortusz szinte teljes betiltása miatt. A tüntetők sok helyen hidakat és nagyobb csomópontokat zártak le, volt ahol templomok elé vonultak, és előfordult, hogy a kormány politikusainak irodái vagy lakásai elé vonultak. Traktorokkal tüntettek a parasztok is több helyen, és a bányászok legnagyobb szakszervezete is csatlakozott a tiltakozáshoz. Kisebb településeken is utcára vonultak az emberek, olyan helyeken, ahol a rendszerváltás óta nem tartottak politikai demonstrációt.

Varsóban előfordult, hogy kigyúrt fiatalemberek támadtak a tüntetőkre, és többeket megütöttek, illetve a rendőrök könnygázt is bevetettek, mert állításuk szerint megdobálták őket. A demonstrációk azonban általában békések maradtak, bár a szlogenek szokatlanul durvák, trágárak voltak. A "Baszd meg PiS" és a "húzzatok a picsába" visszatérő rigmus volt, illetve matricákon, pólókon volt olvasható ugyanez. (A PiS a kormányzó Jog és Igazságosság párt nevének lengyel rövidítése.) Nagyon sok településen autós - dudálós felvonulást rendeztek, a járványveszély miatt választva a tiltakozásnak ezen formáját.

Mozgósítják a katonákat

A kormány hétfőn úgy döntött, hogy szerdától mindig és mindenkinek maszkot kell viselnie, ha kilép az utcára, és ennek betartatását attól a naptól kezdve a katonai rendőrség egységei is ellenőrzik majd. Mivel a hét második felére, különösen péntekre rengeteg további tüntetést jelentettek be, ezért a demonstrálók úgy vélik, hogy a járványügyi szigorításokról, és különösen a katonai rendőrség bevonásáról szóló döntések elsősorban ellenük születtek.

Eddig is kirívóan szigorú volt a törvény

Lengyelországban eddig is Európa egyik legszigorúbb abortusz-törvénye volt érvényben, csak Máltán van hasonló szabályozás. Eddig csak akkor lehetett abortuszt végezni, ha a magzat erőszakkal fogant (az anyát megerőszakolták, illetve vérfertőzés áldozata volt), ha a terhesség veszélyeztette az anya életét, vagy ha a magzat sérült, azaz kicsi volt az esélye a túlélésre, illetve nagyon súlyos fogyatékossággal jött volna világra. Lengyelországban e megkötések alapján évente körülbelül ezer abortuszt végeztek el. (Összehasonlításul: Magyarországon körülbelül 26 ezret.)

Szinte az összes beavatkozást az utóbbi feltétel alapján, a magzat sérülései miatt engedélyezték eddig. 2019-ben például az 1110 abortuszból 1074-et. Múlt csütörtök óta ez a lehetőség került ki a törvényből.

Aznap döntött ugyanis úgy az alkotmánybíróság, hogy megsemmisíti a törvénynek azt a paragrafusát, ami a magzat sérülése esetén engedélyezi az abortuszt.

Féltek a néptől?

Az abortusz ilyen értelmű szigorítását - és a statisztikák szerint lényegében teljes tiltását - már azóta tervezi a PiS nevű kormánypárt, hogy öt évvel ezelőtt hatalomra jutott, de eddig mindig levették a parlament napirendjéről, legkésőbb a végső szavazás előtt. Ugyanis minden esetben tömegtüntetések kezdődtek, rengeteg nő vonult az utcára tiltakozásul, és a közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy a lakosságnak legfeljebb a 15 százaléka tartja kifejezetten kívánatosnak a szigorítást, míg legalább 50 százalék inkább lazítást óhajtana.

Végül azt a megoldást választották, hogy 112 képviselő - többségük a kormány támogatói - az alkotmánybírósághoz fordult tavaly, hogy vizsgálják meg a kérdéses paragrafust. A tiltakozók szerint ezzel eltolták maguktól a felelősséget, és a bírósággal akarták kimondatni azt, amit maguk nem mertek megszavazni.

Az alkotmánybíróság pedig éppen most hirdette ki a döntését, amikor a járvány miatt sokkal nehezebb tüntetéseket szervezni, illetve a járványveszélyre hivatkozva könnyebb a tüntetők ellen fellépni. A tiltakozók ezt is a hatalom gyávaságaként értékelik.

Az ellenzéki tiltakozásokat csak erősíti, hogy nem ismerik el legitimnek a mostani alkotmánybíróságot. Ez a vita már öt éve tart, 2015-ben ugyanis a választások előtt nem sokkal megválasztott alkotmánybírókat a PiS még beiktatásuk előtt lecserélte, majd később a szokásjoggal ellentétben Pis-párti parlamenti képviselőket is választottak melléjük. Ezért a mostani testületet az ellenzék nagy része sosem ismerte el, és most is politikai döntésnek tartják az abortusztörvény elkaszálását.

Ez háború!

A kormány politikusai üdvözölték az alkotmánybíróság döntését, az élet védelmeként ünnepelték. Az egyikük például azt mondta, hogy az életképtelen magzatokat így talán lesz idő megkeresztelni, mielőtt eltemetik őket.

Az ellenzék szerint a nők kínzását jelenti, hogy ki kell hordaniuk a gyereküket akkor is, ha tudják, hogy a csecsemőjük meg fog halni, vagy hogy sohasem lesz képes önálló életre.

A tüntetések egyik jelszava lett, hogy "ez pokol a nőknek". Egy másik visszatérő szlogen, amit több helyütt falakra is felfirkáltak: "ez háború!" Erre rímel a Nobel-díjas írónő, Olga Tokarczuk Facebookon közzétett posztja, a "Mostantól mindannyian harcosnők vagyunk" felkiáltással a végén, ami a vallási fundamentalizmus és a patriarchátus elleni harcba hívja a lengyel nőket, a szerinte középkori inkvizíciót és a nők rabszolgaságát idéző törvénnyel szemben.

A nők tömegeit mozgósító tiltakozások várhatóan folytatódnak, a legnagyobb megmozdulások péntekre várhatók. A 444 egyik Varsóban lévő olvasója az 1990 őszi budapesti taxisblokádhoz hasonlította a hétfői hangulatot: az utak nagy része le volt zárva, és sokan mászkáltak az úttesten kormányellenes jelszavakat skandálva.