A téli kilakoltatási moratórium előtt 12 nappal, egy világjárvány kellős közepén készül hajléktalanná tenni egy idős beteg hölgyet és fiát Csepel Önkormányzata - írja közleményében a Város Mindenkié aktivista csoport.
Mint az AVM írja, a tavaszi első hullám alatt rendeletet hozott a kormány a kilakoltatások ellen, a koronavírus sokkal súlyosabb második hulláma alatt ilyen szabályozás nem védi a szegényebb, rászoruló háztartásokat. Így fordulhat elő, hogy november 3-án Csepelen az önkormányzat ki akarja lakoltatni a 42 éves Elemért és 60 éves, súlyosan beteg édesanyját.
Elemér 2004 óta lakik ápolásra szoruló édesanyjával önkormányzati tulajdonú csepeli bérlakásukban. 2014-től kezdődően, az AVM közleménye szerint önhibájukon kívül nagyobb összegű lakbértartozásuk keletkezett. Az önkormányzat a bérleti szerződésüket felmondta, a család azóta jogcím nélkül él a lakásban. Tavaly nyáron már kerültek kilakoltatás közeli helyzetbe, akkor viszont sikerült megakadályozni, hogy hajléktalanná váljanak, a hátralék rendezésére részletfizetési megállapodást kötöttek a vagyonkezelővel. Azóta is törlesztettek, még azután is, hogy Elemér a járvány alatt elvesztette a munkáját. Újabb hátralékuk nem keletkezett, a tartozásuk felét már visszafizették.
Ennek ellenére a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt a részletfizetési megállapodást 2020. október 2-án felmondta, és két héttel később már meg is kapták a végrehajtói felszólítást a lakás kiürítéséről.
A Város Mindenkié csoport az elmúlt hetekben folyamatosan egyeztetett az illetékes csepeli alpolgármesterrel majd miután a döntést az önkormányzat a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. hatáskörébe utalta, annak vezetőjével. Vasárnap ő arról tájékoztatta csoportot, hogy a lakáskiürítési eljárást nem áll módjukban leállítani. Álláspontjuk szerint, mivel a nemzeti vagyonnal gazdálkodnak,
attól, hogy elméleti lehetőségük lenne rá, hogy az eljárást szüneteltessék, indok is kellene, hogy mi alapján szüneteltessék.A Város Mindenkié tagjai a keddi kilakoltatást olyan jogsértésnek és társadalmi igazságtalanságnak tekintik. Ha a kilakoltatást nem állítják le, a csoport tagjai a polgári engedetlenség eszközével, élőlánccal azt kötelességüknek tartják megakadályozni.
Az AVM szerint nagyon aggályos, hogy a járvány idején is lehetőség van a kilakoltatásokra, és felhívja a döntéshozók figyelmét, hogy az ENSZ lakásügyi különmegbízottja és a hajléktalansággal foglalkozó szervezetek európai ernyőszervezete egyaránt magától értetődőnek tekinti, hogy a kilakoltatások a jelenlegi helyzetben alapvető járványügyi és népegészségügyi érdekeket sértenek, és így a járványügyi védekezés elengedhetetlen eleme a kilakoltatások teljeskörű felfüggesztése.