November 3-án az Egyesült Államokban a legnagyobb meccset az elnökválasztás jelenti. De az amerikaiak kedden nem csak arról szavaznak, hogy Donald Trump vagy Joe Biden vezesse az országot a következő négy évben, hanem számtalan egyéb ügyben is. Újraválasztják a képviselőházat, a 100-ból 35 szenátort, és a legtöbb államban ezen kívül is egy sor kisebb-nagyobb jelentőségű ügyről mondhatnak véleményt a választópolgárok.
Ezek a lokális népszavazások egy része magával a választási rendszerrel foglalkozik. Érdekes például az a coloradói javaslat, amely az első lépést jelentheti az elektori kollégium eltörlése felé. Ez volt az az intézmény, aminek köszönhetően 2016-ban Donald Trump simán elnök lehetett annak ellenére is, hogy országosan kevesebben szavaztak rá, mint Hillary Clintonra. Puerto Ricóban arról szavazhatnak a helyiek, hogy a sziget csatlakozzon-e 51. államként az USA-hoz, ami, ismerve a helyiek politikai szimpátiáit, a Demokratákat segítené az elektori kollégiumban. Erről a végső szót a washingtoni Képviselőház mondhatja ki, de amennyiben ott többségbe kerülnek a demokrata képviselők, reális esély lehet rá.
A népszavazásocskák nagyobb része azonban nem szigorúan politikai témákat érint. Van, ahol az abortuszhoz hozzáférést szigorítanák, máshol – Kaliforniában, hol máshol – pedig a gig economy-t, a sokak szerint a munkavállalókat hatékonyan kiszipolyozó fusigazdaságot szabályoznák.
A kérdések aránytalanul nagy része foglalkozik a kábítószerekkel, azok legalizálásával, vagy legalábbis dekriminalizálásával. Marihuánát jelenleg 11 amerikai államban lehet szabadon fogyasztani, és gyakorlatilag árulni is. Ha a választók úgy döntenek, hamarosan további négy állam, Arizona, Dél-Dakota, Montana és New Jersey is a teljes legalizálás útjára léphet. Van, ahol még ennél is messzebb mennének, Oregonban és a főváros Washingtonban olyan hallucinogén szerek büntethetőségét is megszüntetné egy-egy kezdeményezés, mint a pszilocibin tartalmú gombák.
A legmerészebb azonban egy szintén oregoni kezdeményezés. A november 3-i, 110-es számú népszavazási javaslat ugyanis minden kábítószert dekriminalizálna, a kokaintól és a herointól az Amerikában különösen népszerű metamfetaminig és különböző ópiátalapú fájdalomcsillapítókig.
Ez nem legalizálás, és csak kisebb mennyiségekről lenne szó, de így is az egész világon szinte páratlan lépésnek számít. A kábítószerek gyártása és forgalmazása továbbra sem lenne engedélyezett, tehát Oregonban a már működő marihuánaboltok mellett nem nyithatnak általános kábítószer-szupermarketek, de akinél ilyen szereket találnak, azt gyakorlatilag úgy kezelnék, mint aki valamilyen közlekedési szabál ellen vét. Akit elkapnak, legfeljebb 100 dolláros pénzbüntetést kaphat, de még ezt is elkerülhetné, ha vállalná, hogy önként részt vesz egy egészségügyi felmérőn. Ha a javaslat átmegy, aki nagyobb mennyiséggel bukik le, az is jóval kisebb büntetésre számíthatna, mint eddig.
A legfontosabb pedig talán a javaslatnak az a része, amely egyértelművé teszi, hogy kis mennyiségű kábítószer birtoklásáért semmiképpen sem lehet rács mögé jutni. A most érvényben lévő szabályozás szerint a liberális Oregonban is börtönbüntetést kaphatott, aki már legalább harmadszorra bukott le
A 110-es javaslat nem csak a dekriminalizálásról szól, hanem legalább ennyire az ártalomcsökkentésről. A javaslat szerint a felszabaduló, korábban kábítószerhasználók üldözésére szánt forrásokkal, valamint egyéb közpénzek átcsoportosításával több jutna a drogfüggők gyógyítására és rehabilitálására.
A 110-esről szóló népszavazást ugyanaz az érdekkápveseleti szervezet indította be, amely még 2014-ben elérte Oregonban a marihuána legalizálását. Körülbelül 3,5 millió dollárt (több mint 1 milliárd forintot) költöttek az ügyre, ebből félmilliót a Facebook-alapító Mark Zuckerberg és felesége alapítványa adományozott.
A javaslat azonban nem milliárdosok érdekeit képviseli, hanem, legalábbis támogatói szerint, azokat a társadalom peremén élő csoportokat, amelyeknek életét leginkább tönkreteszi a kábítószerhasználat. A a 110-es javaslat támogatói között ezért számtalan oregoni kisebbségi csoport képviselői ott vannak, a feketéktől a latinókon át az őslakos indiánokig. De támogatják a javaslatot különböző orvosi és ápolói szervezetek is. Egyikük képviselője szerint:
„Meg kell változtatnunk azt a hozzáállást, hogy a függőségtől szenvedőket stigmatizáljuk és kiközösítjük. Ha ezeket az embereket bűnözőként kezeljük, csak elbújnak. Félnek segítséget kérni még a barátaiktól és a családjuktól is, mert másodrangú állampolgárnak érzik magukat”.
Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy bár jóval kevesebb pénzből gazdálkodnak, a 110-es javaslat ellenzői közt is vannak egészségügyi és kábítószerügyi szakemberek. Szerintük ez a javaslat túl messzire megy anélkül, hogy megteremtené az ambiciózus céljaihoz az anyagi forrásokat, ráadásul a dekriminalizálás ahhoz fog vezetni, hogy még több oregoni fiatal próbálja ki a kábítószereket. Az ellenzők szerint a csekély mennyiségű kábítószer birtoklásával megvádolt oregoniak nagy része eddig is választhatott a börtön helyett elterelést, nincs szükség további lazításra.
A legnagyobb név a 110-es javaslat ellenzői között az a John Kitzhaber, aki kétszer is volt Oregon kormányzója, és aki maga is orvos. Az egyébként Demokrata-párti Kitzhaber szerint
„értem, hogy a javaslatot alapvetően a kábítószerek elleni háború kudarca motiválta, ami függőségtől szenvedő embereket börtönzött be, és ami aránytalanul sújtotta a fekete, őslakos és egyéb színesbőrű közösségeket. Egyetértek a 110-es javaslat céljával, de az ebben a formájában csak nehezíti a függőség kezelését.”
Mint a november 3-i amerikai választások jelentős része, az oregoni 110-es javaslat sorsa is kérdéses. A marihuána legalizálását tervező négy államban a közvéleménykutatások szerint azt meg is fogják szavazni a választók, de lehet, hogy valamennyi szer legalizálása még a meglehetősen liberális Oregonban is sok lenne. Máig Portugália a világ egyetlen országa, ahol a 110-es javaslatban előterjesztettekhez hasonlóan szabadon lehet mindenféle kábítószert fogyasztani 2001 óta. A szakmai értékelések és a közmegegyezések szerint a portugál kísérlet összességében sikeres.