Biden válságot örökölt, több segélyt és zöldebb gazdaságot ígér
Joe Biden nehéz helyzetben veszi át az USA kormányzását. Hiába volt Amerika gazdaságilag sikeres 2020 kora tavaszáig, a koronavírus rengeteg kárt okozott az országnak. Különösen a szegényebb rétegek jártak nagyon rosszul, hiszen a legrosszabbul fizetettek vesztették el a munkájukat nagy tömegben. Olyan sokan, hogy az 1930-as évek elejének nagy gazdasági válságát idézi a munkanélküliség közöttük.
Százezer tesztelővel a járvány ellen
Biden azt ígérte a kampányban, hogy százezer embert állít munkába a járvány ellen, elsősorban tesztelések megsokszorozását bízva rájuk. Azt is ígérte, hogy akik a járvány miatt vesztették el a munkájukat, azok állami egészségbiztosításhoz juthatnak, illetve újfajta támogatásokat kaphatnak a gyermeket nevelő családok és a fogyatékkal élők is. A járvány miatt bajba került cégeknek kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat is ígért, az eddigieknél nagyobb mértékben.
Nagy kérdés, hogy mikor lesz tömegeknek hozzáférhető vakcina az USA-ban. Trump nagyon sürgette a gyógyszergyártókat és az engedélyeket kiadó hatóságokat, hogy a választásig legyen vakcina, de ez irreális volt. Vannak ígéretes kísérletek, de a független szakértők szerint még hónapokat kell várni legjobb esetben is a tömeges oltásokra. Ha Bidennek szerencséje van, akkor január közepi beiktatása után nem sokkal már lehet oltani, és akkor elnökségének az eleje a fellélegezéshez kapcsolódik majd. Ha viszont csak 2021 második felében, vagy még később lesz oltás, akkor egy folyamatosan hanyatló gazdasággal, és egyre fokozódó elégedetlenséggel kell majd szembenéznie kormányzása elején.
Zöld program
Biden másik nagy ígérete a járványügyi intézkedések mellett a zöld fordulat támogatása volt. Azt ígérte, hogy 2035-re karbonsemlegessé teszi az USA az áramtermelését, vagyis addig bezáratná az összes szén- és gázerőművet. 2050-re pedig az a zéró kibocsájtást érné el az élet minden területén, ahogy az EU is tervezi.
Ennek jegyében támogatni kívánja az átállást a megújulókra az ipar és a közlekedés esetében is. Minderre 2024 végéig 2 billió (!) dollárt költene. Azt is ígérte, hogy vissza akarja léptetni az USA-t a párizsi klímaegyezménybe is - ahonnan Trump léptette ki, éppen most szerdai hatállyal.
A leggazdagabbak adóját emelné
Biden azt ígérte, hogy betiltja a gépkarabélyok, azaz a legveszélyesebb fegyverek lakossági forgalmazását, de ami már a lakosságnál van, azt nem kobozná el, bár pénzt kapna, aki beváltja a sajátját. Azt mondta, hogy visszavonja a Trump-kormány adócsökkentéseinek egy részét, de az évi 400 ezer dollárnál (120 millió forintnál) alacsonyabb jövedelműek adója nem emelkedik.
Ahhoz, hogy mindezeket végre tudja hajtani, szüksége lesz a szenátus támogatására is. A mostani kiélezett politikai helyzetben aligha számíthat arra, hogy a republikánusok elfogadják majd a kormány törvényjavaslatait, és visszaállhat az Obama-kormányok első éveire jellemző patthelyzet, amikor az ellenzéki törvényhozás szinte minden kormányzati kezdeményezést elkaszált.
Nagy esély van rá, hogy így lesz, és a republikánus többség megmarad a felsőházban. A mostani állás szerint 48 - 48 szenátora van mindkét pártnak a száz fős testületben. A négy függőben lévő mandátum közül kettőt jó eséllyel a republikánusok visznek (Alaszka és Észak-Karolina), Georgia állam két szenátori mandátumáért pedig várhatóan második fordulót kell tartani.
A szövetségeseket megnyugtatja
Az amerikai elnökök kül- és védelmi ügyekben jóval szabadabban cselekedhetnek, mint a többi kérdésben, mert ezeken a területeken lazább a szenátus és a képviselőház kontrollja. Biden sokáig volt a szenátus külügyi bizottságának elnöke, úgyhogy ez a terület egyébként is közel áll hozzá, és erős személyes kapcsolatai is vannak külföldi diplomatákkal, politikusokkal. Amikor Obama alelnöke volt, ő felügyelte a kormány Ukrajna-politikáját az oroszok elleni háború kezdetétől, úgyhogy viszonylag komoly helyismerete van a posztszovjet térségben is. Oroszországot a mostani kampányban az USA ellenfelének nevezte.
Azt ígérte, hogy visszaállítja az USA-ba vetett bizalmat az ország régi szövetségeseiben, akiket Trump politikája és kötekedései elidegenítettek. Ez elsősorban a német - , dél-koreai - és japán kapcsolatok javítását jelentheti.
Ugyanakkor nagy kérdés, hogy melyik irányt viszi tovább: a hidegháború alatti atlantista külpolitikához tér vissza, amiben Nyugat-Európának kitüntetett szerepe volt a szövetségesek között; vagy az Obama-kormány alatt már megjelent, és azóta csak erősödő irányt tartja majd, miszerint Kína és a távol-keleti térség fejleményei a legfontosabbak az USA számára.
A legvalószínűbb, hogy az európaiak gesztusokat, és az eddigieknél szebb szavakat; az ázsiai szövetségesek pedig jelentősebb katonai támogatást is kapnak majd, hiszen abban a demokraták is egyetértettek a Trump-kormánnyal, hogy Kína ad okot a legtöbb aggodalomra.
Az egyelőre nem világos, hogy Biden mit kezd majd a Trumptól örökölt vámháborúkkal, és vissza akar-e majd térni az Obama idején elkezdett szabadkereskedelmi tárgyalásokhoz az EU-val. Ha ez utóbbi megtörténne, akkor az EU és az USA kereskedelmi szövetsége a világ valaha volt legnagyobb szabad piaca jöhetne létre.