Megírta a Békés Megyei Népújság: A magyar származású Maradona '87-ben Békéscsabán járt
Szép sajtótörténeti relikvia bukkant fel az argentin focilegenda, Diego Maradona halálhíre nyomán. A Békés Megyei Népújság egy 1987. április 1-jei cikke cirkulál a közösségi médiában,
Maradona aznapi békéscsabai látogatásáról, és egy edzőmeccsről az Előre Spartacus helyi focicsapattal.
A cikkből soha nem hallott részletek derülnek ki a sztárfocistáról. Például, hogy nagyapja egy sarkadi cigányzenész volt, bizonyos Maradó József, aki a századelőn vándorolt ki Dél-Amerikába nyugat-európai mulatókban összezenélt pénzéből. Vagy, hogy '87-ben Maradona szerződése lejártával kész volt „ősei földjére”, Békés megyébe költözni, hogy idejét és pénzét a békéscsabai labdarúgás fellendítésébe fektesse. Ezen a '87-es látogatáson is belement egy közös nyilvános edzésbe az Előre Spartacus játékosaival, akik mellé játékosnak később Platinit és Socratest, edzőnek pedig Puskás Öcsit hozta volna.
„Onnan indul a történet, hogy április elsejére valami nagyot akartunk dobni, ami legalább akkorát szól, mint az előző évi metrós sztori”
- emlékszik vissza Facebook-posztjában a szerző, Lónyay László Maradona halála kapcsán erre a húzására. Azt írja, a téma úgy jött, hogy Argentína 1986-os VB-győzelme „még 1987-ben is élénken élt mindenkiben, a Békéscsaba egész jó helyen állt az NB1-ben és volt pár igazán jó játékos is a csapatban”.
Amikor megírták, hogy aznap délután Maradona és Puskás bemutató edzést tartanak az Előre focistáival, több, mint ötezer ember ment ki a pályához, hogy lássák a sztárokat. „A hangszórókból hiába hallották, hogy áprilisi tréfa az egész, órákig várták, hogy megjelenjenek a sztárok” - írja.
Nem ez volt Lónyay első jól sikerült áprilisi tréfája. 1986. április 1-jén azt hitette el egy Békéscsabán éktelenkedő építkezési gödörről, hogy az épülő csabai metró alagútja lesz belőle. „Nagy siker volt, a szocialista brigádok kommunista szombatokat ajánlottak fel, minket meg raportra hívtak, mert ezt azért már erősnek tartották” - írta.