Klímavészhelyzet lép életbe a csendes-óceáni szigetország Új-Zélandon is, miután a baloldali miniszterelnök, Jacinda Ardern kormánya megkapta a lépéshez a parlament többségének támogatását, írja a Guardian.
A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvény elismeri, hogy a klímaváltozással járó hatások: az extrém ídőjárás, a gyakoribb árvizek, az emelkedő tengerszinttel és az a gyakoribb erdőtüzek komolyan fenyegetik az országot és az új-zélandi lakosság jólétét. Felhívja továbbá a figyelmet a biodiverzitás csökkenésének, állatfajok tömeges kihalásának riasztó trendjére.
A vészhelyzet kihirdetésének célja a katasztrófát megállító lépések ösztönzése, az új-zélandi kormány pedig bejelentette, a saját háza táján kezdik a munkát: 2025-ig szeretnék elérni, hogy a közigazgatás karbon-semleges legyen.
Ardern azt ígérte, a kormányzat kizárólag elektromos vagy hibrid autók cseréli, és húsz százalékkal lecsökkenti szolgálati gépparkját, és fenntartható fűtési technológiákra cserélik azt a 200 széntüzelésű bojlert, ami még a középületekben működik.
Klímaváltozással foglalkozó szakértők szerint Új-Zéland eddig nem járt az élen az üvegház-hatású, a klímaváltozásért a leginkább felelős szén-dioxid kibocsájtás csökkentésében. 43 fejlett ország közül egyike annak a 12-nek, ahol a nettó kibocsájtás 1990 és 2018 között nem hogy csökkent, hanem növekedett.
A kibocsájtás csökkentéséhez az Ardern-kormány szimbolikus lépéséhez kritikusan viszonyuló hazai és nemzetközi közvélemény szerint szavaknál többre, komoly környezetvédelmi szigorító intézkedésekre lenne szükség az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság területén.