Az RMDSZ-en is múlhat a következő román kormány

Az iskola zárva, szavazni meg lehet? - ez volt a kérdése nagyon sok romániai szavazónak vasárnap, amikor parlamenti választást tartottak a koronavírus tombolásának közepén.

A legtöbb elemzés szerint a járvány miatt borult fel a papírforma, és ezért nem egyértelmű, hogy jobbközép-liberális kormány alakulhat Romániában, bár továbbra is erre látszik leginkább esély. Még akkor is, ha a legtöbb szavazatot kapó szociáldemokraták máris bejelentették, hogy mivel nyertek, nekik kellene kormányalakítási megbízást kapniuk.

A választás eredménye közel teljes feldolgozottságnál:

• PSD: 28,9% (Szociáldemokraták, négy éve még simán nyertek, de aztán szétestek, és az ellenzék tavaly év végén átvette tőlük a kormányzást)
• PNL: 25,15% (Nemzeti liberálisok név szerint, de az EP-ben a néppártban és nem a liberális frakcióban vannak. Ők adták Klaus Iohannis köztársasági elnököt, és az eddigi miniszterelnököt, Ludovic Orbant is.)
• USR - Plus 15,34% (Liberálisok, a Momentummal egy frakcióban vannak az EP-ben, sőt, ők adják a brüsszeli szövetség frakcióvezetőjét is. Korrupció-ellenes nagyvárosi tüntetések kisebb csoportjaiból szerveződtek párttá, majd pártszövetséggé.)
• AUR: 9,05% (Szélsőjobboldaliak, a focihuligánok és az ortodox vallási fanatikusok, a fajgyűlölők és a vírustagadók színes szövetsége, erősen magyar-ellenes retorikával. A párt csak tavaly decemberben alakult.)
• RMDSZ: 5,75% (A magyarok pártja, ezúttal felvették a listájukra a többi jelentősebb magyar párt és mozgalom jelöltjeit is. Európában a néppárthoz tartoznak. Több román kormánykoalícióban is benne voltak már, a jobb- és a baloldalt támogatva is.)
• PMP: 4,82% (Traian Basescu egykori román elnök jobboldali pártja, európai szinten ők is néppárthoz tartoznak. Egyelőre úgy néz ki, hogy nem jutottak be, de a külföldről szavazók még betolhatják őket.)
• Pro Romania: 4,1% (Victor Ponta egykori szociáldemokrata miniszterelnök balközép pártja, szinte biztos, hogy most nem jutottak be, és hétfőn Ponta be is jelentette visszavonulását a közélettől.)

Megint a PSD kapta a legtöbb szavazatot

A vasárnapi román választást nagy meglepetésre a PSD, azaz a szociáldemokrata párt nyerte, a szavazatok közel 30 százalékával. Négy éve is ők nyertek, de akkor még 45 százalék feletti eredménnyel. Kormányzásuk azonban botrányba fulladt. Nekitámadtak a korrupció-ellenes különleges ügyészségnek, amelynek vezetőjét időközben le is váltották - őt azóta az új EU ügyészség vezetőjének választották, mintegy az akkori román kormányzat kritikájaként is.

Liviu Dragnea pártelnököt így is börtönbüntetésre ítélték korrupció miatt, és a párt is szétesett, Victor Ponta egykori miniszterelnök kilépett, és néhány képviselőtársával új pártot alapított. (Ők most nem jutottak be a parlamentbe.)

A szociáldemokrata kormány 2019 végén egy bizalmatlansági indítvánnyal megbukott, és azóta az addigi ellenzékben lévő jobbközép pártok kisebbségi kormánya volt hatalmon. Idén év elején még úgy tűnt a felmérések szerint, hogy e kisebbségi kormány két pártja, a PNL és a USR-PLUS simán megnyerik a parlamenti választást. De aztán jött a koronavírus.

Alkotmánybíróság a karantén ellen

A koronavírus Romániában is nagyon sok gondot okozott, működésképtelenségig túlterhelt kórházakról, és a lezárások miatt megreccsent gazdaságról érkeztek felváltva a hírek. A nyáron a szociáldemokraták az Alkotmánybírósághoz fordultak a karanténszabályok eltörléséért, és a jórészt a kormányzásuk idején kinevezett alkotmánybírók megállapították, hogy a kormánynak nincs joga karanténba zárni a külföldről hazatérőket, de még a betegeket sem.

A karanténok kényszerű feloldása nyomán a járvány még jobban berobbant, a szociáldemokraták pedig nekimentek a kormánynak, hogy nem védte meg az embereket.

Nyugdíjemelések

Egész nyáron és ősszel nagy nyugdíjvita is volt. A kormány 14 százalékos, a baloldal 40 százalékos nyugdíjemelést akart. A baloldal (többek között az RMDSZ segítségével) augusztusban megszavazta a 40 százalékos emelést, ezt a kormány egy rendelettel felülírta, ezt az Alkotmánybíróságnál megtámadták, új parlamenti szavazás jött, és megint a 40 százalékos emelés győzött, mire a jobboldali képviselők elkezdtek lemondani a mandátumaikról, hogy ne járjon nekik a kiemelt nyugdíj a ciklus lejártával, mutatva, hogy magukon kezdik a racionális takarékosságot.

A vita lényege arról szólt, hogy a jobboldal szerint a baloldal felelőtlen osztogatást ígért, ami csődbe viszi az országot, a baloldal meg azzal érvelt, hogy a nyugdíjasoknak sokkal több jár.

A járványtagadók könnyebben mozgósítottak

Közben a kormányzat által előírt korlátozások, például az iskolák őszi bezárása, szintén nagyon megosztotta a társadalmat, sokan elviselhetetlennek érezték a terheket, és ez kikezdte a jobboldali kisebbségi kormány népszerűségét.

Ráadásul a kampány idejére a lazítást követelő baloldal inkább tudott mozgósítani, hiszen a szavazói eleve kevésbé féltek a vírustól, ezért bátrabban mentek el voksolni is. A legnagyobb részvétel a hagyományosan balra szavazó területeken volt. Összességében így is ez volt a legkisebb részvételt hozó választás az ország újkori történetében, mindössze 33,3 százalékos.

A PSD győzelmén kívül a másik nagy meglepetés egy tavaly alakított szélsőséges - nacionalista párt 9 százalékos eredménye volt. Az AUR nevű formációt előzetesen 5 százalék körülre, éppen a bejutási küszöb környékére várták. Az AUR magyar-ellenes, maszkviselés-ellenes és abortusz-ellenes témákkal kampányolt, továbbá Moldávia és Románia egyesítésének tervével. A párt vezetői rögtön a választás éjszakáján közölték, hogy senkivel sem lépnek koalícióra, és ellenzékben lesznek. Majd másnap azt is bejelentették, hogy az RMDSZ-nek nincs helye a román parlamentben.

Az RMDSZ kormányra kerülhet

Nagy izgalom volt, hogy az RMDSZ, a magyar párt, bejut-e. Végül sikerült, 6 százalékot megközelítő eredménnyel. A két nagy jobbközép párt közül a kisebbik, a liberális USR-PLUS máris jelezte, hogy számítanak az RMDSZ-re a kormányban, és a választás éjszakáján Kelemen Hunor pártelnök is arra utalt, hogy szívesebben segítenék hatalomra a jobbközép pártokat.

A szavazatok összeszámolásának egyelőre nincs vége, a külföldön szavazók bő negyedmilliós táborának a voksait még nem összesítették. Ráadásul a mandátumok kiosztása bonyolult, a megyék népességével súlyozott rendszerben történik, azaz még nem világos, hogy melyik pártnak hány mandátuma lesz.

Elég egyértelműen látszik, ha Traian Basescu volt elnök (most éppen EP-képviselő) PMP nevű pártja nem jut be, akkor az RMDSZ bevételével sem valószínű, hogy többsége lesz a két jobbközép erőnek, az elmúlt évben kormányzó PNL-nek és a liberális USR-Plus-nak. A Basescu-féle PMP néhány tized százalékponttal áll a küszöb alatt áll, de a külföldről szavazó állampolgárok között jóval népszerűbb mint otthon, így elvben még bejuthat, és akkor a legvalószínűbb egy négypárti (PNL- USR-Plus- RMDSZ - PMP) koalíció megalakulása.

Ha a PMP nem jut be (ez hétfő este vagy kedd reggel derül csak ki várhatóan), félő, hogy senkinek sem lesz többsége. Illetve még az sem kizárt, hogy a kisebbségi képviselők támogatásával (ők 2016-ban 17-en voltak a 329 fős alsóházban) még pont sikerül törékeny többséggel kormányt alakítania a három jobbközép pártnak a PMP nélkül is.

Felmerülhet még a nagykoalíció lehetősége is, a tízes évek elején a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok (a mostani választás első és második helyezettjei) már alkottak szövetséget. Egyelőre ugyan mindkét párt vezetői tagadják, hogy ez előfordulhatna, de a romániai sajtóban megjelent kommentárok egyáltalán nem zárják ki, hogy végül a patthelyzetet így oldanák majd fel.

És ahogy egy erdélyi újságíró figyelmeztette lapunkat, nagy hagyománya van annak, hogy képviselők oldalt váltanak. Így ha néhány főn múlna a többség, még az is előfordulhat, hogy a túloldalról szerez (vásárol?) embereket valamely kormányra készülő frakció.