Koronavírus-számok Magyarországon 03.01.
Elhunytak + 84 Σ 15 058
Kórházban + 197 Σ 5 679
Fertőzöttek + 4 326 Σ 432 925
Tesztek + 20 230 Σ 3 680 572
Oltottak + 7 565 Σ 685 247

A pécsi virológusok összefoglalták, mit érdemes tudnunk a covid-vakcinákról

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Hasznos összefoglalót készített a pécsi virológia a vakcinákról. A Facebookon közzétett posztjuk általában is foglalkozik a védőoltások típusaival, hatásmechanizmusukkal és kockázataival, de persze kiemelten foglalkozik az éppen aktuális kérdéssel, a most engedélyezett, illetve az engedélyezés küszöbén álló covid-vakcinákkal.

Előfeltevésként arról írnak, hogy az orvostudomány történetében a vakcinák már bizonyítottak, csak ezek segítségével lehetséges csökkenteni egy vírusfertőzés terjedését, vagy teljesen kiírtani egy kórokozót, bár az utóbbi eddig csak a feketehimlővel sikerült. Ezután kitérnek arra, hogy mit várhatunk el egy vakcinától. Mint írják, már az is nagy győzelem, ha egy védőoltás csupán a súlyos megbetegedéseket védi ki, hát ha még a vírus átadási képességét is csökkentve a járványt is el lehet fojtani vele.

Simon Stevens (jobbra), a brit közegészségügy főnöke személyesen szemlézi, hogyan oltják be a Pfizer/BioNTech új típusú vakcinájával a 82 éves Frank Naderert a londoni Guy's Hospitalban.Fotó: VICTORIA JONES/AFP

Mint írják, jelenleg még számos kérdés nyitott. Ilyen például a hatástartósságé, már csak azért is, mert a leghosszabb ideje tesztelt vakcinákról is korlátozottak e téren az ismereteink. Abból, hogy például a Moderna mRNS-vakcinájánál a vizsgálati idő három hónapja alatt stabil immunválaszt mértek, az első eredményeket biztatónak ítélik meg. Arról sincsenek még megfelelő ismereteink, hogy a vakcinák csökkentik-e a vírus terjedését. Illetve kérdés még, hogy két, amúgy kiemelten veszélyeztetett csoport, a 65 évesnél idősebbek, illetve a kórosan elhízottak (40-es BMI felettiek) esetén is ugyanolyan hatásosak-e a vakcinák. Ez azért kérdés, mert a klasszikus technológiával készült védőoltások esetén ismert jelenség, hogy kevésbé hatnak az idősekre és az elhízottakra. Mint írják, e tekintetben biztatók az új típusú vakcinával végzett tesztek, mert ezek ebben a két csoportban is hasonló erősségú immunválaszt váltottak ki.

Hagyományos technológiák

Hogy mi az eltérés a klasszikus és az új típusú vakcinák között? Az előbbiek évtizedek óta ismert és kipróbált technolóviával készülnek, vagy a teljes vírust, vagy annak valamely fehérjéjét használva. Ahogy az előnyeik, úgy a hátrányaik is rég ismertek: ezek előállításakor gyakran van szükség ún. adjuvánsra, amit az immunitás fokozásához használnak, mert magában a vakcina nem vált ki elég hangsúlyos választ. A legtöbb ilyen oltás esetén mellékhatást ezek az adjuvánsok válthatnak ki.

Ilyen hagyományos vakcina például a kínai Sinovac és Sinopharm, vagy az amerikai Novavax.

Új típusú védőoltások

Az új típusú vakcinák, mint a Moderna és a Pfizer/BioNTech mRNS alapú vakcinája más technológiával készül. Ezekhez nincs szükség elölt vírusra, vagy vírusfehérjére, csupán a vírus genetikai kódjára. A vírusfehérjét aztán már a szervezet állítja elő a bejuttatott gén utasításai alapján. Tehát kb. az történik, mint egy fertőzéskor, csak a szervezetünk ebben az esetben nem magát a vírust, csak annak egy fehérjéjét állítja elő. Ez elég az immunválasz kiváltására úgy, hogy közben megbetegedés kockázata nincsen.

Hasonló elven működik két másik vakcina, az orosz Szputnyik V, illetve az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcinája is, bár ezek a gén bejuttatására egy működőképes, ám ártalmatlan vírust használnak, ezt nevezik vírus vektor technológiának.

Az eddigi tesztek alapján ezek a rendkívül gyorsan kifejleszthető vakcinák nagyon hatásosak, úgy is, hogy adjuvánsra sincs szükségük, ezek hiánya pedig egy sor ismert mellékhatástól megkímélhet. Hátrányuk, hogy teljesen új, korábban nem alkalmazott technológiát használnak, vagyis leginkább semmit se tudunk hosszú távú hatásaikról. Az azonban már az eddigiek alapján tudható, hogy a hagyományos vakcináknál erősebb oltási reakciót váltanak ki: gyakoribb a kellemetlen lokális pirosodás, az oltással összefüggő rövid láz, írják.