Egészen különleges, szőrmés-szalagos dinó külsejére derült fény

Nagyjából 110 millió évvel ezelőtt élhetett a mai Brazília tengerparti területén egy dinoszauruszfaj, a kétlábú, nagyjából egy baromfi méretű Ubirajara jubatus. A dinót eddig is ismerték a kutatók, és a csontváza alapján egy átlagos kis termetű dinoszaurusznak tűnt, ami feltehetően rovarokkal és esetleg kisebb gerincesekkel táplálkozott.

A jura korban élő dinó külseje viszont a jelek szerint egészen szokatlan lehetett. A Reuters beszámolója szerint kedden jelentették be ezt kutatók. A most közölt eredmények alapján a Ubirajara jubatusnak volt egy szőrszerű sörénye, és a vállai fölött kiállt belőle két egészen különleges merev, szalagszerű valami, ami feltehetően szaruból volt.

Az University of Portsmouth paleobiológusa, David Martill arról beszélt a keddi eseményen, hogy sok különleges dinoszauruszt ismerni, de ez a példány még ezek közül is kiemelkedik. Martill volt annak a tanulmánynak az egyik társszerzője, melyben beszámoltak a dinó külsejéről a Cretaceous Research szaklapban.

AZ Ubirajara szőrszerű része feltehetően egy kezdetleges tollforma volt, nem valódi szőr volt, de távolról úgy festhetett az állat, mintha szőrös lenne. A mostani felfedezéseket egy kilencvenes években előkerült fosszília alapján tették. Ugyan a fosszília révén nem lehetett megmondani, hogy a dinó szőrméje színes volt-e, de a kutatók szerint könnyen elképzelhető, hogy igen.

A vállainál előbukkanó szaruszalagszerű részről pedig Martill azt mondja, hogy az valami olyasvalami, amihez hasonlót még sosem látott a természetben. A feltételezések szerint arra használhatta, hogy párosodáshoz felkeltse az ellenkező nemű fajtársak figyelmét, illetve hogy esetleg elrettentse az azonos nemű fajtársakat.